Palkovics László: Egészséges a magyar gazdaság
Nem az a lényeg, hogy előzünk vagy nem előzünk, hanem az, hogy milyen állapotban van a magyar reálgazdaság – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter csütörtökön Keszthelyen.Palkovics László a térségbeli vállalkozások vezetőinek tartott fórumon azt mondta: hogy mennyire egészséges a magyar gazdaság, azt az mutatja, hogy ha nagy zavar támad, milyen gyorsan tud helyreállni. A tavalyi 7,1 százalékos gazdasági növekedés – az Európai Unióban szinte a legnagyobb – márpedig arról árulkodik, hogy kifejezetten pozitívak a magyar számok a 2020-ban kezdődött bizalmi válság után – tette hozzá.
A miniszter kifejtette: a foglalkoztatottság Magyarországon bővült a legnagyobb mértékben az Európai Unióban 2010 óta, mára 73 százalék fölé emelkedett. A koronavírus okozta gazdasági válság miatt ugyanakkor átrendeződés zajlik, a vendéglátásban és a szállodaiparban csökkent, a műszaki, tudományos területen, az informatikában és az építőiparban nőtt a foglalkoztatottság.
A magyar ipar bővülése Lengyelország után a második legnagyobb 2010 óta az unióban, a beruházásoké az első három között van, és tovább emelkedik. Magyarország élen jár az innovációban, 2010 óta megduplázódott az innovációs, kutatási-fejlesztési területen dolgozók száma, illetve a K+F-re szánt összeg – sorolta Palkovics László.
Kitért arra is, hogy a gyorsforgalmi utak építésében „a csehek után mi, magyarok vagyunk a második legnagyobbak az újonnan épített szakaszok hosszában”. A vasútépítésben az Osztrák-Magyar Monarchia óta a legnagyobb fejlesztés zajlik, az infrastruktúrára, pályaépítésre és személyszállításra 6000 milliárd forintot költ Magyarország – mondta.
A zalai adatokat ismertetve azt emelte ki, hogy bár a megyét nem a nagyvállalatok jellemzik, mégis másfélszeresére nőtt 2010 óta az egy főre jutó GDP összege, ez a kis- és közepes vállalatoknak köszönhető eredmény. Zala foglalkoztatottsági szintje meghaladja az országos átlagot, 76 százalék, bár sokan az alkalmazottak közül Ausztriába járnak át dolgozni – tette hozzá.
Keszthelyt és térségét az előző két év válsága az átlagosnál nagyobb mértékben érintette a turizmus súlya miatt, a válságkezelési program részeként a megyében 20 ezer ember részesült összesen 5 milliárd forintot meghaladó támogatásban – mondta a miniszter.
Palkovics László a 2030-ig tartó időszak elképzelései között tett említést arról, hogy a védelmi ipari beruházások kapcsán „szerencsés időben szerencsés döntést hoztunk”, Zalaegerszegen még ebben a hónapban átadják a Rheinmetall harcjárműgyárát és megkezdik a gyártósorok betelepítését. Szintén a zalai megyeszékhelyen a drónok fejlesztésére is kutatóintézet létesül, de gyártást is terveznek.
Az akkumulátorgyártásban központi szerepet kapott Magyarország az EU-n belül, a TÜV Rheinland Zalaegerszegen vizsgálja majd az új gyártmányokat, Nagykanizsán pedig, mint a körforgásos gazdaság leendő központjában az újrahasznosítással foglalkoznak majd. Keszthelyen a Balatonnal foglalkozó kutatási központot terveznek kialakítani, ahol a tó környezeti és turisztikai hatásait egyaránt vizsgálnák.
Kiemelte, hogy még ebben a hónapban átadják a világ egyik leginnovatívabb járműipari tesztpályáját Zalaegerszegen. A beruházás további jelentős fejlesztéseket vonzott már eddig is a környezetébe, köztük autóipari, kutatás-fejlesztési cégeket, egyetemeket – ismertette.
Kovács Dezső, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta: a kis és közepes vállalkozások foglalkoztatják a megyében a dolgozók 75 százalékát. Nagyon sok esetben családi tulajdonú vállalkozásokról van szó, amelyeknek a generációváltás és a digitalizáció jelent ma kihívást.
Nagy Bálint, Keszthely polgármestere, egyben a térség fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje a fórumon arról beszélt, hogy az ország egyik legnagyobb, 100 települést magában foglaló keszthelyi választókerületben a Magyar Falu Program visszaadja a jövőképet a vállalkozásoknak és az itt élőknek egyaránt.
A térségben a legnagyobb beruházásként folyik az M76-os autóút fejlesztése, amelynek éppen pénteken adják át egy újabb szakaszát. A gazdasági szektor, az állam és az önkormányzatok együttműködése kapcsán Keszthelyen elindultak az évtizedek óta várt szállodafejlesztések, 400 millió forintos kormányzati támogatással elkészült a teljes, négy kilométeres Balaton-part átfogó fejlesztésének terve, mindez a szezonalitás kiterjesztését szolgálja – mondta.
