Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hirdetés

Hangsúlyozta, hogy az áremelkedés ütemét minimális növekedési veszteséggel kellene letörni, és úgy fogalmazott ehhez a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a gazdaság szereplőinek együttműködésére van szükség. Egyben megerősítette, hogy a gazdaság szereplői készek az együttműködésre.

Parragh László jelezte, hogy a kamara már korábban figyelmeztetett az inflációs veszélyre, és az intő jelek között sorolta fel példaként a nyersanyagárak emelkedését, a járvány miatt megbomlott kereslet-kínálat egyensúlyát, az energiaár drasztikus emelkedését az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt, a romló külkereskedelmi mérleget, a dráguló államháztartási finanszírozást és a gyengülő forintárfolyamot.

Arra, hogy sikeresek voltak-e az MNB reakciói kifejtette, hogy egy Magyarország méretű ország folytathat ugyan sikeres unortodox gazdaságpolitikát, de kérdésesnek nevezte, hogy tartósan sikeres lehet-e e az unortodox monetáris politika.

Az MKIK elnöke a vállalkozásokat sújtó kihívások közül megemlítette a 2020-as koronavírus-válságot, az uniós belső feszültséget, a geopolitikai versenyt és az orosz-ukrán háború hatásait. Megjegyezte, hogy a vállalatok pénzügyi terhei nőnek; a jegybanki alapkamat 13 százalék, emelkedik a tartalékráta, 18 százalék az egynapos betéti kamat, ezek pedig szűkülő banki likviditást eredményeznek.

Korábban írtuk

Parragh László úgy fogalmazott, aggódva nézik az európai uniós források visszatartását, és megjegyezte, hogy láthatóan politikai zsarolásról van szó.

Az orosz-ukrán háborúra utalva Parragh László úgy fogalmazott, a magyar gazdaságnak is elemi érdeke, hogy béke legyen, hiszen a háború visszafogja a gazdasági növekedést.

A munkaerőpiac a kamara elnöke szerint rendkívül feszített; kulcskérdésnek nevezte a munkaerőképzést, és úgy vélte, ebben a felnőttképzést kell még inkább erősíteni.

Parragh László a gazdaság és a kormány közötti tartós szövetség fontosságát méltatva kijelentette, hogy több program is jelzi a sikeres együttműködést, például a Széchenyi Kártya Program. A kártya húsz éves története alatt 6 ezermilliárd forint jutott a gazdaságba, és felhasználási lehetőségeivel folyamatosan reagált a vállalati igényekre – tette hozzá.