Rekordmagas fizetések: Magyarország beelőzte az EU nagy részét!
A magyar reálbérek immár több mint két éve folyamatosan emelkednek, aminek hatása a gazdaság több területén is érezhető: élénkült a kiskereskedelmi forgalom, javult a fogyasztói bizalom, és megerősödött a háztartások pénzügyi helyzete.
Az Eurostat adatai alapján hazánk az Európai Unió élmezőnyébe került a bérnövekedés tekintetében.
Stabil munkaerőpiac, dinamikus keresetnövekedés
2025 januárja és októbere között a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 691 400 forint volt, ami 9,1%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A nettó átlagkereset 476 600 forint volt, ez 9,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bővüléshez hozzájárultak a családokat támogató intézkedések is, mint például az adókedvezmények kiterjesztése vagy a gyermekgondozási ellátások adómentessége.
A foglalkoztatottság továbbra is magas, bár az üres álláshelyek száma csökkent. Ennek ellenére a munkaerőpiac feszes maradt, ami továbbra is béremelési nyomást gyakorol a munkáltatókra.
Tartós reálbér-emelkedés és erősödő lakossági fogyasztás
A reálbérek – vagyis az inflációval korrigált keresetek – 2023 szeptembere óta megszakítás nélkül nőnek. 2025-ben éves szinten 3–5,5%-os reálkereset-növekedést regisztráltak, ami a lakosság vásárlóerejét is növelte. Ez idővel a megtakarítások bővülésén túl a fogyasztás növekedésében is megmutatkozott: a kiskereskedelmi forgalom 2025-ben három százalékkal bővült, míg a háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 117,3%-át érte el, szemben a három évvel korábbi 100%-kal.
A mediánbérek is gyorsan nőnek
A mediánbérek emelkedése meghaladta az átlagos bérnövekedést, ami arra utal, hogy az alsó-középső bérkategóriák is gyorsabban zárkóznak fel. A mediánbér az átlagbér 83%-át érte el, ami rekordnak számít a 2021 óta nyilvános statisztikák alapján.
Magyarország az élvonalban az EU-ban
Az Eurostat szerint 2024-ben Magyarországon 10%-kal emelkedtek a nominális keresetek, ami a nyolcadik legmagasabb érték volt az EU-27 tagállamában. 2025 második negyedévében pedig 11,9%-os éves növekedést regisztráltak, ezzel hazánk a második helyen állt az uniós rangsorban.
A minimálbér és a garantált bérminimum is infláció felett nőtt. A kormány 2026-ra 3,6%-os inflációval számol, miközben a minimálbérek emelése 6–7%-os reálbér-növekedést is eredményezhet, különösen a legkisebb keresetűek körében. Ez a trend hozzájárul a bérfelzárkóztatás erősödéséhez is.
