Rekordot döntött az ipari termelés növekedése
Júliusban az ipari termelés volumene 12,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 8,7 százalékkal emelkedett a termelés – erősítette meg csütörtökön második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2017 márciusa óta nem volt ekkora növekedés az ipari termelésben.
Az első félévi 5,4 százalékos növekedés után az első hét hónapban 6,3 százalékkal nőtt a kibocsátás a tavalyi 3,5 százalékot követően.
Az iparon belül 96 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 12,1, az energiaipar kibocsátása 2,3 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártásban az előző havi szerény 3,6 százalék után 34,5 százalékosra ugrott a növekedés üteme. A gyorsulás elsősorban a bázisévitől eltérő nyári leállással függ össze – jegyezte meg a KSH. A közúti gépjárműgyártás volumene 60, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 15,8 százalékkal emelkedett.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,1 százalékkal nőtt, ezen belül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 44 százalékkal bővült, ugyanakkor a híradástechnikai berendezés gyártása 17,3 százalékkal visszaesett. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása ismét 6,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva a júniusi mindössze 0,9 százalék után.
Átlag feletti mértékben, 13,5 százalékkal nőtt a villamos berendezés gyártása, de folytatódott a csökkenés a vegyiparban, ahol 3,7 százalékkal maradt el a kibocsátás az egy évvel korábbitól.
Az ipari export volumene 12,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 37 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 31,0 százalékkal, a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 4,7 százalékkal emelkedett. Az előző havi visszaesés után kilőtt az élelmiszeripar is, 13,0 százalékkal nőtt az export, a villamosberendezések kivitele is 11,0 százalékkal nőtt, és a gyógyszerexport is 8,0 százalékkal meghaladta a tavaly júliusit.
Az ipar belföldi értékesítése 14,3, ezen belül a feldolgozóiparé 16,2 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos hónapjában.
A járműipar belföldi eladásaiban 73,1 százalékos növekedést mért a KSH, ami még az előző évi tíz százalékos visszaesést tekintetbe véve is hatalmas. A számítástechnikai ágazat belföldi értékesítése térén júliusban 10,0 százalékkal folytatódott az idei egész évben tartó visszaesés. A gépgyártásban viszont második hónapja 20 százalék feletti, 28,2 százalékos volt a növekedés, és a villamosberendezésekből is 9,8 százalékkal többet adtak el, mint tavaly júliusban. Az élelmiszeripar 8,0 százalékkal növelte belföldi eladásait az előző havi mindössze 0,4 százalék után. A vegyiparban 18,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene, a gyógyszeriparé viszont 16,5 százalékkal zuhant.
Rendeltetésük szerint vizsgálva 35,9 százalékkal nőttek a beruházási javak gyártóinak belföldi eladásai és 26,3 százalékkal a tartós fogyasztási cikkeket előállító cégeké.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 11,0 százalékkal nagyobb volt a tavaly júliusinál. Az új belföldi rendelések 14,7, az új exportrendelések 10,3 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány július végén 0,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az exportrendelések 1,6 százalékkal nőttek, ezen belül 4,1 százalékkal a járműiparé és 10,5 százalékkal a villamosberendezések gyártóié. A számítástechnikai exportrendelések tovább csökkennek, júliusban 10,2 százalékos volt az esés. Az iparvállalatok belföldi rendelésállománya 12,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi kiugró mértéktől, a járműipari rendelések főképp a bázishatás miatt 32,8 százalékkal megzuhantak, a villamosberendezések esetében viszont fordított a helyzet, a tavalyi szerény visszaesés után 27,5 százalékkal több megrendelés van rájuk. A számítástechnikai megrendelések tavaly április óta folyamatosan csökkennek – júliusban 3,4 százalékkal – a gépipariak pedig éppen egy éve, legutóbb 18,4 százalékkal.
