Rekordszámú elemzést készített az Állami Számvevőszék
A 2018-as 17 után, tavaly csaknem dupla annyi, 32 elemzést tett közzé az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – emelte ki Domokos László, az ÁSZ elnöke a számvevőszék honlapján csütörtökön megjelent közleményben.
A közlemény szerint az ÁSZ egyre nagyobb hangsúlyt helyez a törvényben meghatározott tanácsadó tevékenységére.
A tavaly nyilvánosságra hozott elemzések érintették a központi költségvetés, az államadósság-csökkentés, az áfabeszedés, a korrupció megelőzése, a foglalkoztatás és munkahelyteremtés, az egészségügy, a családtámogatás, a gyermekvédelem, a klímaváltozás, a helyközi közlekedés, az állami és önkormányzati vállalatok, valamint az alapítványok gazdálkodása területét.
Több elemzést publikáltak a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés területén, amelyek egyikében az ÁSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiac helyzete már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további ösztönzését, helyette a – növekedési célokat szolgáló – tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek támogatása célszerű.
Számos számvevőszéki elemzés értékelte 2019-ben is a költségvetési és makrogazdasági folyamatokat, amelyekkel az ÁSZ hozzájárult a központi költségvetés átláthatóságához, illetve támogatta a Költségvetési Tanács munkáját. Nyilvánosságra hoztak elemzést a költségvetési rugalmasság javításának eszközeiről, a költségvetés szerkezeti változásáról, valamint a középtávú költségvetési tervezés jelentőségéről is.
Az ÁSZ több elemzéssel is támogatta a 2020-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalkotását, illetve parlamenti zárószavazását.
Az egészségügyi ellátórendszer és finanszírozása folyamatosan működik, azonban a jelenlegi formájában nem tekinthető fenntarthatónak is – következtetett egyik elemzésében az ÁSZ, amely arra is rámutatott, hogy a fenntartható működést a hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás, valamint az átlátható és hatékony gazdálkodás segítheti elő. A hazai családtámogatási rendszert bemutató elemzésben pedig arra a következtetésre jutottak, hogy az évtizedek óta tartó kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása csak hosszabb távon lehetséges, az erre a célra fordított jelentős közpénzfelhasználás hatásai már érzékelhetőek.
Nyolcadik alkalommal térképezte fel az ÁSZ a magyar közszféra integritási helyzetét, valamint nyilvánosságra hozta az állami és önkormányzati többségi tulajdonú társaságok integritási helyzetéről készült elemzését.
Az ÁSZ egyik elemzésében arra is rámutatott, hogy a gazdasági fellendülés időszakában az államnak, mint tulajdonosnak célszerű visszafognia a beruházásait, gazdasági visszaesés esetén viszont ösztönöznie kell azokat.
Mindezek mellett az ÁSZ közzétette a költségvetési támogatásban részesült pártalapítványok, majd pedig az alapítványok ellenőrzési tapasztalatait foglalta össze, és elemzésében felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodási szabálytalanságok az alapítványok eredményes és hatékony feladatellátását is veszélyeztethetik.
A tavalyi utolsó, azaz 32. elemzésében az ÁSZ a közszféra belső ellenőrzésével kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatokat összegezte. Az ÁSZ elemzése arra a következtetésre jutott, hogy a közszféra belső ellenőrzése jelenlegi formájában nem tölti be funkcióját, ezért indokolt a teljes rendszer felülvizsgálata.
