Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

„Mérnökként az a szilárd meggyőződésem, hogy a globális, az uniós és a nemzeti klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérésének egyetlen helyes útja van, ez pedig az atomenergiának és a megújuló energiaforrásoknak a közös útja” – fogalmazott Hárfás Zsolt, az Atombiztos blog szerkesztője. A atomenergetikai szakértő azonban hangsúlyozta:

elengedhetetlen, hogy az időjárással összefüggő megújuló áramtermelési módokat reálisan, szakmai alapon értékeljük.

A szakértő elmondta: a leálló szénerőművek, valamint a nap- és szélerőművek rohamos elterjedése miatt számos ország szembesül jelentős energiaigény növekedéssel.

Ezen felül pedig az éghajlatvédelmi célok teljesíthetősége is kérdéses.

„Mindezt tetézi, hogy a nap- és szélerőművek hektikus termelése miatt újabb és újabb gázerőművi kapacitásokra lesz szükség, amihez viszont hiányozni fog a nagy mennyiségű, olcsó orosz földgáz” – fogalmazott. Hozzátette, hogy

az atomerőművi kapacitások növelése jelentősen csökkenti a gázfüggőséget is.

Hárfás Zsolt emlékeztetett: tavaly az Európai Unió villamosenergia-termelésének 67 százalékát már klímabarát technológiák biztosították.

Korábban írtuk

„Magyarországon 2023-ban 69,5 százalék volt ez a részarány, ami a jövőben a Paks II atomerőmű megépítésével, a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbításával, valamint a naperőművi kapacitások jelentős fejlesztésével még tovább fog nőni”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta, a Paks II atomerőmű megépítése éves szinten mintegy négymilliárd köbméter földgázt tud majd kiváltani. Ezek alapján pedig egyáltalán nem tartja meglepőnek, hogy az EU-ban is élesen változik a nukleáris energia megítélése.

„Egyre több politikus és ország tesz hitet az atomenergia szerepének növelése mellett” – tette hozzá.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Híradó honlapján olvashatnak.