Rogán Antal a magyar gazdaság esélyeiről beszélt

Rogán Antal a Hídállam – a magyar gazdaság esélyei a változó világgazdaságban címmel tartott előadásában hangsúlyozta: Magyarországnak az ukrajnai háború energiafronton több mint 6300-6400 milliárd forintjába került, ennyivel több pénzt fizettünk ki energiáért. Több mint 2000 milliárd forintot fizettünk ki a „háborús infláció oldalán”, elsősorban a megemelkedett kamatok révén. Az elhibázott szankciós politika eredményeként pedig 700-1000 milliárd forint környékén van a magyar gazdaság kiesése, az oroszországi exportpiacok megszűnése miatt.

Magyarország tehát több mint 9 ezer milliárd forintot fizetett ki azért, mert itt van ez a háború a szomszédságunkban,

és erre a háborúra a bevonódás politikájával válaszolt az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok korábbi vezetése – mondta, hozzátéve, hogy a háború eddig minden egyes magyar családnak 2 millió 200-300 ezer forintjába került.

Rogán Antal megítélése szerint hiába változott az Amerikai Egyesült Államok vezetése és a háborúhoz való hozzáállása, a béke megteremtése nem lesz egyszerű, mert az Európai Unió és benne Brüsszel nem a békére törekszik. Azt akarják, hogy ez a háború Ukrajna győzelmével végződjön, függetlenül attól, hogy ennek vannak-e reális kilátásai.

Ha pedig az Európai Unió nem a megegyezésre, nem a szankciós politika felszámolására törekszik, hanem annak folytatására, akkor a háború gazdasági terhei az Európai Unió tagjaként Magyarország számára gyakorlatilag változatlanok maradnak – tette hozzá Rogán Antal.

Ebben a helyzetben kellett a kormánynak megkeresnie azokat a reális kitörési pontokat, ahol a magyar gazdaság úgy erősíthető, hogy „megvannak hozzá a forrásaink, megvan hozzá az erőnk”. A miniszter kiemelte: az építőipar, azon belül a lakásépítés a gazdaságnak az a szegmense, ahol egyszerre tudják erősíteni a gazdaságot és a magyar családokat.

Lakástulajdonosok országa

Megjegyezte: az Európai Uniót jelenleg irányító liberális baloldali mainstream világképébe nem illeszkedik bele a lakástulajdon, és ennek megfelelően alakítják ki a politikájukat. Míg Magyarországon 2010-ben 90 százalék körüli volt a lakástulajdonnal rendelkezők aránya, és az elmúlt 14-15 évben jelentősen nőtt, addig az európai országok többségében csökkent az arány – mondta, példaként említve Ausztriát, ahol 57,4 százalékról 54,5-re és Németországot, ahol 53-ról 47 százalékra csökkent a saját lakással rendelkezők aránya.

A szeptember 1-jén induló Otthon Start programról szólva kiemelte: az új hitelkonstrukció – szemben a korábbi programokkal – nem kötődik a családpolitikához, tehát nem kapcsol gyerekvállalást a hitelfelvételhez, ugyanakkor lehetővé teszi a családpolitikai programokkal való kombinálását.

Mindössze az albérleti díjnak megfelelő összeget kell törlesztőrészletre fordítania annak, aki felveszi a fix 3 százalékos lakáshitelt, vagyis a bérleti díjnak megfelelő összegért lehet saját lakáshoz jutni.

Azt mondta: egy 10 millió forintos hitel esetében a jelenleg futó piaci hitelekhez képest havonta 20100 forinttal, egy 50 millió forintos esetében pedig 100498 forinttal kevesebbet kell fizetni a fix 3 százalékos hitelt felvéve. Az egész futamidőre számítva, 25 éves futamidő esetén 10 millió forint hitelnél 9 millió forintot, 50 millió forintos hitelnél pedig több mint 30 millió forintot spórol az, aki ezt a konstrukciót választja.

Ennél is fontosabb – folytatta a miniszter –, hogy Győrben ma az átlagos lakás bérleti díjáért egy 57 négyzetméteres, Debrecenben egy 61 négyzetméteres, Szegeden 49 négyzetméteres, Pécsett 55 négyzetméteres, Budapesten pedig egy 48 négyzetméteres lakást lehet megvásárolni a hitellel.

„Ennél kedvezőbb konstrukció, ha megnézzük, egyetlen egy európai országban sincsen a jelenleg futó konstrukciók között.”

Hangsúlyozta azt is: a programok összekapcsolhatók a jelenleg futó családtámogatási, illetve a fiatalokat támogató konstrukciókkal, így a hitelhez szükséges önerőhöz fel lehet használni például a munkáshitelt, a babaváró hitelt, a falusi csokot vagy a köztisztviselői otthontámogatást.

Brüsszelben az alacsony energiaárakat is rossz szemmel nézik

Rogán Antal azt mondta: ahogy nem szeretik Brüsszelben a saját lakáshoz jutást, úgy a támogatott energiaárakat sem; azokban az országokban, ahol Brüsszel megmondhatja, mi történjen, ott ezeket fölszámolják.

Hozzátette, a brüsszeli logikában sosem fogják elismerni, hogy a támogatott energiaárak a fogyasztás szempontjából kedvezőek, ezért az egész brüsszeli logikában az az ország, amelyik alkalmazza a támogatott energiaárakat, az a fogyasztási rangsorokban nem fog tudni előrébb jutni.

Emlékeztetett arra, hogy a lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagára ma Magyarországon 9-10 eurócent, Németországban 41 eurócent, de szinte mindenhol máshol is felfelé térnek el. A földgáznál ez az eltérés két-két és félszeres, Skandináviában még nagyobb.

Luxemburg mellett Magyarországon a legalacsonyabb a háztartások villamosenergia- és földgázfogyasztásának költsége a jövedelemhez viszonyítva.

Figyelmeztetett azonban: ha Brüsszel-barát kormány lenne Magyarországon, akkor nem lenne rezsicsökkentés.

Ilyenkor érdemes figyelni azokra a mondatokra, amelyek kormányra készülő ellenzéki politikusok szájából kicsúsznak. Ha valaki azt mondja, hogy a rezsicsökkentés humbug, annak az a következménye, hogy egy kis lakásban 200 ezer forinttal többet fizetnek a földgázszámlára és 138 ezerrel többet a villanyszámlára éves szinten – jegyezte meg.

Rogán Antal felhívta a figyelmet arra is, hogy a rezsicsökkentés olyan családtámogatási forma, amellyel nem szoktak külön kalkulálni, noha ezen keresztül minden magyar háztartás jelentős jövedelemnövelő támogatást kap a nemzeti kormány oldaláról.

Családtámogatás, adócsökkentés

Összegzése szerint a családtámogatások mértéke 2010 óta négyszeresére nőtt, ma a GDP 5,9 százalékát teszik ki.

Ehhez képest az Eurostat számítása szerint ez csak 1,9 százalék, mert nem számítják bele a családi adókedvezményt – jegyezte meg, hozzáfűzve: tudatosan törekednek arra, hogy az adókedvezmény típusú támogatásokat a családtámogatások között ne vegyék figyelembe.

Kiemelte azt is: a brüsszeli nyelvben családpolitika nincs, csak szociálpolitika van. Szerintük azokat kell támogatni, akik szegények, és a szegénység legfontosabb mutatója az, hogy az illetőnek van-e munkája vagy nincsen. És minél kevésbé dolgozik, annál több támogatást kell kapnia. Mindezt csak azok adójából lehet finanszírozni, akik dolgoznak, ezért történik az, hogy a brüsszeli logikában a családi adókedvezmény nem jó.

Magyarországon más logika érvényesült a nemzeti kormány gondolkodásában: egyszerre gondolkodtak családpolitikában és a munkát terhelő adók csökkentésében, ezzel pedig a foglalkoztatás növelésében – emelte ki, felidézve, 2010-ben közel 1 millióval kevesebben dolgoztak, mint ma; a foglalkoztatási ráta terén Magyarország mára bekerült az európai top 10-be.

Csak olyan gazdaságpolitikában szabad hinni, amely a munkára helyezi a hangsúlyt – szögezte le, hangsúlyozva azt is, hogy Magyarországon jelentős adófehéredéssel járt a munkát terhelő adók csökkentése.

Hozzátette, ezt az adórendszert most egy új családi adóforradalom keretében jelentősen megújítják. Ennek az első lépéseit el is kezdték: az általuk bevezetett, gyerekek után járó adókedvezményt 2026. január 1-jéig gyakorlatilag megduplázzák – mondta, világújdonságnak nevezve az édesanyák szja-mentességét.

Emellett a kormány vállalja, hogy közben mindvégig ugyanazon a szinten megtartja Európa egyik legkedvezőbb személyi jövedelemadókulcsát – tette hozzá.

Figyelmeztetett azonban arra, hogy egy „brüsszeli kormány” megemelné az átlagos adószintet. Ezt egy többsávos adózás bevezetésével lehet megtenni – jelezte, hozzátéve: még nem látott olyan többsávos adózási rendszert, ahol az átlagkeresetűek ne jártak volna sokkal rosszabbul.

Hangsúlyozta: azok a tervek, amelyek a Tisza Párttól kiszivárogtak, teljes egészében megfelelnek annak, ahogyan Brüsszelben erről gondolkodnak. Ezen tervek megvalósulása brutális következményekkel, a teljes magyar adórendszer szétverésével, jelentős adónövekedéssel és a foglalkoztatás csökkenésével járna.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a fogyasztás mértéke valójában 49 százalékkal bővült 2010 és 2023 között. Ezt egy olyan családpolitika és ahhoz kapcsolódó adópolitika támasztja alá, amelyet az Eurostat sosem fog visszaigazolni, de a valóságban a magyar emberek pénztárcáján igenis érződik – mutatott rá.

Elismerte azonban, hogy mindezt „nem kis mértékben” megtámadta az elmúlt időszakban az infláció. Magyarországon a háborús infláció kevésbé mutatkozott meg a rezsiszámlákban, a termelési árakban azonban igen. A 2023-as mélypont idején ezért csökkentek a reálbérek, amelyek azonban 2024 óta ismét emelkednek.

A magyar kormánynak van egy megállapodása a munkáltatókkal arról, hogyan fognak végigmenni a következő időszakban a minimálbér emelésén keresztül az egész béremelési programon, és ez a reálbérek folyamatos növekedésével jár 2025-ben és 2026-ban is – jelezte.

Beszélt arról is, hogy a háború mellett a brüsszeli kereskedelempolitika is kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra. Az a megállapodás, amelyet most kötött a brüsszeli bizottság az Amerikai Egyesült Államokkal, nem az európaiak érdekeit szolgálja, és a kedvezőtlen megállapodásnak a magyar gazdaságra nézve is vannak következményei, amit ellensúlyozni kell.

A kormány a fix 3 százalékos hitel és a családi adóforradalom mellett egy iparvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervvel is készül a következő esztendőre, hogy ellensúlyozza a Brüsszel által megkötött, rossz megállapodást. Hozzátette, a gazdasági szereplők bevonásával zajló tervekben szerepelni fog a kis- és középvállalkozásokat segítő, fix kamatozású hitel és valószínűleg a munkáltatói terhek csökkentése is.

Rogán Antal összegzése szerint Brüsszelben a „Zelenszkij-projekttel” minden, ami Közép-Európa számára fontos volt az EU-csatlakozásban, leértékelődik.

Megítélése szerint a 2026-os választáson „azt kell eldönteni, hogy elfogadjuk-e azt, amilyen világot Brüsszelből ránk akarnak erőltetni, vagy azt mondjuk, hogy mi, magyarok továbbra is a saját utunkat fogjuk járni”.

Rogán Antal hangsúlyozta: a teljes magyar jobboldali közösség összefogására van szükség. Minden választás más, és minden választáshoz ugyanolyan erővel kell hozzákezdeni. „Ez nem az önmarcangolás ideje, hanem az összefogásé, a hazánkért, Magyarországért” – fogalmazott a miniszter.