Simor András jegybankelnök azt mondta, hogy úgy kalkulálnak, a gazdasági recesszió két és fél százaléknál is nagyobb lehet, és ez a bejelentés hidegzuhanyként érte a képviselőket, akik azután azt firtatták: ha a jegybank így látja, akkor vajon a szaktárca mivel számol majd, és nem rontja-e el újra a növekedési adatot.

Veres János pénzügyminiszter helyett Kovács Álmos szakállamtitkár érkezett. Ő pedig csak arról tudott beszélni, hogy a tervezés már megkezdődött, és hogy a Nemzetközi Valutaalap számait még várják, így ebben a tekintetben egyelőre konkrétumot nem tud mondani. Hozzátette, hogy a konvergencia-programnak volt egy pesszimista verziója is, amely az EU-hoz hasonlóan 1,6 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt. Aztán arra is hivatkozott, hogy más országok is rosszul számoltak, de ez az ellenzéki képviselőket ez nem hatotta meg.

Kovács Álmos ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a bevételek nem maradnak el annyira a várttól, hogy új költségvetést kelljen készíteni.

Simor András szerint a pénzromlás kisebb lehet a Nemzeti Bank három százalékos inflációs céljánál. A jegybankelnök indokoltnak tartja a további óvatos kamatcsökkentést, mert ellenkező esetben az ország pénzügyi stabilitása is veszélybe kerülhet.

Kóka János szabaddemokrata frakcióvezető elismerte, hogy az SZDSZ is megszavazta a 2009-es költségvetést, majd a Fideszt bírálva azt mondta, hogy kétkulacsos politikát folytat, mert miközben érdekeltnek mutatja magát az egyensúly megteremtésében, a szakszervezeteket egyre inkább olyan követelésekre buzdítja, amely a költségvetésnek többlet kiadást jelent.

Kóka János tett egy javaslatot: január 29-én, a rendkívüli parlamenti napon fogadják el a Költségvetési Tanácsról szóló javaslatot, vagyis álljon fel ez a szervezet, és adjon segítséget a 2009-es költségvetés elkészítéséhez. Simor András nem értette a sietséget. Kóka János erre visszavonta ezt a javaslatát, vagy legalább is úgy módosította, hogy akkor a Költségvetési Tanács minél előbb álljon fel. A Fidesz ezt támogatta, az MSZP pedig tartózkodott.

A bizottság elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a kormánynak írásbeli előterjesztést kell készítenie a január 29-i, rendkívüli ülésnapra. A javaslat szerint az előterjesztésnek be kell mutatnia az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, a költségvetés elfogadása óta tapasztalt változásokat és azt, hogy milyen intézkedéseket hozott a kormány az elmúlt időszakban.

Az IMF társadalmi nyugtalanságtól tart

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerint társadalmi nyugtalanságot idézhet elő a recesszió Kelet-Európa országaiban. Ezek lakossága ugyanis igen erőteljesen reagál a gazdasági visszaesésre – mondta a BBC-nek Dominique Strauss-Kahn.

Magyarországról szólva azt mondta: nincs annyi mozgástér a gazdaság költségvetési támogatására, mint néhány más országban. Az IMF a magyar kormánytól változatlanul az államháztartási hiány csökkentését kéri, mivel ez az egyetlen módja a belső és külső piaci bizalom helyreállításának – tette hozzá.

Az Európai Bizottság után egyébként a Nemzetközi Valutaalap is borúlátóbbra hangolja világgazdasági előrejelzéseit: az Egyesült Államokban és Európában 1-2 százalék körüli visszaesést vár, szerinte csak a jövő év elején kezdődhet a kilábalás a válságból.

További 50-100 ezer ember kerülhet utcára

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint a gazdasági válság továbbra sem érte el a mélypontját Magyarországon. Tóth István János az InfoRádiónak azt mondta: a cégek többsége túlélésre törekszik, és sokuknak jó jön a 300 forintos euróárfolyam.

Nem érte még el mélypontját a gazdasági válság: további jelentős elbocsátásokra kell számítani, 50-100 ezer ember is elveszítheti állását – mondta az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Nemcsak a munkanélküliség növekedése valószínű: csökken a cégek munkaerő-kereslete is – fűzte hozzá Tóth István János.

A szakértő megjegyezte: a magas euróárfolyam ugyanakkor pozitív hatással lesz a konjunktúrára, jót tesz az exportáló cégeknek.

A legtöbben az építő- és feldolgozóiparból kerülhetnek az utcára – mondta az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, hozzátéve: a vállalkozások első körben a szakképzetlen munkaerőtől válnak meg.

Tóth István János szerint a nyelvtudás a válság idején is piacképessé teheti az álláskeresőket. A krízis elmúltával fellendülés jön majd, az idegen nyelvek ismerete pedig segíthet majd elhelyezkedni – mutatott rá a szakértő.

(InfoRádió, MR)