Sportturisztikai szempontból Budapest a 13. helyen áll a világon
Budapest nagy előrelépést ért el, hogy fontos sportturisztikai célponttá váljon; 2022-ben – a labdarúgó világbajnokság házigazdáját, Dohát is megelőzve – már a világ sportturizmusának 13. legkiemelkedőbb városa volt, 2023-ban pedig már a tizedik legnépszerűbb célpontja lett a nemzetközi sportturizmusnak – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.Az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzés aktualitását a szombaton kezdődő budapesti atlétikai világbajnokság adja, amely Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye.
Közölték: az elmúlt években számos példa mutatta a sport turizmusra gyakorolt pozitív hatását.
Az idei Forma-1-es Magyar Nagydíj idején rekordszámú, 150 ezer vendégéjszakát regisztráltak, a Fukuoka városának visszalépése miatt beugróként megrendezett 2022-es vizes világbajnokság félmillióval növelte a vendégéjszakák számát Budapesten, és a vidéki helyszíneken is jelentős bővülést tapasztaltak, míg a koronavírus-járvány után a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság csábította vissza a külföldi turistákat Magyarországra – sorolták.
A sportturizmus speciális utazási forma, amely két főbb irányzatot foglal magába: részben a sporttal kapcsolatos tevékenységekben részt vevőket, részben a nagy sporteseményekre ellátogató nézőket – írták.
A sportturizmus egyre népszerűbb módja annak, hogy a turisták új úti célokat fedezzenek fel, különböző kultúrákat ismerjenek meg és sporttal kapcsolatos tevékenységekben vegyenek részt. Így az idegenforgalomnak ez a formája jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár, támogatja a helyi vállalkozásokat, bevételt generál, miközben közösségi élményt teremt a résztvevőknek, munkalehetőségeket teremt, javítja az érintett emberek jólétét, valamint a sportesemények helyszíneinek nemzetközi imázsát – írták.
Hozzátették, hogy a sportesemények megrendezése jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel, ilyenkor például stadionok épülnek, fejlesztik a már meglévő sportlétesítményeket és a közlekedési rendszereket, ezek a beruházások pedig hosszú távú előnyökkel járhatnak a helyszínek számára, javítják az általános életminőségét és növelik a helyszín vonzerejét mind a látogatók, mind a helyi lakosok számára.
A sportturizmus elősegíti a fizikai aktivitást, az embereket testmozgásra, szabadtéri kikapcsolódásra, ezáltal egészséges életmódra ösztönzi, emellett lehetőséget nyújt az utazók számára, hogy új kultúrákat tapasztaljanak meg és új emberekkel találkozzanak, ez elősegíti a kultúrák és közösségek közötti megértést és megbecsülést. A turizmusnak ez a formája segíthet a közösségérzet és a büszkeség érzésének kialakításában is – közölték.
A sportturizmus a teljes idegenforgalmi ágazat 10 százalékát képviseli és előrejelzések alapján a sportesemények 2023-ban ösztönözni fogják az utazásokat, a sportturizmus esetében nemzetközi szinten közel 12 százalékos növekedés várható az év során – írták.
Példaként említette az elemzés Kínát, amely ugyan visszalépett a júniusi Ázsia-kupa labdarúgótorna megrendezésétől, de a zéró-Covid-korlátozások enyhítése jegyében 2023 szeptemberében már otthont ad az elhalasztott Ázsiai Játékoknak, miközben Franciaország a 2024-es nyári olimpiai játékok és az idei rögbi-világbajnokság kapcsán számít turizmusa fellendülésére.
A kutatások azt is kimutatták, hogy a sportturizmusban részvevők hosszabb időt töltenek és többet költenek a turisztikai célpontokon, emellett erősebb érzelmi kötődést alakítanak ki az úti célponttal, és a későbbiekben nagyobb eséllyel térnek vissza oda – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.
