A gazdaságban a stabilizáció, az innováció és a bizalom fontosságát hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös konferenciáján Budapesten, ahol a nemzetközi szervezet magyar kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésére javasolt stratégiájának munkaanyagát mutatták be.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Köszöntőjében a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: 2010 után a magyar kormány gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, fegyelmezett gazdaságpolitikát valósít meg, a magyar gazdaság úgy tud növekedni, hogy közben csökkent a külső államadósság.

Kitért arra, hogy a gazdaság állami rásegítő programok nélkül lassabban fejlődne, a magyar gazdaság 2013 után növekvő pályára került, és egyre inkább saját erőforrásra épít.

Emlékeztetett: 2015 óta stratégiákat, megállapodásokat dolgoztak ki a szaktárcánál a versenyképesség erősítésére, köztük az iparstratégiát összefoglaló Irinyi-tervet, és létrehozták a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői közös döntést hoztak a hat évre szóló bérfejlesztési és adócsökkentési megállapodással.

Az innováció megjelent az adóhatóság átalakításában is – jelentette ki Varga Mihály, és példaként említette, hogy a hatóságnál végrehajtott fejlesztések eredményeként a NAV készíti a munkavállalók személyi jövedelemadó-bevallását, hamarosan pedig a kisvállalkozások adóbevallását is meg tudja majd csinálni.

Alvaro Pereira, az OECD megbízott főközgazdásza elmondta, munkaanyagukban helyzetértékelést adtak a magyar kkv-kről, és javaslatot tesznek a növekedésük segítésére. Úgy látják, hogy nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is fontosak a mikro- és kisvállalatok, ugyanakkor javítani kell termelékenységüket és túlélési esélyüket.

Az OECD főközgazdásza elmondta, hogy közép- és hosszú lejáratú kölcsönt is biztosítani kell a kkv-knak bővülésükhöz, a kkv-k fejlesztése fontos részének tartja az oktatási reformot, a terhek csökkentését, az üzleti környezet javítását az e-kormányzás szélesítésével.

A magyar kkv-knak nagyobb szerepet kellene vállalniuk az innovációban, a kutatás-fejlesztésben. Szükségesnek tartja, hogy a magyar kkv-k nagyobb arányt képviseljenek az ország exportjában.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egyetértett azzal, hogy a magyar kisvállalkozások hatékonysága alacsony, szerinte kihívás a magyar kkv-k előtt a digitalizáció, az ipar 4.0 megvalósítása, e nélkül a kiscégek most még biztosnak tűnő piacokat veszíthetnek el.

A kamara elnöke kiemelte, modern, tudásalapú gazdaságot kell erősíteni, az oktatásnak pedig a nyelvtudásra és a digitális ismeretek mindennapi használatára is koncentrálnia kellene.

MTI