Negyedével csökkent a belvárosi autóforgalom

London és Oslo után január elsejétől Stockholm belvárosába is csak külön díjfizetéssel hajthatnak be az autósok. A mintegy 500 forintos tarifa az első napokon az autósok negyedét terelte át a tömegközlekedési eszközökre. Prága 2010-től tervezi a behajtási díj bevezetését, s a főpolgármesteri hivatal szerint előbb-utóbb Budapest sem kerülheti el ezt. Az első hét tapasztalatai alapján a vártnál is nagyobb forgalomcsökkenést hozott Stockholmban a behajtási díj bevezetése. Pöfögő autók végtelenül araszoló sora helyett ezúttal aránylag ütemesen lehetett végighajtani a belvárosi utakon. Az autósok negyede ugyanis ezúttal nem ment el a belváros határában felállított díjszedő pontokig, hanem a külsőbb kerületekben hagyta járművét, s tömegközlekedési eszközökkel ment munkába. A 10-20 koronás (250-500 forintos) behajtási díj kellő visszatartó tényezőnek bizonyult – különösen, hogy az összeget minden egyes behajtásnál le kell szurkolni, egészen addig, amíg a befizetett összeg el nem éri a napi 60 koronát.

A fogalomcsökkentő stratégia a zöldek nyomására került bevezetésre, a meggyengült svéd kormány ugyanis csak a környezetvédők segítségével képes hatalmon maradni az őszi választásokig. A stockholmiak kétharmada egyébként ellenzi az újítást, a kormány azonban abban bízik, hogy az élhetőbb környezet meggyőzi a fővárosiakat, s őszre, amikor népszavazást rendeznek a díj fenntartásáról, megfordul a közhangulat. Hasonlóan a londoni kronológiához, ahol a sikerek a korlátozás mellé állították a lakosságot.

Emlékezetes: Londonban 2003 óta kell fizetni a belvárosi autózásért. A svédországinál lényegesen többet: 5 fontot (1900 forintot), amit épp tavaly nyáron emeltek 8 fontra (2900 forintra). Az intézkedést ma már egyértelmű sikerként könyveli el Ken Livingstone főpolgármester, hiszen tartósan 18 százalékkal csökkent a belvárosi gépkocsiforgalom. A lakosság ma már annyira az új rendszer mögé állt, hogy a díjemelés után a városvezetés jövőre duplájára növelné a jelenlegi tíz négyzetmérföldes fizető övezetet. Bár Londonban a napidíjat kifizetők korlátlan számban ki-behajthatnak a fizetőpontokon, a svéd díj még így is jóval olcsóbbnak számít, ami valószínűsíti, hogy a következő hetekben már kevésbé lesznek szépek a stockholmi statisztikák. Különösen, hogy egyre több autós ébred rá: amennyiben fél hét előtt érkezik a belvárosba, ingyen megúszhatja a kalandot, hiszen a díjszedés csak ekkor indul. Londonhoz hasonlóan egyébként a svédek is napi 12 órán át szedik a díjat, Londonnal ellentétben azonban külföldi autókra nem vonatkozik a fizetési kötelezettség. Buszok, taxik, motorkerékpárok szintén ingyen közelíthetik meg a belvárost. London ebben is keményebb: ott a taxik mellett csak mozgássérültek hajthatnak be fizetés nélkül. De az esetleges visszaesés nem kedvetleníti el a svéd zöldeket: ők eredetileg 10-15 százalékos forgalomcsökkentést céloztak meg.

A környezetvédők mellett egyre több forgalomszervezési szakember is úgy véli: az elviselhetetlen belvárosi állapotok csak díjszedés segítségével normalizálhatók Európa nagyvárosaiban. Ahol az utcákat nem a XX-XXI. század gépkocsiáradatára tervezték. A szűk utcáktól, sikátoroktól hangulatos Prágában például – Londonnal és Stockholmmal ellentétben – a lakosság már most is támogatná a behajtási díj bevezetését. Egyetlen feltétellel: az ne legyen magasabb 70 koronánál (600 forintnál). A rendszert a városvezetés 2010-től vezetné be.

Nyáry Krisztián, a főpolgármesteri hivatal vezetője úgy véli: előbb-utóbb Budapestnek is be kell vezetnie valami hasonló rendszert. Ez azonban a következő tíz évben még nem aktuális, először ugyanis meg kell teremteni annak feltételeit. Be kell fejezni az M0-s körgyűrűt, meg kell építeni az északi Duna-hidat, s a külső kerületeket minden irányból el kell látni P+R parkolókkal.

Látni kell ugyanakkor: valójában a belvárosi autózásért már most is fizetni kell az összes európai fővárosban – csak nem behajtási, hanem parkolási díjnak hívják a kivetett összeget. Hiszen a legtöbb autós előbb-utóbb megáll a belvárosi övezetekben. A parkolási díj ugyanolyan forgalomszabályozó funkciót lát el, mint a behajtási díj. Emlékezetes, hogy az ingyenes parkolás időszakában milyen kaotikus állapotok uralkodtak Budapest belvárosában – azóta lényegesen megnőtt a belvárosba tömegközlekedési eszközzel utazók száma. S a zóna határán élő lakosok általában maguk kérik, hogy a parkolási tumultus megszüntetésére tolják egyre kijjebb a fizető övezetet. Ennek megfelelően évről évre terjed a parkolódíjas terület, ahol ma már 800-2400 forintot kell fizetni egy nyolcórás parkolásért. Vagyis Budapest már így is beszedi – a fizetésekhez képest nagyon is beszedi a maga „behajtási díját”.

Londonban, Oslóban és újabban Stockholmban azonban a behajtási díj nem jelenti azt, hogy a díjszedő városok lemondanának a parkolási bevételekről. London belvárosában például óránként fél font (180 forint) a parkolás, vagyis egy nyolcórás látogatásnál mindent egybevetve 3600 forintot fizet különböző díjakra az autós. Mindez csak másfélszerese a Budapest belvárosában érvényesített parkolási díjnak…

szasa