Szakértők: A szankciók nem roppantották meg Oroszországot

Demkó Attila, az NKE John Lukács Intézet programvezetője felhívta a figyelmet, hogy már évek óta látszik, Oroszország katonailag már nem tudja elveszteni a háborút, ezért kell mielőbb leülni tárgyalni. Rámutatott, Ukrajna szempontjából a feltételek már csak rosszabbak lesznek, jobbak nem. A szankciók hatékonyságával kapcsolatban kifejtette, azt is fontos vizsgálni, hogy a büntetőintézkedések milyen következményekkel járnak az azokat kivető félre. Európának például nagy károkat okoztak azok a szankciók, amelyek az egekbe emelték az energiaárakat, és figyelembe véve, hogy az elmúlt telek elég enyhék voltak, a kontinensnek még szerencséje is volt, hogy „Tél Tábornok elpártolt Oroszországtól”.

Demkó Attila szerint illúzió volt gyors eredményeket várni a szankcióktól, pláne egy akkora ország esetében, mint Oroszország. Hangsúlyozta, a Nyugatnak semmiképpen sem érdeke, hogy összetolja Kínát és Oroszországot.

Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója Kína példáját hozta fel a szankciók kapcsán. Mint mondta, amikor a távol-keleti országot azzal szankcionálták az amerikaiak, hogy nem vásárolhat chipeket Tajvanról, Kína felfejlesztette a saját chipgyártását. Rámutatott, Kína a világban már nem csak gyárként jelenik meg, hanem innovációs és technológiai óriásként is. Horváth Levente szerint ha az Európai Unió újabb szankciókat akar kivetni Kínára, az azt is eredményezheti, hogy a kontinens még jobban lemarad az ipari forradalom 4.0-ban. Márpedig a történelem megmutatta, hogy amelyik ország megnyerte az aktuális ipari forradalmat, az lett a világ vezető hatalma – hangsúlyozta az Eurázsia Központ igazgatója, hozzátéve: a mostani ipari forradalom nyertese Keletről jöhet, ezért is beszélhetünk világrendszerváltásról.

Kína sikerének egyik titka, hogy figyel a megatrendekre, a jövőre épít: például nem benzines autókat fejleszt, hanem elektromosakat, és a gazdaság terén is előbbre jár a digitalizációban, mint a Nyugat. Emlékeztetett arra is, hogy a Nyugat hajlamos azt hinni, hogy amikor szankciókat vet ki, akkor az egész világ így tesz, holott a Nyugat csak 800 millió embert jelent a világ 8 milliárdos lakosságából és a világ országainak túlnyomó része nem hozott büntetőintézkedéseket Oroszország ellen. Hangsúlyozta, a jövőre nézve Kína jövőképe egyértelműen a multipoláris világrend, a békés együttműködés Kína egyébként sem szövetségi rendszerekben gondolkodik, hanem együttműködő partnerei vannak.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója emlékeztetett, Ukrajna akkor járt volna a legjobban, ha 2022 tavaszán végigviszi az isztambuli béketárgyalásokat, hiszen akkor jóval kevesebb emberi és területi veszteséget, valamint infrastrukturális károkat szenvedett volna el. Jelen állás szerint az orosz követelésekből jóval több valósulhat meg, mint a nyugati célokból, ezt mutatja, hogy kezdik elengedni Ukrajna NATO-tagságát, az elvesztett területek katonai úton való visszaszerzését, sőt már Ukrajna katonai támogatása sem biztos a jövőre nézve, ami Kijev számára az utolsó szalmaszál volt. Kosztur András rámutatott arra is, hogy a szankciók sem az orosz hadigépezetet sem a gazdaságot nem roppantották meg, noha kétségkívül vannak gazdasági problémák.