Tizedelik a szélerőműterveket

Túl csábítóra sikerült a szélenergiára meghirdetett kötelező átvételi ár. Bár hazánkban az eddig felépült szélerőművek teljesítménye csupán 17,25 megawatt, idén márciusig 1138 megawatt teljesítményű létesítmény megvalósítására nyújtottak be kérelmet. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító szerint villamosenergia-hálózatunk legfeljebb 330 megawatt szélenergia-kapacitást bír elviselni. Ezért a már megtervezett erőművek jelentős részét nem engedik üzembe helyezni. A döntés több száz millió forintos veszteséget jelent az elutasított beruházóknak.

A nap és a szél által termelt energia hátránya, hogy az időjárástól függően a rendszer komoly ingadozást mutathat. A Magyar Energiahivatal erre hivatkozva állítja, hogy a magyar szélenergiában rejlő lehetőségek meglehetősen korlátozottak, hazánk villamoshálózata csupán 330 megawatt szélerőmű ingadozását bírja ki jelentősebb ellátás-biztonsági kockázatok nélkül. Nagyobb kapacitást csak egy óriási kiegyenlítő erőmű felépítésével viselne el a rendszer (amely például szélmentes időkben pumpálna energiát a hálózatba), ám ez mintegy 160 milliárd forintba kerülne. A szélerőművek üzemeltetői ugyanakkor más állásponton vannak.

– A szél energiája nem hirtelen, hanem fokozatosan lép ki-be a hálózatból – mondja Takács Gábor, a Megújuló Energiaipari Társaság elnöke -, tehát a nagymértékű kapacitás nem egyszerre jelenik meg vagy tűnik el, hanem hagy időt a cselekvésre. A rendszer fenntartása szempontjából kétségtelenül így is okoz kihívást, de nem akkorát, mint például egy műszaki hiba. Ott ugyanis egyik pillanatról a másikra tűnhet el a teljesítmény, szemben a szélerőművek fokozatos leállásával. Nyugat-európai tapasztalatok szerint több mint nyolcvanszázalékos pontossággal jelezhető előre a szélerőművekről a hálózatra adott energia mennyisége, így van idő a rugalmasabb, kisebb erőművek mozgósítására. Társaságunk problémája a bevezetett 330 MW-os korláttal az, hogy ezzel kapcsolatban semmiféle alátámasztó számítást nem hozott nyilvánosságra a Mavir. Sőt, tavaly még 100 MW-ról beszéltek.

Az alternatív energiatermelők állítják: beruházások megnyirbálása mögött inkább pénzügyi okokat kell keresni. Tavaly 19-ről 23 forintra emelkedett az alternatív energia kötelező átvételi ára, ami idén 28,93 milliárd forintos hiányt eredményezhet a Mavirnál. A kötelező átvételi árat egyébként nemcsak a szélerőművek és biomasszát hasznosító erőművek esetében kell alkalmazni, ide tartoznak az úgynevezett kapcsolt (hő- és villamos energia együttes előállítása) képes gázerőművek is.

– Az Írországban, Spanyolországban és Németországban bevált támogatási rendszer működik nálunk is, amely szerint a megújuló forrást használó erőművek által megtermelt áramot kötelező megvenni, méghozzá törvényben meghatározott áron – mondja Takács Gábor. – Így a beruházó számára biztonsággal kiszámítható, mikor térül meg a pénze. A rendszer bevált, növekszik a megújulók részaránya. Nálunk azonban a gázerőművek is bekerültek ebbe a körbe, ami miatt gombamód elszaporodtak, és ezzel elviszik a támogatás 60%-át. Ezt a problémát akarják most a szelesek kontójára rendezni. Pedig valójában a megújuló erőforrásokra kifizetett negyven százalék kilenctizede is a biomaszszát használó erőművekre megy el.

A Megújuló Energiaipari Társaság ügyvezetője szerint az Energia Hivatal későn lépett. Idén márciusig több mint 1100 megawatt teljesítményű létesítményre fogadott be engedélykérelmet, holott már tavaly tavasszal lehetett tudni, hogy ennyit nem engednek megvalósítani. Márpedig egy ötven megawatt alatti szélpark engedélyezési és tervezési folyamata akár százmillió forintba is kerülhet. A nagy hajrában sokan valamely engedély hiányában kérelmezték a hálózatra csatlakozást az Energia Hivataltól. A Hivatal többször értesítette az engedélykérelmek beadóit a hiányzó dokumentumokról, és kérte azok pótlását, végül sokak szerint az ügyben elindított vizsgálatának eredményét nem vette figyelembe az engedélyek kiadásakor, és a csatlakozási szerződések legalább felét szabálytalanul kötötték meg. Iparági pletykák szerint ezek nagy része az MSZP listán 5. helyen szereplő Kapolyi László érdekeltségi körébe tartozó cégekhez fűződik.

Eközben világméretekben folyamatosan növekszik a szélenergia népszerűsége. A felhasználás 16 százalékkal nőtt Európában és 73 százalékkal más kontinenseken. A Német Szélenergia Intézet szerint a jelenlegi 59 ezer megawattról 2014-ig várhatóan 210 ezerre nő a teljesítmény. Eközben mi, úgy tűnik, kifejezetten gátoljuk a megújuló energiaforrások felhasználását, és támogatjuk a gázerőműveket, holott ez nemcsak a környezetvédelem szempontjából káros, de importfüggőségünket is fenntartja.

(fehérváry)