Fotó: Szijjártó Péter, Facebook
Hirdetés

A minisztérium közleménye szerint tárcavezető a Lightware legújabb beruházásának bejelentésén arról számolt be, hogy az audiovizuális termékeket gyártó magyar cég bővíteni fogja budapesti kutatás-fejlesztési központját, Szegeden pedig mérnöki szolgáltató központot hoz létre, ezáltal 43 új, felsőfokú végzettséget igénylő fejlesztőmérnöki munkahelyet teremtve.

Tájékoztatása szerint ezt az igen magas hozzáadott értékű és a gazdaság dimenzióváltását is elősegítő, kilencmilliárd forint értékű beruházást a kormány 2,4 milliárd forinttal támogatja.

„Tényleg hatalmas dolog, hogy egy magyar tulajdonban lévő, korábban két egyetemista által elindított vállalkozás a Google-nek, a Facebooknak, a Netflixnek vagy a Microsoftnak szállíthat be” – fogalmazott.

Beszédében aláhúzta, hogy a vállalat, amelynek csaknem teljes bevétele az exportpiacokról származik, mindig is figyelmet fordított arra, hogy a fejlesztési tevékenységeit Magyarországon tartsa, a körülbelül négyszáz foglalkoztatottjából így több mint háromszázan hazánkban dolgoznak, és a szám most tovább nő.

Korábban írtuk

Hangsúlyozta, a mostani beruházás is mutatja, hogy a gazdaság dimenzióváltásában bizony már a magyar tulajdonban lévő cégek is szerepet tudnak játszani, nem úgy, mint korábban.

„A magyar gazdaság szempontjából önmagán túlmutató jelentőségű beruházásról beszélünk, épp ezért a kormány örömmel nyújt támogatást ahhoz, hogy egy magyar vállalat egy világraszóló terméket Magyarországon, magyar mérnökökkel fejlesszen ki. Azt hiszem, ennél jobban megtérülő beruházás nagyon kevés van, ha van egyáltalán” – vélekedett.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az európai gazdaság nem várt nehézségekkel szembesül egy ideje, azonban hazánk az utóbbi évek válságaiból rendre megerősödve tudott kikerülni, aminek a fő oka, hogy a kormány mindig a beruházások ösztönzésében látta a kiutat a krízisekből.

„Hiszen csakis a beruházások hoznak létre munkahelyeket, s a munkahelyeken lesz munka, a munkából meg lesz gazdasági teljesítmény, gazdasági növekedés” – szögezte le.

Emellett fontos feladatnak nevezte a gazdaság dimenzióváltásának előmozdítását, a hozzáadott érték növelését, a technológiai színvonal fejlesztését, amihez szavai szerint a kutatás-fejlesztési kapacitások bővítésére, az innováció támogatására és a digitalizáció felgyorsítására van szükség.

„Nekünk nem lehet más a célunk, minthogy ezen területeken is Európa vezető országai közé kerüljünk, ezért a beruházásösztönzési rendszerünket is annak megfelelően alakítottuk át a közelmúltban, hogy ezen magas hozzáadott értékű, kifejezetten magas fejlesztési és technológiai tartalmú beruházásokat tudjuk finanszírozni” – emelte ki.

A miniszter leszögezte, hogy még a hagyományos iparágakban sincs alternatívája a technológiai fejlesztéseknek, a termelékenység javításának, ráadásul az az egyértelmű tapasztalat, hogy a vállalatok először a termelési funkciókat hozzák Magyarországra, aztán ha elégedettek a helyi viszonyokkal, akkor a kutatás-fejlesztési és szolgáltatási funkciókat is.

„Így lesz Made in Hungaryből Invented in Hungary” – mondta.

Arra is kitért, hogy tavaly 1032 milliárd forintot ért el a kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke Magyarországon, ez egy év alatt 12 százalékos növekedést jelent.

Kifejtette, hogy ahol az új világgazdasági korszak technológiai fejlesztései zajlanak, oda kerülnek majd azok a beruházások, amelyek meghatározzák a következő évek során, hogy mely országok lesznek az átalakulások nyertesei.

„Ezért is fontos az, hogy a Site Selection Magazine legújabb FDI-rangsorában a Kelet-Európa és Közép-Ázsia földrajzi kategóriában Magyarország az első helyen végzett (…) A regionális kihatású nagyvárosok kategóriájában pedig Budapest a harmadik legvonzóbb célpontként szerepel” – tudatta.