Szijjártó Péter: nincs uniós bővítés Szerbia nélkül

A tárcavezető Jadranka Joksimoviccal, Szerbia európai integrációért felelős miniszterével tartott közös sajtótájékoztatót Budapesten, aki Gordan Grlic-Radman horvát külügyminiszterrel együtt beszédet tartott a magyar nagykövetek éves értekezletén.

Szijjártó Péter a tárca közleménye szerint kijelentette, hogy a koronavírus-világjárvány fenekestül felforgatta az életünket, új politikai és világgazdasági korszakba léptünk, s kiújult a vita arról is, hogy hogyan nézzen ki az Európai Unió jövője, hogyan tehető ismét erőssé a közösség.

Aláhúzta: a nyugat-balkáni államok felvétele nélkül nincs erős Európai Unió, és Szerbia a térségben kulcsországnak számít, ezért semmiképp nem maradhat ki a bővítésből. Hozzátette, a régióban békére és nyugalomra van szükség, ehhez pedig nagy szükség van az európai integrációra.

„Arra kérjük nagy tisztelettel nyugati barátainkat, hogy ne blokkolják tovább a bővítési folyamatot. Természetesen az ő válaszuk erre, hogy nem is blokkolják azt. Ez a szavak szintjén igaz is, amikor viszont a tettek mezejére kellene lépni, akkor a pozitív döntések valahogy mindig elmaradnak” – mondta, hozzátéve, hogy az üres ígéretek a tisztelet hiányát jelzik, ami elfogadhatatlan.

A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy Szerbia készen áll tizenegy csatlakozási fejezet megnyitására, s ezt Magyarország is támogatná.

Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán szerepe és jelentősége most tovább erősödik, az afganisztáni „totális kudarc” ugyanis komoly migrációs kockázatot jelent Európa számára, a bevándorlók gyakorlatilag akadálytalanul eljuthatnak Törökországig, onnan pedig már csak egy lépés a régió. Hozzátette, Magyarország egy húsz fős kontingenssel továbbra is támogatja Szerbiát a déli határa megvédésében.

Szijjártó Péter végezetül elmondta, hogy Magyarország nyugat-balkáni kapacitásfejlesztési programot indít Szerbiával közösen, amelynek keretében Széchenyi Programiroda nyílik Belgrádban. Emellett közölte, hogy tárgyalások zajlanak Szerbia csatlakozásáról a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankhoz.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter közölte, hogy az afganisztáni mentési művelet a vége felé közeledik, annak pontos lezárását a hadsereg parancsnoka fogja bejelenteni. Arról tájékoztatott, hogy az akcióban valamivel több mint ötszáz személyt menekítettek ki, egy jelentős részüket amerikai és orosz kérésre, de van köztük néhány afgán-magyar kettős állampolgár, illetve jelentős számban vannak olyan helyiek és családtagjaik, akik az afganisztáni magyar misszióknak dolgoztak.

Leszögezte: Magyarország ezen felül semmilyen elosztási mechanizmusban nem kíván részt venni.