Bár Szlovákia sokat fejlődött az elmúlt években, téved, aki a kinti életszínvonalról von le következtetéseket az útjainkon egyre gyakoribb szlovák rendszámú luxusautók láttán. Vadonatúj Mercedesek, BMW-k, Audik, melyek között feltűnően sok a 20-30 milliós terepjáró. A volán mögött minden bizonnyal honfitársaink ülnek, akik legalább 3 millió forintot spórolnak a szomszédos ország rendszámával. A Szlovákiában haszonjárműként is nyilvántartásba vehető terepjárókkal pedig még többet. Szakértők szerint egyébként nemcsak a luxusjárműveknél, de már a középkategóriás autóknál is megéri szlovák rendszámmal járni.

Számtalan kedvezmény

A nyereséget elsősorban a regisztrációs adó különbözete hozza. E fizetési kötelezettséget Magyarországon az uniós csatlakozás időszakában vezették be a korábbi fogyasztási adó helyett, mértéke egy középkategóriás autónál félmillió forint, felső kategóriás autónál pedig a gépjármű árának 12 (az adók nélküli alapár mintegy 20) százalékára rúg. Északi szomszédunknál ugyanakkor nincs ilyen többletadóteher, ami már önmagában 1,5-3 millió forintos spórolást jelent.

Emellett azonban számos további megtakarítási lehetőséget is kínál a szlovák rendszám. Az itthoni 20 százalékkal szemben például Szlovákiában csak 19 százalék az áfa, ráadásul ennek fizetésétől is mentesül az, aki haszongépjárműként helyezi autóját forgalomba. Ez bármilyen terepjáró, kombi, egyterű esetén lehetséges, nem kell üléseket sem kiszerelni, a feltétel csupán annyi, hogy a hátsó utasrészt ráccsal kell elválasztani a csomagtértől. A gépkocsivásárlás mellett a jármű fenntartása is olcsóbb Szlovákiában. Míg nálunk évi 20-25 ezer (nagy teljesítményű autónál 50 ezer) forintos kiadást jelent az önkormányzatoknak fizetendő teljesítmény adó, szomszédunknál ilyen kötelezettség sem terheli a járműveket. Csupán útadót kell fizetni azoknak a cégeknek (de csak azoknak!), amelyek szeretnék elszámolni a járműre fordított költségeket. Ennek mértéke középkategóriás autók esetében 25 ezer, felső kategóriás járműnél mintegy 40 ezer forint. Ebben az esetben viszont az autó fenntartásával kapcsolatos összes kiadás elszámolható. S a jármű mindössze négy – lízingelt autó esetében három – év alatt leírható.

Míg Magyarországon az üzemanyag mindössze költségként számolható el, a szlovák cégeknek lehetőségük van a benzin áfájának visszaigénylésére is. Akár a magyarországi tankolásokból is, amennyiben szerződést kötnek egy üzemanyagkártya-kibocsátó társasággal. Emellett Szlovákiában a magyar szint felébe-kétharmadába kerülnek a gépjárműbiztosítások, s nincs cég autóadó sem. A költségszempontokon túl a közvetítőirodák internetes honlapjain további érvek olvashatók a szlovákiai autóvásárlás mellett. Az APEH vagyonosodási vizsgálataira célozva például megjegyzik: a Szlovákiában bejegyzett nagy értékű autókról nem szereznek tudomást a magyar hatóságok. S a közlekedési kihágások büntetése is bonyolultabb határon túli járművek esetében.

Szlovák rendszámot egyébként nem csak a Szlovákiában vásárolt gépkocsikra kérhetünk. Az uniós jog lehetővé teszi, hogy Magyarországon vásárolt autót helyezzünk forgalomba a szomszédos országban. Ehhez mindössze az kell, hogy megbeszéljük az itteni kereskedővel: áfa és regisztrációs adó fizetése nélkül adja át számunkra a járművet. Sőt, a szlovák közvetítőirodák a Nyugat-Európában vásárolt használt járművek forgalomba helyezését is vállalják. Az eljárás olyannyira legális, hogy még gazdasági miniszterként Kóka János egy tévéműsorban így nyilatkozott: az uniós polgároknak joguk van egy bizonyos tagországban vásárolni autót, egy másikban forgalomba helyezni, s egy harmadikban üzemeltetni.

Milliók nyerhetők

Elsősorban Révkomárom és Párkány körzetében mintegy harminc tanácsadó iroda kínál komplex ügyintézést a szlovákiai adóelőnyöket kihasználni szándékozók számára. E cégek jellemzően magyarok szlovákiai cégalapításával is foglalkoznak (Demokrata, 2007/39.). A szlovák rendszám megszerzése és a szlovákiai cégalapítás a legtöbb esetben össze is kapcsolódik egymással. Az áfa-visszaigénylés, valamint a költségelszámolás lehetősége miatt ugyanis igazán a céggel rendelkezőknek éri meg „szlovák gépkocsi-tulajdonossá” válniuk. A céges változat további előnye, hogy az illetőnek nem kell szlovákiai tartózkodást igazolnia: mivel a cég szlovák jogi személynek számít, akkor is jár neki a kinti rendszám, ha a gépkocsi egész évben Magyarországon furikázik. Mások a „félig céges” megoldást választják. Kinti cégüktől lízingelik a járművet, vagy éppen valódi szlovák lízingcégtől szerzik be az autókat – mindkét esetben itt is visszaigényelhetővé válik az áfa. Az irodáknál ugyanakkor hangoztatják: ritka, hogy valaki csak a szlovák rendszám megszerzése miatt alakítson céget. A legtöbb szlovák rendszámú autó tulajdonosa olyan üzletember, aki mindkét országban rendelkezik érdekeltségekkel, és azt az adórendszert választja, amelyik kedvezőbb számára.

Kevésbé jellemző, hogy valaki magánszemélyként szeretne szlovák rendszámot szerezni. Bár az irodák erre is kidolgozták a megfelelő eljárásrendet. Kinti lakcímet, tartózkodási engedélyt, szlovák jogosítványt kínálnak az igénylőknek. Az egész eljárás nem tart tovább három-négy hétnél. Azonban a magánszemélyként szerzett rendszám sohasem lesz teljesen legális. A jogszabályok szerint ugyanis csak az használhatja egy adott ország rendszámát, aki az év nagyobbik részében ott is tartózkodik. Vagyis a szlovák autót fenntartóknak legalább 183 napot kellene a szomszédos országban tölteniük – más kérdés, hogy ennek ellenőrzése a nyitott határok időszakában szinte lehetetlen.

A szlovák rendszám megszerzésének előnyeit természetesen össze kell hasonlítani a cégalapítás, lakcímbejegyzés költségeivel. Az autókra vonatkozó ügyintézésért jellemzően ezer eurót (250 ezer forintot) kérnek az irodák. Amennyiben tartózkodási engedélyt is kell intézniük, további 200 ezer forintos kiadást jelent. A cégbejegyzés költségei pedig további 250 ezer forinttal emelik a számlát – ráadásul havi 30-40 ezer forintot jelentenek a cég fenntartási költségei. Alsó kategóriás autónál tehát egyáltalán nem, s középkategóriában is csak ritkán kifizetődő a szlovák rendszám. A felső kategória 2-3 milliós nyereségéhez képest azonban már eltörpülnek a költségek. Konkrétan: egy 19 millió forintos alapárú, G-osztályú Mercedes terepjáróra 3,2 millió forint a regisztrációs adó, s 3,8 millió az áfa. Amennyiben valaki magánszemélyként vásárolja meg az autót, 3,5 millió forintot (a teljes regisztrációs adót, valamint a 20 és 19 százalék közötti áfa különbözetét) spórol. Ha pedig cégként veszi meg, haszonjárműként levizsgáztatva, nyeresége már 7 millió forint. Az ügylettel egyébként a közvetítők sem járnak rosszul: az ügyintézés tényleges költsége ugyanis nem haladja meg a 70-100 ezer forintot (a drágábbik változatban már a kocsi műszaki dokumentumainak fordítóiroda által történt honosítása is benne van). Csupán a magyar költségvetés veszít, amely eddig mintegy 15 milliárdot bukott a Szlovákiában forgalomba helyezett autókon.

Minden huszadik

Egy éve, amikor a szlovák rendszámmal járók száma elérte a hétezret, a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) szigorú fellépést helyezett kilátásba az adókerülők ellen. Arra hivatkoztak: a külföldről behozott gépkocsik esetében 30 napnál hosszabb tartózkodás után kezdeményezni kell a rendszám hazaira cserélését. Az utakra mobil ellenőrző csoportokat ígértek, a lakcímek, cégbejegyzések valódiságát pedig az adóhatóságok közötti egyeztetésekkel kívánták vizsgálni. Azóta azonban kiderült: a közvetítőirodák jól végezték munkájukat. Az utakon leállított autók dokumentációit rendben találták, s a hatóságok közötti információcsere révén sem bukkantak fantomcégekre. A múlt hónap végén a VPOP hivatalosan is beismerte: nem tud mit kezdeni a szlovák rendszámú autókkal. Csupán azzal tudták vigasztalni magukat, hogy „a jelenség messze nem olyan általános, hogy azért érdemes legyen erőforrásokat tartósan lekötni”. Közben a statisztikák is egyre látványosabban bizonyítják a magyar hatóságok tehetetlenkedését. A „szigorú ellenőrzés” időszakában ugyanis még gyakoribbá váltak a szlovák rendszámok az utakon, tízezerre becsülik az érintett gépkocsik számát. Ami ugyan a magyar gépjárműállománynak csupán 0,4 százaléka, a legnagyobb költségvetési bevételt hozó prémium- és luxuskategóriában azonban minden huszadik autó szlovák rendszámmal gurul útjainkon.

Kárász Andor

RÉSZLETEK A „KÜLFÖLDI RENDSZÁM-MAGYAR VEZETŐ” INTERNETES FÓRUMRÓL

„A külföldi rendszám nem azon múlik, hogy valaki szeret trükközni, vagy nem. A fizetésem kb. 35-40 százaléka eleve elmegy adókra. A maradékból veszek ezt-azt, természetesen 20 százalék áfával sújtva. Ha pedig autót veszek, annak a harmada adó. Vagyis tulajdonképpen a fizetésem 60 százaléka adó. Trükközni azért próbálok, hogy maradjon valami nekem meg a családomnak is.”

„Én nem azzal foglalkoznék, hogy a VPOP hogy ellenőrzi az adócsalókat, hanem hogy nekem milyen károm származna abból, hogy egy külföldi biztosítóval kelljen pereskednem, mert ott volt kötelezője a másik félnek. Ausztriában is magas a regisztrációs adó, mégsem látni német, szlovák vagy cseh rendszámú autókat. Ha ugyanis valaki egyszer balesetet okoz, és kiderül, hogy illegálisan használja a külföldi rendszámot, úgy megbüntetik, hogy a keze-lába kiszakad. És a szomszédja is leköpi, hogy adócsaló.”

„Nagyon siralmas, hogy az autó árának egyharmada valamilyen címen történő lehúzás. Ha nem változik a helyzet, a következő autóm nekem is külföldi rendszámú lesz.”