Szolidaritási deficit
Budapest-adó ellen tiltakoznak a fővárosi politikusok, miután a kormány a fővárosra is kivetné a más gazdagabb településekre alkalmazott szolidaritási hozzájárulás mértékét. A szegényebb térségeken segíteni nem akaró fővárosnak 180 milliárd forint állampapír-megtakarítása és 94 milliárd forint banki betétje van. Az iparűzésiadó-bevételek visszaesésére számítva a főpolgármester zárolásokat hajtott végre a költségvetésben, bár e bevételek csökkenése egyértelműen a válság, és nem a kormányzati adópolitika következménye.
Plakátkampányt és graffitizős pesti rakparti sétát is szervezett Karácsony Gergely főpolgármester, hogy így tájékoztassa a budapestieket: a kormány 35 milliárd forintot akar elvenni a fővárostól szolidaritási adó címen. Egyúttal a Főpolgármesteri Hivatal bejelentette: októberig 65 milliárd forint fejlesztési forrást zárolnak, vagyis addig nem igazán lesz pénz utak, terek, épületek, sínek felújítására – tehát nem csak a Lánchíd felújítása szenved késedelmet. A rakparti megmozduláson a főpolgármester személyesen is részt vett egy „stop Budapest-adó” felirat aszfaltra fújásában. A politikus internetes bejegyzése szerint az adókkal és elvonásokkal a kormány hadat üzent az önkormányzati rendszer ellen, és ők ebben próbálják visszavonulásra kényszeríteni.
A kedvezményezettség vége
Az első tiltakozások óta kiderült: valójában nemcsak egy éven át, hanem egészen 2024-ig érvényben maradnak az önkormányzatokat érintő átcsoportosítások. A szolidaritási adó mellett ez érinti a gépjárműadó-bevételeket is, aminek eddig 40 százaléka maradt a településeknél, a válságkezelő kormányzati intézkedések eredményeként azonban teljes egészében az úgynevezett válságalapba kerülnek.
Szolidaritási hozzájárulás egyébként eddig is kötelező volt a települések számára. Az adónemet annak a 135 településnek kellett fizetnie, amelyeknek jelentős bevételük volt iparűzési adóból. A jogszabály szerint egész pontosan azoknak, ahol az egy főre jutó adóerő-képesség 32 ezer forintnál magasabb volt. A pénzt pedig a kormány az ipar nélkülieknek osztotta újra. A szolidaritási hozzájárulás tehát Magyarország több mint háromezer szegényebb önkormányzatának jelent segítséget.
Bár igaz, hogy Budapest szolidaritási hozzájárulása a tavalyi 10 milliárdról 36 milliárd forintra nő, valójában eddig éppen a főváros volt kedvezményezett helyzetben. Budapestnek ugyanis a befizetési kötelezettsége kétharmadát elengedték, mondván, hogy a kormány ezzel is támogatja a nemzet fővárosát. Sőt, ahogy Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államtitkára egy interjúban hangsúlyozta: még most is csak a számított érték 85 százalékát terhelik Budapestre. Az eddigi kedvezmények fenntartására azonban a válsághelyzet miatt nincs lehetőség. Ahogy Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára fogalmazott: a járvány elleni védekezés miatt a gazdagabb önkormányzatoknak támogatniuk kell a szegényebbeket.
A következő évekre előterjesztett 36-40 milliárd forinttal egyébként Budapest negyedét fizeti a kormányzati előterjesztésben szereplő évi 160 milliárd forint szolidaritási hozzájárulásnak.
Szegénynek mondott gazdag
Nem vitás, hogy a koronavírus-válság, minden más önkormányzathoz hasonlóan a fővárost is nehéz helyzetbe hozta. A parkolás például, amit két és fél hónapra ingyenessé tett a kormány, tavaly 750 millió forint nyereséget hozott a Fővárosi Önkormányzatnak, és vagy tízszer ennyit a kerületeknek, amelyek a parkolóhelyek 92 százalékát üzemeltetik. A Budapesti Közlekedési Központ a járványidőszakban szinte kihalt városban közlekedtette járatait, ez a cég becslései szerint 20-30 milliárd forint bevételkiesést okozott. Karácsony Gergely szerint emellett a főváros cégei is bő 10 milliárd forint veszteséget szenvedtek a járvány miatt. Év végéig a kormány felmentést adott a szálláshelyek idegenforgalmi adójának fizetése alól is, bár ez a kerületek költségvetését érintő tétel. Szintén nem érinti a Fővárosi Önkormányzatot a gépjárműadó elvonása, ez ugyanis szintén a kerületekhez folyt be.
A zárolások indokaként Kiss Ambrus költségvetési ügyekért is felelős főpolgármester-helyettes emellett hivatkozott a helyi iparűzésiadó-bevételek (hipa) várható elmaradására is. Becslése szerint a tervezettnél 100-150 milliárd forinttal folyhat be kevesebb a fővárosi kasszába a válság miatt. Épp ezért tart a zárolás októberig, szeptember vége ugyanis a jövő évi hipaelőleg befizetési határideje, amit már idei bevételeik alapján kell meghatározniuk a cégeknek, vagyis itt már jelentkeznie kell a válság miatt visszaesésnek. A becslés talán túl borúlátó, hiszen a fővárosi költségvetésbe az idei évre 174 milliárd forint hipabevétel lett tervezve. Ezek várható megcsappanása ráadásul nem kormányzati elvonás, hanem a vírusválság gazdasági visszaesésének következménye, ami minden más önkormányzatot is sújt, vagyis emiatt nem indokolt kedvezményeket követelnie Budapestnek.
Sőt, kormányzati megszólalók szerint a főváros az elmúlt években annyi kedvezményt kapott, hogy a mostani súlyos helyzetben különösen indokolt lenne szolidaritást tanúsítania. Orbán Balázs egyik tanulmánya szerint Budapest az elmúlt tíz évben az adósságkonszolidációból és a fejlesztési forrásokból is kiemelkedően részesült. A fővárosi és kerületi önkormányzatok tartozásainak szanálására a teljes önkormányzati adósságátvállalás negyedét fordította a kormány, a fejlesztésekből pedig Budapest feleakkora összeget kapott, mint az összes többi megyei jogú város együtt. Emellett jelenleg is 4200 milliárd forint értékű fejlesztés zajlik a fővárosban és az agglomerációban. Ráadásul a kormány munkahelyteremtő politikájának eredményeként a budapesti önkormányzat hipabevételei is a duplájukra, a 2010-es 85 milliárdról 2019-re 164 milliárd forintra nőttek.
A Fővárosi Önkormányzat bevétele egyébként tavaly 386 milliárd forint volt, az idei tervek pedig 415 milliárdról szóltak – ami a kerületek bevételeivel együtt azt jelenti, hogy tavaly 983, idén 1049 milliárd forintból gazdálkodhat a főváros. Az önkormányzatnak 180 milliárd forintnyi megtakarítása van állampapírban, és további 94 milliárd bankszámlán, bár Karácsony Gergely szerint 114 milliárdos adóssággal vették át a várost. Összességében azonban igaznak látszik Banai Péter megállapítása, amely szerint a fővárosi az egyik legjobb anyagi helyzetben levő önkormányzat.
Az adok-kapok egyensúlya
A koronavírus-válság és az ezzel kapcsolatos kormányzati átcsoportosítások természetesen nem csak a fővárost érintik. A gépjárműadó teljes értékének átütemezése a járvány elleni védekezési alapba például évi 34 milliárd forint veszteséget jelent Magyarország önkormányzatainak. Érdekesség, hogy noha a Fővárosi Önkormányzatot nem érinti ez a tétel, Karácsony facebookos posztjaiban ezt is veszélyként emlegette.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének átfogó felméréséből ugyanakkor kiderült: a települések számottevő többségében a gépjárműadó-bevétel csupán 1-2 százalékát teszi ki a költségvetésnek. A dokumentum szerint ennél jóval nagyobb tétel az iparűzési adóban prognosztizált visszaesés, ám beszédes, hogy ebben is csak 35 önkormányzat számít 50 millió forintot meghaladó veszteségre – ennek tükrében is nagyon eltúlzottnak látszik a fővárosi becslésekben szereplő 100-150 milliárd. A hipa egyébként minden korábbi kimutatás szerint is az önkormányzatok fő bevételi forrása, a helyi adóbevételek 80 százalékát adja – ezt pedig nem érintik a kormányzati átcsoportosítások.
A járvány következményeinek felszámolásába az önkormányzatokon kívül más szereplők is részt vállalnak. Mindenekelőtt a kormány, amely a válságalap idei 600 milliárd forintos keretének háromnegyedét biztosítja. De áldozatokat hoz a bankrendszer és a kereskedelmi láncok is – előbbitől 55, utóbbitól 36 milliárd forintra számít a kormány, a kereskedőcégek különadóterhe árbevételük 2,5 százalékát is elérheti. A korábbi időszakkal ellentétben most mégsem tiltakozik egyik szektor sem a válságadó ellen. Ahogy Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke fogalmazott: nincs stabil és erős bankszektor robusztus gazdaság nélkül, miként nincs robusztus gazdaság erős bankszektor nélkül sem. Úgy tűnik, az adok-kapok egyensúlyának fontosságát csak a Fővárosi Önkormányzatnál nem érzik.
