Szűkösen, de beleférünk

Miután a kormány júliusban bejelentette, változnak a rezsicsökkentés szabályai, mindenki lázas matekozásba kezdett, vajon belefér-e majd télen a nem túl bőkezűen meghúzott átlagfogyasztás keretébe. Kétségtelen, hogy a gázfogyasztásra érdemes fokozottan odafigyelni, hiszen a limit feletti fogyasztás esetén a villany ára a duplájára, a gázé több mint hétszeresére emelkedik, amit egy téli hónapban fájdalmas lesz kifizetni. A rezsipánik tehát érthető, de vajon hány embernek kell majd végül mélyen a zsebébe nyúlnia, hogy a piaci díjszabással elszámolt gázzal egészítse ki hatósági árkedvezménnyel támogatott fogyasztását?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. az építőiparban tevékenykedő Masterplast Nyrt. támogatásával 2020 januárja óta rendszeresen szondázza a magyarországi lakásfelújítási és korszerűsítési piac fejleményeit. A közös projekt keretében augusztusban azt mérték fel, mire számít a magyar lakosság. Ha csak ennek a felmérésnek az eredményét néznénk, az meglehetősen lesújtó volna. Az derült ki ugyanis, hogy a megkérdezettek közel hetven százaléka vélte úgy, hogy a rezsicsökkentési szabályok módosítása érinteni fogja családját, mindössze 26 százalékuk gondolta úgy, hogy benne tud maradni az átlagfogyasztás szabta keretben.

Nem olyan forró

Azt a GKI is leszögezi, hogy a kétharmados érintettségi arány jóval nagyobb, mint a témába vágó legpesszimistább szakértői becslés, amit azzal magyaráznak, hogy a rezsiszabályok változásával kapcsolatos téma megjelenése óta uralja a hazai médiát, lényegében alig van olyan nap, hogy valamilyen ezzel kapcsolatos információ ne kerülne napvilágra. Mint írják, mivel nem valami áttételes, távoli dologról van szó, hanem a lakosság egy részének mindennapi életét durván befolyásoló fejleményről, az iránta való felfokozott érdeklődés (és idegeskedés) nagyon is érthető.

A lakossági várakozásokkal szemben ugyanakkor a Technológiai és Ipari Minisztérium által közzétett adatok szerint „az áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti, a gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból, 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Aki túl van a sávhatáron, azok nagy része is közel van az átlagfogyasztáshoz, tehát kis odafigyeléssel sávhatár alatt tud maradni.” A minisztérium tehát azzal számol, hogy az áram és a földgáz esetében is a háztartások 25-25 százaléka lehet érintett, ennyi családnak emelkedik a rezsiszámlája. Még a kormánypártisággal legkevésbé sem vádolható balos szervezet, a Habitat for Humanity is hasonló becslésre jutott, szerintük a gázfogyasztóknak a harmada fogja túllépni a kedvezményes fogyasztási határt.

Így állunk most

Az alacsony rezsiszámlát leginkább jó szigeteléssel lehet elérni, ami 60 százalékkal csökkentheti a fűtésköltséget. Sajnos e tekintetben érthető a lakosság pesszimizmusa, ugyanis a 2016 és ’21 között kiadott több mint 900 ezer darab energetikai tanúsítvány alapján a lakóingatlanok energetikai minősége lesújtó: a teljes állomány közel kétharmada a korszerűnél rosszabb energetikai besorolással rendelkezett.

Szigetelés terén nem állunk jól, a magyar családi házak hőszigetelése régiós összevetésben a sereghajtók közé tartozik, mivel csupán 25-27 százalékuk szigetelt, miközben Ausztriában a családi házak 80, Lengyelországban 59, Szlovákiában 35, Csehországban pedig 25 százaléka kapott valamilyen szigetelést. Ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy tömegesen mennek majd a százezres gázszámlák, ugyanis egy épület kifűtésének költségét számos tényező határozza meg. Egy szigeteletlen, téglaépítésű, száz négyzetméter feletti Kádár-kocka konvektoros fűtéssel például biztosan elesik a télen, de a magyar lakásállomány ennél lényegesen sokszínűbb.

A GKI-nak választ adó háztartások 63,3 százaléka családi házban, 15,9 százaléka panellakásban, 19,3 százaléka pedig téglaépítésű társasházi lakásban él. A KSH legutóbbi népszámlálási adataiból az derül ki, hogy az összes lakóingatlanon belül a családi házak aránya 61,1 százalék. A lakótelepi jellegű lakásoké 21,6, míg az egyéb társasháziaké 17,3 százalék. Az alapterületre vonatkozó kérdésekből az világlik ki, hogy 18,1 százalék 51 négyzetméter alatti, 53,9 százalék pedig 51 és 100 négyzetméter közötti ingatlanban él, amelyek kifűtése belefér az átlagfogyasztásba. A fennmaradó 24,7 százalék él csupán 100 négyzetméternél nagyobb területű lakásban.

Nem félnek a számláktól

Noha a válaszadók többsége számít valamekkora költségnövekedésre, a GKI tanulmányából az derül ki, hogy a háztartások 42 százaléka havonta 20 ezer forintnál kisebb tehernövekedést vár. További 26 százalékuk kalkulál 21 és 40 ezer forint közötti és 22 százalékuk 40 ezer forint feletti költségemelkedéssel. Minden tizedik háztartás bizonytalan e tekintetben (vagy nem akart adatot közölni). A rezsiemelést várhatóan elszenvedő és a valószínű költségemelkedést számszerűsíteni képes válaszadók átlagosan havi 27 ezer forintos rezsiemelkedést várnak. A családi házban élők havi 30 ezer forint körüli többletteherrel számolnak, míg a társasházi lakásban élők 17-17 ezer forinttal. A várható költségemelkedés nő a lakóingatlanok alapterületével: az 51 négyzetméter alatti lakásban élők átlaga havi 19 ezer, a 150 négyzetmétert meghaladó ingatlanok lakói esetében pedig ez 37 ezer forint lehet. A kisebb városokban és községekben lakók átlaga 28-29 ezer forint, a nagyvárosiaké 22-23 ezer. A 18 év alatti gyereket nevelő családok átlagértéke 30, a gyerekteleneké 25 ezer forint, derül ki a tanulmányból.

A szerzők ugyanakkor azt is hozzáteszik, a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. Az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná e tevékenységet, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka már ebben az évben is mozgolódna, azaz a lakásállomány szigeteltsége folyamatosan javul.