Tállai András a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásának, valamint az ahhoz kapcsolódó állami számvevőszéki vélemény általános vitájában előterjesztőként felszólalva arra emlékeztetett: a tavalyi évet az elhúzódó orosz-ukrán háború és annak negatív következményei határozták meg az európai és a magyar gazdaságban is.

Hirdetés

A kormánynak a háború miatt megtorpant gazdaság újraindítása, a háborús infláció letörése, a munkahelyek, a bérek, a családtámogatások, a nyugdíjak és a rezsicsökkentés védelme volt a legfontosabb célkitűzése, emellett biztosították az illegális migráció elleni védekezéshez és a honvédelmi képességek megerősítéséhez szükséges erőforrásokat – ismertette.

Jelezte: az elhibázott brüsszeli intézkedések és szankciók okozta energiaválság valamint a megugró infláció egyre inkább visszafogta a magyar gazdaság lendületét is. A 2022-es 4,3 százalékos GDP-bővülést tavaly mérséklődés követte, 2023-ban a magyar GDP volumene 0,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A magyar gazdaság azonban 2023 második negyedévében újra növekedési pályára állt, és a harmadik negyedévben negyedéves alapon 0,8 százalékkal tudott növekedni – emelte ki Tállai András.

Hangsúlyozta: tavaly a kormány céljai közt kiemelt helyen szerepelt az infláció letörése, amelyben vállalták „a munka oroszlánrészét”. A gazdaságpolitikai intézkedések – például az árstopok és a kötelező akciózás – jelentősen segítettek ebben. Az inflációt októberre egyszámjegyűre csökkentették, decemberben pedig 5,5 százalékra mérsékelték, míg ezzel párhuzamosan a reálbérek pedig szeptembertől ismételten növekednek.

A tavalyi munkaerőpiaci helyzetről a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a foglalkoztatottak átlagos létszáma tartósan meghaladta a 4,7 milliót, míg a bruttó átlagkereset 2023-ban 14,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

Arra is kitért, hogy 2022-ben számos intézkedést jelentett be a kormány a hiány csökkentése és a költségvetési egyensúly erősítése érdekében. Ezek közt említette az ágazati extraprofit adót, egyes állami beruházások átütemezését, és az energetikai intézkedéseket.

Bár a családok, a nyugdíjasok, a gazdaság és a munkahelyek védelme maradt a legfőbb prioritás, a kormány 2022 végén módosította a 2023-as büdzsét – idézte fel.

A rezsivédelmi alap keretét közel négyszeresére, 2580 milliárd forintra emelték, így garantálva az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentett árakat. Emellett megmaradtak a családtámogatásokra fordított emelt források is, amelyek köre bővült a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló anyák személyi jövedelemadó-mentességével – mondta, majd később hozzátette: a határok és az ország védelmének biztosítást a 842 milliárd forintos honvédelmi alap szolgálta.

Korábban írtuk

Jelezte: a 2023-as uniós módszertan szerinti hiány a GDP 6,7 százaléka volt, ennek ellenére az államadósság a GDP 73,5 százaléka lett, ami 2022-hez képest 0,6 százalékponttal csökkent. Ezzel Magyarország azon kevés európai ország közé tartozik, amelyek 2020 óta csökkenteni tudták az államadósságot – hívta fel a figyelmet.

Tállai András a főbb költségvetési számokat ismertetve közölte: az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2023-ban 4435,5 milliárd forintra teljesült, ami a GDP 5,9 százalékának felel meg.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés mintegy 4132,1 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 112,4 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig közel 415,8 milliárd forintos deficittel zárták az évet.

A 2023-as költségvetési képet árnyalják azok az egyszeri kiadások – a Vodafone Zrt-ben, illetve a Magyar Posta Biztosító Zrt-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt-ben történt közvetett állami tulajdonszerzés -, amelyek az állami vagyon gyarapításával a hosszú távú növekedést szolgálják – mondta.

Tavaly a lakossági rezsivédelem költségei mintegy 1384 milliárd forintot tettek ki, az előző évi csaknem kétszeresét – mutatott rá.

A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok kiadásait is előfinanszírozta, tavaly az uniós kiadások 2813,8 milliárd forintot tettek ki, és 2230,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.

Szólt arról is, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap járulék- és hozzájárulás-bevételei 2023-ban elérték a 4357,8 milliárd forintot, ami az előző évhez képest 14,5 százalékos növekedést eredményezett. Hangsúlyozta: a nyugellátások megőrizték értékállóságukat, a nyugdíjak 2010 óta csaknem a kétszeresükre nőttek, a vásárlóerejük pedig mintegy 20 százalékkal javult.

Az Egészségbiztosítási Alap 86,1 milliárd forint hiánnyal zárta az évet – mondta, kiemelve, hogy az orvosi és egészségügyi szakdolgozók béremelésére és számos más területre is jelentős összegeket fordítottak.

Kitért a bölcsődei fejlesztésekre, valamint a gyermekétkeztetés 122 milliárd forintos állami támogatására, majd arról is beszélt: a kormány nemcsak a családoknak biztosította a rezsicsökkentett árakat, hanem a rezsivédelmi alapból a lakossági fogyasztókon kívül a vállalkozások, az állami intézmények és az önkormányzatok is részesültek.

Tállai András az önkormányzati alrendszer gazdasági helyzetét – még e kihívásokkal teli gazdasági környezetben is – stabilnak és kiszámíthatónak nevezte.

Közölte: az Állami Számvevőszék szerint a 2023-as központi költségvetés végrehajtása szabályszerűen történt, majd kérte a zárszámadás elfogadását.