Akik egyedi termékekkel hódítanak
Tarol a magyar szürkeállomány
Magyarország sem kőolajban, sem földgázban, sem ritkaföldfémekben nem bővelkedik, de van két legalább ekkora kincse: a szaktudás és a leleményesség. Hazánk vállalkozói piacképes termékek sorával jelennek meg a nemzetközi piacokon. Az alábbiakban ilyeneket veszünk sorra.
Felcsuti Csaba még 1976-ban alapította meg gmk-ját Metalplast néven. A vállalkozás fém- és műanyagipari termékek gyártásával foglalkozott, a hazai és nyugati nagyvállalatoknak termelt és fejlesztett. A rendszerváltás után a szabadabbá váló gazdasági környezetben Felcsuti Csaba és fia, Zsolt létrehozták az MP Meta Bt.-t, amelynek termékei mai napig megtalálhatók az összes európai és észak-amerikai barkácsáruház polcain.
– Apám egykor úgy hódította meg a nyugati piacokat, hogy olcsóbban állította elő ugyanazt a minőséget, mint nyugati versenytársai. Ma már nem kell árban versenyeznünk, előnyünket ma a logisztikai hálózat, a minőség, a termékfejlesztés és a rugalmas fizetési feltételek adják – mondja Felcsuti Zsolt.
Apa és fia a profitot terjeszkedésre használta. 2003-ban megvásárolták a Widenta csiszolószerszám-gyárat, amely irányításuk alatt rövid időn belül Kelet-Közép-Európa legnagyobb csiszolószerszám- és vágókoronggyártója lett, 2005-ben pedig a Bajai Bútoripari Kft.-t vásárolták föl. A cégcsoport üzleti sikereire jellemző, hogy amikor 2008-ban lesújtott a világgazdasági válság, lassítás helyett magasabb fokozatba kapcsolva újabb felvásárlásokba kezdtek. Ekkoriban került érdekeltségükbe a Clarflex flexibilis csiszolószerszámokat gyártó vállalat, Kelet-Közép-Európa legnagyobb konvektor- és fűtőkészülékgyára, a FÉG, illetve az építőkemikáliák terén szintén térségünk legmeghatározóbb cége, a Kemikál, amely korábban a német Henkel-csoporthoz tartozott.
A Felcsuti család sok esetben külföldiek által privatizált magyar vállalatokat vásárolt vissza, majd tette őket nemzetközileg is sikeressé. Cégcsoportjuk ma már jelentős piaci részesedéssel bír nyugatabbra, különösképpen Németországban, ám az európai iparvállalatok utóbbi időben érzékelhető gyengélkedése komoly kihívások elé állították őket is.
– Sajnálattal figyelem az európai gazdasági folyamatokat, de megnyugtat minket, hogy az amerikai piacokon birtokolt pozícióink okán gond nélkül képesek vagyunk növekedni – fűzi hozzá a cégvezető.
Felcsuti Zsolt szerint a hatékony szervezeti rendszer döntő a versenyképesség és a kiharcolt előnyök megőrzésében, ezért időközben a vállalatirányítás struktúráját is átalakították. Így a cégcsoport minden tagja a New York-i székhelyű MPF Holding LLC alá szerveződött, amely a vagyonkezelési feladatok ellátása mellett a kínai, európai, oroszországi, amerikai terjeszkedést és a marketinget irányította. A világgazdasági trendeknek megfelelően 2012-ben a cégcsoport New Yorkból Szingapúrba költözött, és MPF Holding South East Asia Ltd. néven folytatta tevékenységét. A vállalat 2022-ben Magyarország legértékesebb családi vállalkozásainak listájának első helyére került. Forgalma 2023-ban meghaladta az egymilliárd eurót, amely 99 százalékban exportból származott.
Környezettudatos fejlődés
A Vajda Papír Kft. is szédületes sikertörténettel került a magyar bajnokok közé. A cégcsoportot 1999-ben Vajda Attila és felesége, Vajdáné Csata Szilvia alapította, akik ma is a vállalat kizárólagos tulajdonosai és a vezetés aktív tagjai. Történetük egy kis raktárból indult.
– Egy véletlen folytán döntöttünk a higiéniai papírtermékek gyártása mellett. Azért is jó választásnak tűnt, mert olyan terméket kerestünk, amit közvetlenül tudunk eladni a kiskereskedőknek, közvetítő beiktatása nélkül – emlékszik vissza Vajda Attila.
A cégtulajdonosok hamar felismerték az exportban rejlő lehetőségeket, ma pedig már 30 országba jutnak el termékeik Európától a szubszaharai régión és a Közel-Keleten, Ázsián át a Karib-tenger térségéig. Hatalmas előrelépés volt a cég növekedésében, hogy a 2008-as gazdasági válságból megerősödve kerültek ki, így komoly beruházást hajthattak végre, és 2013-ban Norvégiában vásároltak meg egy patinás múltú papírgyárat. Ezzel létrejött a cégcsoport első alapanyaggyára és Vajda-Papír Scandinavia néven első külföldi egysége is, amely az elmúlt években a vállalatcsoport árbevételének negyedét, a teljes export 60 százalékát adja. A növekedés nem ált meg ezután sem, 2018-ban Dunaföldváron átadták Európa legnagyobb és legmodernebb higiéniaipapír-gyártó üzemét, amelynek 2022-es bővítésével szintén az alappapír gyártását erősítették. A három magyarországi és egy norvégiai gyártó telephelyén a cégcsoport együtt több mint 700 embernek ad munkát, az éves forgalom pedig 105 milliárd forintra rúg. Legnagyobb kihívás számukra a folyamatos fejlődés-fejlesztés. A tulajdonosok elmondása szerint a vállalat sikerében jelentős szerepe volt a sajátos magyar mentalitásnak is.
– Azzal, hogy a higiéniai papírtermék teljes portfólióját a legmodernebb, legkörnyezetkímélőbb módon állítjuk elő és versenyképes áron kínáljuk, konkurenseinknél vonzóbb alternatívát tudunk kínálni a fogyasztóknak – mondja Vajda Attila.
Tizenhárom éve Ooops! néven saját márkát is épít a vállalat, mára Európában szinte egyedülállóan forgalmunk 50 százalékát a saját márka alatt árult termékeik teszik ki.
A magyar unikornis
A Prezi a magyar unikornisként, azaz olyan startupként indult, amely új korszakot teremthetett volna a magyar gazdaságtörténetben. A várakozások utólag túlzónak bizonyultak, ám sikerük ráirányította a figyelmet a magyar innovációk lehetőségeire. A céget 2009-ben Árvai Péter, Somlai-Fischer Ádám és Halácsy Péter alapította, miután közös fejlesztésükből létrejött a Prezi névre keresztelt innovatív prezentációs szoftver. Az újítás lényege, hogy a Power Point lineáris szemlélete helyett háromdimenziós, dinamikus navigációt kínáltak. Elismerésként már a kezdetekben beválasztották őket a Microsoft központjában rendezett startupkonferenciára, másik 30 projekt közé. A TED, az Accel Partners és a Sunstone Capital azonnal meglátták a lehetőséget az új termékben, összesen 57 millió dollárral szálltak be. A Prezinek mára 190 országban több mint 140 millió felhasználója van, akik között olyan jelentős tudományos szereplők is feltűnnek, mint a kaliforniai Institute for the Future. Emellett a cég birtokában van a világ legnagyobb nyilvános prezentációs adatbázisa. Több sikertelen kísérlet után 2019-ben jelent meg a cég a Prezi Video nevű termékkel, amely a Covid időszakában nagy sikert aratott. A felhasználószám bővülése havi több százezerre tehető. A cég ma organikusan fejlődik, a bevételek harmada pedig az új termékekből származik. Szakértői becslések szerint a Prezi értéke 300 millió dollárra rúg. Árvai Péter 2020-ban leköszönt vezérigazgatói pozíciójáról, azóta leginkább az igazgatótanács elnökeként vesz részt a cég életében. Az aktív menedzsment tagjaként Jim Szafranski tölti be a vezérigazgatói tisztséget.
Egészségben az első
A 77 Elektronika Kft. 1986 óta gyárt saját fejlesztésű orvoselektronikai termékeket, a mai napig száz százalékban magyar tulajdonú, családi vállalkozásként működik, két ügyvezető igazgatója Zettwitz Sándor és lánya, Zettwitz Gabriella. A cég első nagy eredménye, hogy a vércukor-önellenőrzést elsőként tette széles körben lehetővé Magyarországon, amikor 1986-ban piacra dobta első saját fejlesztésű készülékét. Nyugati termékek ugyan már akkor is eljutottak hazánkba, de az importkorlátozás miatt csak megfizethetetlen áron. A 77 Elektronika termékportfóliója az eltelt 38 év alatt jelentősen bővült, vércukormérő eszközök mellett vizeletvizsgáló készülékeket és ezek reagensanyagait fejlesztik, tervezik, gyártják és forgalmazzák. A több mint 700 főt foglalkoztató magyar cég mára valódi nagyvállalat lett, amely a világ száz országába exportál.
– A világpiacon kizárólag a minőség számít. A folyamatos fejlesztés tette a 77 Elektronikát nemzetközileg sikeressé, mert olyan új, világszínvonalú technológiát kínálunk, amely bármely nagy nyugati vagy keleti konkurens termékeivel felveszi a versenyt. Magyar cégként ezt nem sokan mondhatják el magukról. Az orvosok és laborok megbíznak készülékeinkben az egész világon – mondja Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető igazgatója.
A vállalat mára nem csak saját márkanév alatt értékesíti termékeit, a piacvezető multinacionális nagyvállalatok elitje használja a magyar cég eszközeit. Partnereik között megtalálható az olasz A. Menarini Diagnostics és a svájci Roche is. 2018-ban több mint másfél milliárd forintos befektetéssel létrehozták balatonfüredi üzemüket, ahol az egyszer használatos eszközök és különböző alkatrészek készülnek. Három éve pedig felvásárolták a közel száz főt foglalkoztató, világszerte 80 országba exportáló német Analyticon AG.-t. A cégcsoport ezzel elérte stratégiai célját, az összes egyszer használatos fogyóeszköz gyártását, amely a gépek működéséhez szükséges, saját kézbe vette. A Hungarikum Bizottság 2014-ben a céget beválasztotta a hungarikumok előszobájaként ismert Magyar Értéktárba.
Megbecsült örökség – Richter Gedeon Nyrt.
Az 1901-ben alapított Richter Gedeon Nyrt. az egyik legnagyobb kelet-közép-európai gyógyszeripari vállalat, amely mára Nyugat-Európában, Kínában, Latin-Amerikában, valamint Ausztráliában is közvetlen piaci jelenlétet épített ki. Termékpalettája számos terápiás területet – nőgyógyászati, központi idegrendszeri, szív- és érrendszeri – ölel fel.
A Richteré Kelet-Közép-Európában a legnagyobb kutatás-fejlesztési központ ezerkétszáz főt meghaladó bázisával. Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója abban látja a cég sikerét, hogy egy-egy kutatás-fejlesztési projekt után hazánkban marad a szellemi tőke. Ritka az olyan magyar központú cég, amely külföldről jogdíjat szed, olyan pedig a Richteren kívül nincs, amelyik nyugati irányba ilyen típusú szellemi értékteremtő tevékenységet folytatna. Az innovációra épülő gyógyszercég tevékenysége vertikálisan integrált: gyógyszergyártással, kutatás-fejlesztéssel, kereskedelemmel, marketinggel is foglalkozik.
A Richter Csoport kutatás-fejlesztésre fordított kiadásainak összege 2023-ban meghaladta a 78 milliárd forintot, amely konszolidált árbevételének 9,7 százalékát teszi ki. A 2023-as év kiemelkedően jól alakult a Richter számára, kétmilliárd eurós gyógyszergyártási árbevételt ért el. A százhúsz éves múltra visszatekintő gyógyszergyártás minden szempontból a nemzetközi élmezőnyhöz tartozik. A vállalat 2800-féle terméket állít elő, ezek között eredeti, generikus, biohasonló és licenckészítmények egyaránt megtalálhatók. A Richter a gyógyszerek és egyéb készítmények, mint például az injekciók, krémek, kenőcsök gyártását hagyományosan a saját előállítású hatóanyagokra alapozza. A vállalat ezenfelül jelentős mennyiségű hatóanyagot állít elő értékesítési céllal is.
A Richter 1998-tól koncentrál a központi idegrendszerrel kapcsolatos kutatásokra, a fejlesztések fő iránya a hangulatzavarok és hangulatingadozások, negatív depresszív tünetek. Jelenleg az I. fázisnál tart a legtöbb klinikai szakaszban lévő neuropszichiátriai molekula, de másik három üzletágban is zajlanak klinikai vizsgálatok. Legnagyobb sikereit eddig a neuropszichiátria területén érte el, a cariprazine nevű készítménnyel. Ez egy skizofrén betegeknek és depressziósoknak, hazai tudományos kutatómunkával kifejlesztett, döntően hazánkban gyártott antipszichotikum, amelynek a világ gyógyszerpiacai több mint hetven százalékán van forgalombahozatali engedélye. A Richter 2016-ban ipartörténeti sikert ért el, amikor a készítményt engedélyezte az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala is, így forgalomba került Amerikában. A szabadalmi jogok 2030-ban járnak le, ami kihívások elé állítja a céget. Orbán Gábor ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ebben az iparágban nem a makrogazdasági ciklusok, hanem a szabadalomlejáratok okozzák a nehézségeket. A Richter minden erőfeszítése arra irányul, hogy a nőgyógyászatban, a biotechnológiában és az eredeti kutatásban, valamint a hagyományos üzletben, a generikus alapellátás területén megerősítse működését és jövedelmezőséget olyan szintre hozza, hogy a szabadalomlejárat ne okozzon sokkot.
Magyar bajnokok című összeállításunk további részeit ide kattintva olvashatják.
