Tények és adatok a magyar gazdaságról 3.
A Magyar Demokrata cikksorozatot indított, amelyben hiteles adatsorok segítségével mutatjuk be, hogy az elmúlt tíz évben milyen konkrét eredménye volt a Fidesz–KDNP-kormány tevékenységének, és ez hogyan viszonyul az azt megelőző évek időszakához. A grafikonokat a KSH, az Eurostat és az OECD nyilvános adataiból Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Smart Family Centrumának vezetője, munkaerőpiaci szakértő készítette, vele értelmezzük a számok hátterét.
– Az e heti táblázatunk a minimálbér nominális összegének és reálértékének változását mutatja, az utóbbit százalékban. A reálérték esetében, ahogy az előző grafikonnál, itt is száz százaléknak vesszük azt az állapotot, amely az új kormány hivatalba lépésekor fennállt, így tehát az egyes kormányok teljesítményét önmagukhoz tudjuk viszonyítani. Mi is a minimálbér, és milyen hatása van a gazdaságra?
– Az Európai Unió huszonhét országából huszonkettőnél van minimálbér, nálunk 1992-ben vezették be, 2006 óta pedig kétszintű, ami azt jelenti, hogy a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozóknak magasabb a minimálbére.
– Tehát a szakmunkástól a diplomásig?
– Nem a végzettségtől függ, hanem a munkakörtől. Ha valaki olyan munkakört tölt be, ami szakképzettséghez kötött, akkor vonatkozik rá. A minimálbér nagyon jó keresettömeg-szabályozó, arra szolgál, hogy az alsóbb kereseti szinteken ne lehessen extrém alacsony béreket fizetni. Emellett sok más kifizetés is a minimálbérhez van kötve, annak a százalékában van rögzítve. A minimálbér változása közvetlenül vagy áttételesen körülbelül egymillió embert érint.
– Mondana példát az áttételes hatásra?
– A Bokros-csomag részeként 1996-ban megszűnt a gyed. Amikor 2000-ben a polgári kormány újra bevezette, az összegét a minimálbér 140 százalékában maximálta. Ha a minimálbér nő, ez a maximum is nő. Rengeteg hasonló példa van, mezőgazdasági termelők, bölcsődei dolgozók egyes juttatásai és így tovább.
– Ki és hogyan dönt a minimálbér összegéről?
– Nem a kormány egyedül, a munkaadók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteivel folytatott tárgyalás során születik erről megállapodás, amit aztán a kormány jogi formába önt, és kötelezően előír, betartat.
– Nézzük a számsort. Az adatok szerint a Horn-kormány idején, noha a minimálbér összege lassan emelkedett, a reálértéke egyre kevesebb volt. Mi történt?
– A Bokros-időszak magas inflációja leértékelte a jövedelmek vásárlóértékét.
– A polgári kormány 1998-ban belép, és a minimálbér reálértéke rohamos emelkedésnek indul. Mi rejlik e mögött?
– Szó szerint radikálisan megemelték a minimálbért. 2000-ben 25 ezer forint volt, 2001-ben 40 ezer, 2002-ben 50 ezerre nőtt. Négy év alatt 85 százalékos reálértéknövekedést sikerült elérni, pedig ugyanazok a szereplők vettek részt a bértárgyalásokon.
– 2002-ben a baloldal nyerte a választásokat, a szocialista–liberális kormány két cikluson, nyolc éven át volt hivatalban. E nyolc év alatt, kisebb hullámzások után végeredményben két százalékkal még csökkent is a minimálbér reálértéke. Hogy történhetett ez?
– Valójában 2,5 százalékos volt a csökkenés. Az első ciklus elején elég komoly visszaesés volt, aztán 2006-ra, a választásokra megemelték. Viszont utána az infláció mértékénél alacsonyabb arányban emelték, így az infláció újra leértékelte.
– A jobboldali kormány 2010-ben visszatért. Az első teljes évben még csekély a reálérték-emelkedés, 2012-re viszont ugrásszerű növekedést látunk. Minek köszönhető ez?
– Az első évi növekmény mögött a családi adókedvezmény rejlik. A következő évben ténylegesen nagy összegű emelés történt, 78 ezerről 93 ezerre.
– Az emelkedés ettől kezdve majdnem megszakítás nélküli, 2016-ról 2017-re megint egy ugrás fölfelé.
– Emlékezzünk rá, hogy 2016-ban a kormány a munkaadókkal és a munkavállalókkal hatéves bérmegállapodást kötött, ez 2017. január 1-től indult. Fontos hozzátenni, hogy a garantált bérminimum még jobban, 25 százalékkal nőtt.
– Miért mentek bele az emelésbe munkaadók? Hiszen így nőtt a termelés bérterhe.
– Az is szerepet játszott, hogy eddigre radikálisan csökkent a munkanélküliség, és a cégeknek a munkaerő megtartása jelentett már problémát. A munkaerőhiányra a béremelés a logikus válasz, de hogy ezt a munkaadó megtehesse, az államnak csökkentenie kell az adóterheket. Ez történik tervezetten, ütemezetten, folyamatosan.
– 2020-ról 2021-re egyszázalékos visszaesést látunk. Ez a Covid-járvány hatása?
– Az inflációnak a Covid-válság miatti megemelkedése okozta.
– Viszont 2022-ben újra radikális emelkedés következik. A gazdaság jó teljesítménye van e mögött?
– A Covid-válság nem ütött akkorát a magyar gazdaságon, mint amekkorát korábban gondoltunk, mert az intenzív oltási programnak köszönhetően hamarabb tudtunk nyitni, mint más országok, gyorsan újraindult a gazdaság. A minimálbér nominális összege januártól bruttó 200 ezer forint lesz, ami azt jelenti, hogy a reálértéke tizenkét év alatt megduplázódik.
