A kamatfolyosó két szélét is 100 bázisponttal emelte a testület.

Hirdetés

Az elemzők legalább 50 bázispont, vagy annál nagyobb emelésre számítottak.

Korábban írtuk

Továbbra is a szigorítások határozott folytatása szükséges az MNB szerint

A monetáris tanács megítélése szerint az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében az alapkamat további határozott emelése indokolt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja – áll a keddi kamatemelést indokló, az MNB honlapján publikált közleményben.

A monetáris tanács kedden az alapkamat 100 bázisponttal 10,75 százalékra emeléséről döntött, az egynapos betéti kamatot ugyanilyen mértékkel 10,25, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 13,25 százalékra növelte. A közleményben rögzítették, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelését tartják indokoltnak.

 Az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. A háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése, a júniusban bejelentett adóintézkedések inflációs hatásának kifutása és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt – áll a közleményben.

Az indoklásban kiemelték: az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány esetleges újabb hulláma, a magas nyersanyagárak és a továbbra is akadozó szállítási láncok növelik a recesszió kockázatát a világgazdaságban. Az elmúlt időszak pénzpiaci elmozdulásai, valamint a tartósan magas nyersanyag- és energiaárak hatásai, illetve a súlyosbodó európai aszályhelyzet egy elhúzódó, magas külső inflációs környezet irányába mutatnak.

Felidézték azt is, hogy június vége óta általánosan romlott a befektetői hangulat. A tartósan magas inflációra reagálva mind a globálisan meghatározó, mind a régiós jegybankok tovább szigorították a monetáris kondíciókat.

Megállapításuk szerint a magyar gazdasági növekedés lassul, ugyanakkor az éves dinamika továbbra is élénk. A hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. Előretekintve azonban a fogyasztás és a beruházás dinamikája is érdemben lassul, míg a nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. A beruházási ráta az átmeneti mérséklődés ellenére is magas szinten, 27 százalék felett stabilizálódik az előrejelzési horizonton. A hazai GDP 2022-ben 4,5-5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0-3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0-4,0 százalékkal bővülhet – véli a tanács.

2022 júniusában az éves összevetésben számított infláció 11,7, míg a maginfláció 13,8 százalék volt. Az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése továbbra is gyorsan épül be a fogyasztói árakba. Az árdinamika várhatóan az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően lassan mérséklődik. A tetőpont idejére és az ezt követő inflációs pályára az árstop-intézkedések jövőbeni alakulása, illetve a lakossági áram- és gázárakat érintő kormányzati bejelentések jelentős hatást gyakorolnak.

A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja az idei és a jövő évi költségvetési célok elérését. Az államadósság-ráta az előző év végi 76,6 százalékról a gazdasági növekedés és a mérséklődő hiány következtében 2022-ben a GDP 75 százaléka alá csökkenhet, amit ezt követően évente további mintegy 2,5 százalékpontos mérséklődés követhet. A folyó fizetési mérleg hiánya 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. A külkereskedelmi egyenleg idei csökkenése a magas energiaárak miatt romló cserearányra, a külső piacok lassulására és az élénk belső kereslet importigényére vezethető vissza. Ugyanakkor az elmúlt években jelentős új exportkapacitások épültek ki, ennek eredményeként a világgazdasági környezet normalizálódásával a külső egyensúlyi folyamatokban gyors javulás kezdődhet. A magyar gazdaság finanszírozási képessége az előrejelzési horizont végére ismét pozitív tartományba emelkedhet – áll a közleményben.

Megítélésük szerint a július 12-i 200 bázispontos jegybanki kamatemelés, és a további monetáris lépések, illetve a kormányzat kiadásoldali költségvetési intézkedései együttesen mérsékelték a pénzpiaci kockázatokat.

Emlékeztettek arra, hogy az MNB július 8-án megkezdte a devizalikviditást nyújtó swaptenderek negyedéven belüli alkalmazását, és napi rendszerességgel tart tendert. Az aktív piaci jelenléttel az MNB erősíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát, ezen keresztül támogatva az árstabilitás elérését és fenntartását – írták.

Korábbi közleményeikhez hasonlóan rögzítették: a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.