Fotó: MTI/Rosta Tibor (archív)
Hirdetés

Kásler Miklós közölte: az elmúlt év végén aláírták az összesen 381 ezer négyzetméternyi terület felújítására és építésére vonatkozó tervezői szerződéseket.

Az infrastrukturális fejlesztés 17 kórházat és szakrendelőt érint a fővárosban, illetve Pest megyében. Összesen 30 új épület, illetve épületrész és 48 épület felújításának a tervezése kezdődik meg – mondta a tárcavezető.

Kitért arra: jelenleg zajlik Magyarország történetének legnagyobb kórházfejlesztési időszaka, a fejlesztések az egészségügy minden szegmensére kiterjednek.

A fejlesztés részeként 500 milliárd forintból megújultak a vidéki kórházak. Ezzel párhuzamosan 2017-ben elkezdték a központi térség fejlesztését. A 2026-ig tartó programra a kormány 700 milliárd forintot biztosít.

„A fejlesztés kiterjed a központi régió gyakorlatilag minden egészségügyi intézményére: kórházakra, országos intézetekre, egyetemre és a járóbeteg-szakrendelésekre, függetlenül attól, hogy ki az intézményfenntartó” – fogalmazott.

Elmondta: Az Egészséges Budapest Program keretében 2018 végén kihirdették az Észak-pesti Centrumkórház és a Dél-pesti Centrumkórház tervpályázatát, 2019-ben pedig megvalósult az I. kerületi Budavári Egészségügyi Szolgálat modernizációja.

A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint az aláírt tervezői szerződések Budán érintik az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetet, ahol több épület és épületrész felújítása mellett két új épületet is terveznek.

Az Országos Onkológiai Intézetben a felújítások mellett onkodiagnosztikai központot hoznak létre. Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben felújításokat végeznek és egy 15 ezer négyzetméteres kórházi részt építenek.

A törökbálinti Tüdőgyógyintézetben a főépület, a rehabilitációs épület és az élelmezési épület felújítása, továbbá a gyermekosztálynak új épület tervezése kezdődött el.

A Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban két épület és a konyha felújítását tervezik.

Dél-Pesten a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben több épület, a Gizella és a Paula telephely felújításának és új részeinek tervezése kezdődik el.

A Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézetben a Péterfy Sándor utcai, a Fiumei úti és az Alsóerdősor utcai telephely felújítására, valamint új kórházi szárny építésére készülnek tervek.

A Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézetben több épületet – a többi között az orvos-nővér szállót és a szemészetet – terveznek felújítani, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat érintő tervezésen belül kiemelt jelentőségű a csepeli telephely felújítása.

Észak-Pesten a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban több épület felújítására, valamint új járó beteg és belgyógyászati épület kivitelezésére készülnek tervek.

A Károlyi Sándor Kórház egyes szintjeinek komplex építészeti rehabilitációját, illetve az új Nyár utcai épületet tervezik.

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet terveiben két épület felújítása és két új épület megépítése szerepel.

Az Uzsoki Utcai Kórházat érintő tervekben a Róna utcai épület új szárnyának, az onkológia hotelnek, a két meglévő épület oktatási és igazgatási célra történő felújítása, illetve új onkológiai, logisztikai, krónikus és rehabilitációs épület tervezése, továbbá parkolóház létrehozása szerepel.

A Jávorszky Ödön Kórházban felújítják a III. főépület, valamint új nővérszállóval és új szakrendelővel is bővül az intézmény.

A Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház főépülete nyugati szárnyának felújítását és új épület kivitelezését tervezik.

A Szent Margit Kórházban a nővérszállót is érintő felújítások mellett az A épületre ráépítést és egy új épületet is terveznek.

A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben pedig az egyes épületek és az egyik kazánház felújítása mellett új porta és ezer méternyi új kerítés készülhet.

A sajtótájékoztatón Kásler Miklóst kérdezték a miskolci kórházat ért, alaptalannak bizonyult vádakról, amely szerint a kórházban eltávolították egy roma nő mindkét petevezetékét, hogy ne szülhessen többé gyermeket.

Kásler Miklós azt mondta: rendkívül nagyra becsüli, hogy a 168 óra „korrigálta” tévedését és eltávolította a valótlan tájékoztatást az oldaláról.

Ugyanakkor tanulságosnak nevezte a történetet, az abban szereplők viselkedését és a sajtó reakcióját.

Megjegyezte: „tovább színezte a képet, hogy egy képviselőasszony névtelen levelet küldött közjogi méltóságoknak és az Emberi Erőforrások Minisztériumába is, amelyben rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg”, konkrétumot azonban nem.

Megítélése szerint az eljárásrend sokszor sérti a személyiségi jogokat és az emberi méltóságot.

Úgy fogalmazott: „világéletemben visszautasítottam, hogy beteg, rászoruló, szenvedő emberek érzékenységével visszaéljenek, hisztérikus hangulatot teremtsenek és meggyengítsék (…) az orvos és a beteg közti bizalmi viszonyt”.