Több és több energiát!

– Az egész világon tapasztalható az atomenergia reneszánsza. De ha véget ér az energiakrízis, vajon visszajön a zölddominancia, vagy haladunk tovább a nukleáris úton?

– Haladunk tovább, mert a döntéshozók is rájönnek, hogy nincs más megoldás, ki kell tartani az atomenergia mellett. Már kétszer is történt efféle reneszánsz az atomenergia hetvenéves történelmében. Amely ország nincs ellene zsigerileg, vagy elkerülte a zöldpártok fogságát, mint például Finnország, Franciaország, Csehország, Törökország és Egyiptom, az mellette áll. Új beszálló Lengyelország, amely három erőmű megépítése mellett döntött. Kína is kiszámolta, hogy neki ötven új atomerőműre lenne szüksége ahhoz, hogy megszűnjön a nagyvárosait fojtogató szmog és lendületben maradjon a gazdasági rendszere. És persze Amerika is atombarát állam. Egyszerűen nem lehet másként megoldani a világ energiaproblémáit. Németország más kérdés, ott jószerivel mindent a kormányban levő zöldek uralnak most.

– Miben és milyen módon fejlődnek a nukleáris erőművek?

– Napjainkban már teljesen más filozófia alapján tervezik őket. A ma működő paksi blokkokat, amelyek egyelőre ötven esztendőre kaptak üzemidő-hosszabbítási engedélyt, kezdetben nem méretezték földrengésre. Majd az élettartam-hosszabbító és biztonsági intézkedések végrehajtása során növeltük meg a földrengésállóságát. Amikor Magyarország csatlakozott az unióhoz, ez a kérdés külön vizsgálat tárgyát képezte. Akkor azt állapította meg a nemzetközi szakértői bizottság, hogy biztonság, földrengésállóság tekintetében a paksi blokkok a nyugati erőművek színvonalán állnak. Paks II. blokkjaira pedig működő referenciák vannak, ezek már egy újabb technológiai generációt képviselnek.

– Ez mit jelent?

– Például kettős kupolaszerkezetük van. Környezeti hatás esetén a külső burok megvédi a reaktort a sérülésektől, az épületen belüli esemény esetén pedig a belső burok akadályozza meg, hogy szennyeződés kerüljön ki a levegőbe. Ez egy jól kitalált, zárt rendszer.

– Az atom újjászületése a zöld klímapolitika végét is jelentheti egyben?

– A megújuló energia ügye egyáltalán nem szorul háttérbe, Magyarország sosem volt ellene ennek az energiafajtának. Csak azt mondták ki a hazai szakemberek, hogy a megújuló energia időjárásfüggő, az alaperőművek viszont az időjárástól függetlenül dolgoznak. Egy nagy, átfogó energiarendszerben ott a helye megújulóknak is, de például a gyors indítású gázturbinákról sem mondhatunk le. Ezzel egyenlítjük ki az ingadozásokat. A megújuló és a hagyományos formák arányán van a hangsúly. Németország ezt elrontotta. Ugyanakkora megújuló és hagyományos rendszert építettek ki, és a kettő nem erősíti és kiegészíti, hanem legyengíti egymást. Ettől szöktek a magasba már az ukrán háború előtt is az energiaárak a németeknél.

– Miért építettek fel a szakmai alapvetéseket semmibe vevő rendszert?

– A szavazatmaximalizálás érdekében feladták a műszaki tudományok és a természettudományok igazságait, főként a zöldek hatására. Hasonló a helyzet a migráció esetében is. Az motiválhatja őket a migránsok befogadásakor, hogy azok hálából a baloldalra, vagyis rájuk szavaznak majd.

– Milyen léptékben növekszik a világ energiafelhasználása most, hogy a elérte a nyolcmilliárdot a Föld lakossága?

– Folyamatos a növekedés, nem is lehet megállítani. Egyetértek a zöldekkel abban, hogy életünk egyik forrása a tiszta levegő. Csak én ezt az olcsó árammal biztosítanám. A hazai gazdaság növekedése pedig ugrásszerűen több energiát igényel. Ott van például Debrecen a maga látványos ipari növekedésével, de mondhattam volna Kecskemétet is, ahol a növekvő igény miatt egyre nagyobb erőfeszítést követel már ma is a zavartalan áramellátás.

– El tudja képzelni, hogy a Tiszánál is épüljön egy atomerőmű? Merthogy szükség van rá, ezt ön szokta mondani…

– A hűtés lehetősége és a földrengésállóság az igazán fontos. Ha a Tisza mellé telepítem az erőművet, akkor ott hűtőtornyot is kell építeni mellé. A mostani, paksi erőmű 120 köbméter vizet használ másodpercenként. A Tisza vízhozama jelentősen elmarad a Dunáétól, de a hűtőtorony és a hozzá tartozó hűtőtó megoldást jelenthet. Az biztos, hogy Paksra már nem fér több blokk. Talán Bogyiszlóra, lejjebb a Duna másik partján? Annak idején kutatták a szakemberek, de Paks mellett döntöttek a kedvezőbb talajviszonyok miatt.

– Napi hír, hogy az LMP törvényjavaslatot nyújt be a megújuló energiaforrások, mindenekelőtt a szélenergia hasznosítására. A párt szerint a megújulókkal teljes mértékben megoldható lenne hazánk energiaellátása. Az LMP-nek csak az atomellenesség adhat igazi legitimációt?

– Így van ez a világ minden zöldpártjával. Itt ideológiáról van szó, olyanról, mint például a kommunizmus, amely még azon az áron is folytatta az értelmetlen ipari beruházásokat, hogy azok ellátási zavarokat, sőt, éhínséget okoztak. A radikális zöldek nem hajlandók belépni a matematika és a fizika birodalmába. Nem lehet meggyőzni őket erről.

– Erre most azt válaszolnák, hogy épp ők állnak a tudományosság alapjain…

– Magyarországon 2022. január 25-én, délután öt órakor mérték az eddigi legnagyobb energiaigényt. Ez 7396 megawatt volt. Természetesen nem sütött a nap. A beépített 3700 megawattos megújuló teljesítményből a napelemes rendszer nullát adott ekkor, a szélkerekek pedig valamivel többet 80 megawattnál. Erre nem lehet ipart alapozni, de a háztartások rendes működését sem. Ennek ellenére most is azt hallani folyton, ha kormányra kerülne az ellenzék, benne az LMP-vel, megakasztanák Paks II. építését. Paks most 2000 megawattos teljesítményre képes, és az év egészében, vagyis 8600 órán keresztül üzemel. A megújulók viszont csak 1000 órán át adnak áramot a számítások szerint. Itt már eleve olyan ellentmondás keletkezett, amit egyetlen zölderő, így a kormányzati rangra emelt német zöldpolitika sem tudott feloldani.

– Kapóra jött nekik a háború, Zaporizzsjára mutogatnak, hogy fegyveres konfliktus esetén milyen kockázatot jelentenek az atomerőművek…

– Mindegyik oldal a másikat hibáztatja. Az a lényeg, hogy mielőbb béke legyen, ahogyan azt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is követeli. Az orosz és ukrán szakemberek egy iskolapadban ültek, ezt nem tudja megtörni a háború. Összetartanak.

– Mi történik akkor, ha jön az új szankciós csomag, és annak része lesz a nukleáris energia is?

– A nukleáris az egyik legnemzetközibb ágazat. Oroszország a mostani a helyzetben is igyekszek teljesíteni tudományos vállalásait, elég az ITER-projektben, vagyis a nemzetközi magfúziós programban való részvételére utalni. Egyébként az oroszok is használnak francia turbinákat, amerikai generátorokat a blokkjaikban, csak a német Siemens tartja vissza tőlük újabban az irányítástechnikai berendezéseket. Amúgy pedig igaz az is, hogy az amerikai erőművek 30 százaléka orosz fűtőanyaggal üzemel.