Több gázon állni

Azerbajdzsán lett az új Dallas. 2024. június 5-én történelmi jelentőségű megállapodást kötött az MVM Csoport az Azerbajdzsán területén lévő Şahdəniz (a sajtóban időnként Shah Deniz) tengeri földgáz- és kondenzátum­mezőre vonatkozóan. A termelésmeg­osztási megállapodás 5 százalékos részesedésének megszerzésével és további 4 százalékos részesedés megvásárlásával a gázértékesítő Azerbaijan Gas Supply Companyben (AGSC) az MVM gyakorlatilag résztulajdonosává válik a gázmezőnek, valamint az innen kitermelt földgáznak is.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a megállapodás megkötését bejelentő Szijjártó Péterhez hasonlóan hazánk szempontjából óriási jelentőségűnek nevezte az aláírt megállapodást, hozzátéve, hogy potenciálisan további új mezőkben is van kitermelési lehetőség. Azt is hozzátette, hogy ez történelmileg új helyzet Magyarország energiaellátása tekintetében, ami az eddiginél sokkal nagyobb védettséget biztosít a nagy energiapiaci ármozgásokkal és bizonytalanságokkal szemben.

Az 1999-ben feltárt Şahdəniz a világ egyik legnagyobb földgázmezője, amely a Kaszpi-tenger mélytengeri talapzatán, Bakutól 70 kilométerre délkeletre található. A földgázmező igen jelentős szénhidrogén-tartalékokkal rendelkezik és közel húsz éve stabilan és megbízhatóan termel. Összesen több mint 218 milliárd köbméter földgázt és 371 millió hordó kondenzátumot termelt ki eddig a kezdetek óta. A mélytengeri mezőről származó földgázt az AGSC kereskedő cég hosszú távú megállapodások alapján értékesíti és szállítja azeri, grúz, török és európai partnereknek a csővezetékeken keresztül.

Az MVM Csoport a részesedés megszerzésével olyan világvezető energetikai nagyvállalatokkal működik majd együtt, mint a partnerségben szintén tulajdonos BP, a Lukoil, a TPAO vagy a NICO.

Közben a Mol azerbajdzsáni beruházásainak értéke elérte a kétmilliárd dollárt, ezáltal a magyar vállalat lett a dél-kaukázusi ország legnagyobb tengeri olajmezőjében a harmadik legfőbb tulajdonos. Tavaly több mint ötmillió hordónyi kőolaj kitermelése jutott a Molra, ez a vállalat csoportszintű kitermelésének 15 százalékát jelenti. Ennek az együttműködésnek a folytatásaként a Mol és a SOCAR között megkezdődtek a tárgyalások egy cseppfolyósított gázbeszerzési keretszerződés tárgyában is. A Molnak tehát már van hasonló léptékű befektetése egy azeri kőolajmezőben, viszont állami cégként az MVM befektetése az első ilyen jelentős tranzakció.

Az ügylet jelentőségére mélyebben rávilágít Marosvári Csaba helyettes államtitkár egy 2012-es tanulmánya, amely Azerbajdzsán geopolitikai pozícióinak elmúlt húsz évben bekövetkezett felértékelődését tárgyalja. Marosvári Csaba 2023 júniusától Magyarország energiaellátás-biztonságáért felelős helyettes államtitkára. Ezt megelőzően közel tíz évet dolgozott a magyar földgáziparban, ahol kelet-közép-európai földgáz-nagykereskedelmi üzletfejlesztéssel, földgázellátási stratégiával, valamint stratégiai földgázforrás- és -útvonal-diverzifikációs projektekkel foglalkozott. E tapasztalatainak nagy részét a magyar nemzeti tulajdonú MVM Csoportnál szerezte, ahol részt vállalt a társaságcsoport közép-kelet-európai földgáz-nagykereskedelmi piaci terjeszkedésében, a gázellátás diverzifikálására irányuló erőfeszítésekben, valamint az új üzleti területekre való belépésben. Jelentős mértékben hozzájárult az MVM CEEnergy Gazprommal 2021-ben megkötött új hosszú távú gázbeszerzési szerződésének, valamint a Krk LNG-terminál LNG forrás- és kapacitásszerződéseinek 2020-as aláírásához, amelyek ebben az évtizedben a magyar földgázellátás gerincét adják. Munkájáért több vállalati díjat és elismerést kapott. A földgázellátás kereskedelmi és geopolitikai vonatkozásairól több szakfolyóirat cikket is publikált, valamint szívesen látott előadója nemzetközi és hazai földgázipari konferenciáknak is.

Marosvári Csaba Azerbajdzsán – a Kaszpi-térség kulcsa című tanulmányából kiderül, hogya mai Azerbajdzsán területe már az ókor óta ismert volt olajlelőhelyeiről. Az ipari szintű kőolajtermelés a XIX. század közepén indult meg, majd a XIX. és a XX. század fordulójára már a bakui olajmezők adták a világ kőolajtermelésének csaknem felét. Az 1917-es bolsevik forradalom után az olajtermelés fokozatosan csökkent, de a bakui olajnak kiemelkedő fontossága volt még a második világháború idején is. Az 1950-es évek közepétől megindult a földgáztermelés is, ugyanakkor a szárazföldi olajmezők kiapadása és a tengeri mezők kitermeléséhez szükséges technológia hiánya miatt az azerbajdzsáni szénhidrogénipar fejlesztésének fontossága a szovjet energiapolitikában Nyugat-Szibéria és Közép-Ázsia mögé szorult. Az 1980-as évektől például az azerbajdzsáni földgázkitermelés már nem fedezte a tagköztársaság belső fogyasztását sem, így az orosz és türkmén tagköztársaságokból kényszerült földgázt importálni. A Szovjetunió 1991-es széthullása viszont új lehetőséget nyitott az azerbajdzsáni szénhidrogénipar fejlesztésére.

A Kaszpi-térség és azon belül Azerbajdzsán energiatartalékaiban, valamint azok kitermelésében és tranzitjában rejlő lehetőségekre a különféle befektetői csoportok és olajcégek hamar felfigyeltek. A Kaszpi-tengeren található Şahdəniz földgázmezőből olyan mennyiséget tud Azerbajdzsán kitermelni, ami valóban csökkenthetné Európa gondjait. A fő kérdés, hogy miként jut el Európába az azeri gáz. A Nabucco soha nem készült el, de időközben kiépült egy elég jelentős gázszállító kapacitás, a Déli gázfolyosó, amit az Európai Bizottság kezdeményezett, és három elemből áll. Az első szakasz a Dél-kaukázusi gázvezeték, ez Azerbajdzsánon és Grúzián át vezet Törökországig, elkerülve Örményországot. Törökország jelentős gázelosztó csomópont. Az úgynevezett Transzanatóliai gázvezetéken (TANAP) évi 10 milliárd köbméter gáz áramlik Európába. Ennek egy része a Transzadriai vezetéken (TAP) Görögországon és Albánián keresztül Olaszországba jut. A másik része a BRUA gázvezetéken át Bulgárián és Románián keresztül Magyarországra, Ausztriába és Szlovákiába áramlik, csökkentve ezzel Közép-Európa egyoldalú kitettségét az orosz gáztól. A csővezeték kapacitása nem túl nagy, bővítésre szorul. Az orosz gázmennyiséget emiatt nem tudja teljes mértékben kiváltani.

Az ügylet jelentőségét az adja, hogy nem is kell feltétlenül Magyarországra szállítani a tulajdonunkat képező azeri gázt. Eladható, elcserélhető, kereskedhet is vele az MVM Csoport, kiküszöbölve az esetleges áringadozásokat. n