Az kiskereskedelmi ágazat teljesítményjavulásához a leginkább a nemélelmiszer-kiskereskedelemben, azon belül minden üzlettípusban megugró eladások járultak hozzá. A benzinárstop nyomán már a korábbi mutatóihoz legnehezebben felzárkózó üzemanyag-értékesítés is felülmúlta a járványhelyzet előtti szintjét – áll az ITM közleményében.

Hirdetés

Tájékoztatásuk szerint a kiskereskedelem teljesítménye 2013 nyarától a koronavírus hazai megjelenéséig, több mint 80 hónapon át folyamatosan javult. A szektornak az átmeneti visszaesést követően tavaly őszre sikerült meghaladnia 2020 eleji volumenét. Idén februárban a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek mindegyikében, így a leghosszabban lábadozó bútor- és műszakicikk-boltokban is jelentősen nőttek az eladások. A benzinkúti értékesítés 19 százalékos emelkedésében minden bizonnyal szerepet játszott a legkelendőbb üzemanyagokra bevezetett 480 forintos árplafon. A teljes forgalom közel tizedét teszi ki az e-kereskedelem, amely most már rendszeresen a 100 milliárd forintos havi szint felett teljesít – írták.

A közleményben Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár kiemelte: „februárban kapták kézhez először az ötödével magasabb minimálbérnek és az ágazati béremeléseknek köszönhetően nagyobb fizetéseiket a magyar munkavállalók. Ezen felül számos kormányzati intézkedés – a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésétől a családi adóvisszatérítésen át a fiatalok szja-mentességéig – hagyott több pénzt az embereknél 2022 első hónapjaiban”.

„Főként a háztartások gazdasági mozgásterének bővülése érhető tetten a nagyarányú kiskereskedelmi forgalomnövekedésben. Az ukrán háború, annak gazdasági következményei és az infláció alakulása nagyban befolyásolhatja a háztartások költekezési hajlandóságát. A rekordmagas foglalkoztatottság és a keresetek emelkedése azonban akár a fogyasztás további élénkülését is megalapozhatja” – mondta Cseresnyés Péter a közlemény szerint.

Korábban írtuk