A baromfiágazaton belül a tojástermelés az EU-csatlakozás nagy vesztese lett: 2009-ben 20 százalékkal kevesebb tojást termeltek Magyarországon, mint 2004-ben. „Idén az év első nyolc hónapban alig több mint 2,2 millió tojójércét telepítettek le, ez több mint 600 ezres csökkenés a megelőző év azonos időszakához képest” – hangzott el a Baromfi Termék Tanács által szervezett szakmai konferencián, amelynek a siófoki Tojásfesztivál ad otthont. A magyar tojás helyét az utóbbi időben egyre inkább az importtermékek veszik át, de kétségtelen az is, hogy a csökkenés egy része a belső fogyasztás mérséklődéséből fakad – a KSH adatai szerint az egy főre jutó fogyasztás a 2005-ös 280 darabról 2009-re fokozatosan 261 darabra csökkent.

„Alig több mint egy évünk van hátra, hogy teljesítsük az EU tojótyúkok tartására vonatkozó irányelvében meghatározott feltételeket, azaz hogy átalakítsuk a hagyományos ketreces tartást. Ez gyakorlatilag megoldhatatlan helyzet elé állít sok termelőt” – vélik a BTT szakemberei. A telepek már ma is folyó átalakításnak eredménye, hogy idén lényegesen kevesebb tojót telepítettek le Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az átalakítás részben beruházásigényes, részben termeléskiesést jelent, ami nemcsak azért probléma, mert költséges, hanem azért is, mert az átmeneti tojáshiány tovább növelheti az importot.

A szakemberek példaként említik Németországot, ahol már tavaly átestek a telepek az átalakításon. Ott elegendő belföldi tojás hiányában előbb fölfutott a lengyel, szlovák és litván import, majd némiképp magához tért az ágazat – ám az árban ott is nehéz elismertetni az új előírások miatti költségeket. Tanulságos az is, hogy a német termelők egy része az átalakítás helyett kivitte a termelést a lazább szabályokat alkalmazó Ukrajnába. Ez azt jelenti, hogy az állatjóléti intézkedések bevezetésével Németország munkahelyeket vesztett, saját, mesterségesen megdrágított termelésének állított olcsó konkurenciát, miközben az állatok életminősége Ukrajnában semmit sem javult. Mindeközben félő, hogy a korábbi német exportot Magyarországra zúdítják a már említett országok.

A tojás minden más fehérjebeviteli formánál egészségesebb, kedvezően hat az emésztésre, és ma már azt is tudjuk, hogy nem befolyásolja kedvezőtlenül a koleszterinszintet, ahogyan azt két évtizeddel ezelőtt feltételezték – hangoztatta dr. Drinba László, a Debreceni Egyetem kutatóorvosa. A magyar termelők az EU-s előírásoknál szigorúbb élelmiszer-biztonsági előírások betartására kötelezik magukat, így az elmúlt években elindított szalmonellaellenes mozgalom eredményeként ma már a napos állatállományon át a takarmányon keresztül a végtermékig tartó folyamatos ellenőrzés biztosítja a minőséget. A védjegyes tojásokat tojó tyúkok kizárólag növényi tápot kapnak.

„A Baromfi Termék Tanács a kormányváltás után a lehető leghamarabb átadta az új kormánynak azt a 15 pontos stratégiai anyagot, amely a több ezer embernek munkát adó ágazat piacának és kapacitásának védelmét szolgálja” – nyilatkozta Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács igazgatója. Ebben a termelők javasolják az áruházláncok megregulázását és a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés bevezetését az importtermékek esetén. Emellett javaslatot tettek a Terméktanács mozgásterének növelésére, a kötelező tagság bevezetésére.