Furcsa ellentmondás: miközben köztudottan elöregedettek a magyarországi szőlőültetvények, látszólag nincs igény az unió szőlőtelepítési támogatásaira. E célra évente tízmillió eurót (2,5 milliárd forintot) biztosít hazánknak Brüsszel, amit maximum 1261 hektáron oszthatna szét az ország. A gazdák azonban nem tolonganak a lehetőségért. Március végéig csupán két termelő adott be kérelmet, összesen 11 hektárnyi telepítés támogatásra.

– Szigorúak voltak a feltételek, s aránylag kicsi a támogatási összeg – vélekedik az érdektelenség okáról Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese. – A minisztérium eredetileg csak új ültetvények telepítésére hirdette meg a keretet, s hektáronként másfél millió forintban maximalizálta az elnyerhető összeget. Mindez fájdalmas visszalépés a korábbi időszakhoz képest, amikor a szőlőtelepítés hektáronkénti 8-10 milliós költségének 40 százalékát átvállalta az állam.

A főtitkár felhívja a figyelmet: a szakma tiltakozására az agrártárca enyhített a követelményeken, április elejétől támberendezés felújítására, tőkehiánypótlásra is igényelhető az uniós támogatás. A Hegyközségek azt is szeretné elérni, hogy a minisztérium hosszabbítsa meg a jelentkezési határidőt. Ha ugyanis április végéig nem jelentkeznek elegen az uniós keret háromnegyedére, Brüsszel jövőre máshová – talán épp bortermelő riválisaink javára – csoportosítja át ezeket a pénzeket, vagyis hosszú távon is elvész a támogatás lehetősége.

Mindez napról napra egyre fenyegetőbbé válik. Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szóvivője arról tájékoztatott: a legfrissebb adatok szerint 12 termelő 49 hektárra összesen mintegy 70 millió forintos támogatást igényelt, ami még mindig csak 3 százalékát jelenti a lehetőséges összegnek. A szóvivő azonban úgy véli: az érdeklődés a könnyítéseknek köszönhetően nő, s hasonló hajrára számít, mint a SAPARD-támogatásoknál, ahol az időszak utolsó tizedében érkezett be a kérelmek döntő része. A támogatás hektáronkénti összege immár kétmillió forint, s bár az unió a támogatásokat utólag fizeti, aki biztosítékot tud felmutatni, a pénzt előlegként is megkaphatja.

Az esélyeket mindenesetre rontja, hogy a Hegyközségektől kapott tájékoztatás szerint sok gazda előrehozta tavalyra, tavalyelőttre az ültetvények megújítását, élve az akkori magasabb nemzeti támogatással. Valójában ugyanis a legtöbb termelőnek esélye sincs a támogatás fölötti költségek megfinanszírozására, s végképp nincs biztosítékok felmutatására. Az ágazat jövedelemtermelő képessége ugyanis gyenge, miközben az állami elvonások (jövedéki adó, áfa) magasabbak, mint a konkurenseknél. Különösen, hogy Ausztria például a környezetgazdálkodási pénzekből, Franciaország pedig a közösségi marketingkeretből is támogatja az ottani szőlőtermesztőket – miközben Magyarország azzal a lehetőséggel sem élt, hogy nemzeti költségvetéséből kétszeresére egészítse ki az uniós szőlőtelepítési támogatást. Pedig az ültetvények megújulására nagy szükség lenne: a tőkék többsége immár 25 évnél idősebb, vagyis öregnek számít. A minőségi termeléshez évi 3000 hektár folyamatos cseréjére lenne szükség, aminek a kilencvenes években csupán tizedét, s az elmúlt években is legfeljebb felét-kétharmadát sikerült teljesíteni.

kandor