Az eurót kedden reggel 308,70 forintnál is jegyezték reggel a bankközi kereskedelemben, a forint ezzel új negatív árfolyam rekordot állított be. Az európai piacok nyitását követően a forint és a zloty egyaránt meredek gyengülésbe kezdett. A zloty közel két százalékot veszített árfolyamából, míg a cseh korona erősödéssel nyitott, majd fordulatot vett és szintén gyengülni kezdett. A térségbeli devizákat a régió iránti befektetői bizalom gyengülése terheli meg.

A svájci frankot 207,45 forinton jegyezték reggel a nemzetközi devizapiacokon a hétfői 204,99 forintos zárás után. A japán jen reggeli jegyzése 2,6446 forint a hétfői 2,6061 forintos zárás után.

Az elemzők a régiós piacokon tapasztalható helyzettel magyarázzák a fejleményeket. A kockázatvállalási hajlandóság változatlanul alacsony, a térség egészére vonatkozó recessziós jelek sem nyugtatják meg a befektetőket, sok jó nem várható.

A magyar kormány válságkezelő programjának nem volt különösebb hatással az árfolyamok alakulására. Elemzők szerint egyelőre nem látszik az, hogy megtörne a gyengülő trend, csupán korrekciók vannak, s ha ez így megy tovább, előbb-utóbb lépniük kell valamit a honi pénzügyi szervezeteknek. A gond az, hogy eszközállományuk nagyon „vékonynak” tűnik.

Simor András, a jegybank elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón mindenesetre arról beszélt: a jegybanknak megvannak az eszközei arra, hogy beavatkozzon a forint árfolyamának alakulásába. Ám az MNB szerint nem feltétlenül a gyenge árfolyammal van a baj – a nemzeti banknak továbbra sincs ugyanis árfolyamcélja, a forint mozgása számára inflációs szempontból, illetve a pénzügyi stabilitás miatt fontos. E két szempontot a kamatdöntéseknél vizsgálják – a kamatszint pedig (természetesen) hat az inflációra is. A jegybankelnök problémának az árfolyam gyors mozgását (a volatilitást) nevezte. A gazdaság ugyanis – emelte ki – képes alkalmazkodni a forint bármilyen árfolyamához, ám ehhez idő kell. A gyors, hirtelen változások nagyobb megterhelést jelentenek. A mostani nehéz időkben pedig, amikor egyébként is számos gazdasági változáshoz kell alkalmazkodni, egy ilyen nagyobb megterhelés még nagyobb probléma – hangsúlyozta Simor András.

(nol.hu)