Továbbra is alacsony a munkanélküliség
Miközben az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarországon az eddigi kedvező foglalkoztatási tendenciáknak köszönhetően alacsonyabb lesz a munkanélküliségi ráta, mint az Európai Unióban, az ellenzék tömeges munkanélküliségről és cserben hagyott állástalanok százezreiről beszél. Melyek a kormány legfőbb gazdaságvédelmi intézkedései, és milyen segítséget jelentenek a munkanélküliség elleni harcban?
A magyar kormány az elsők között, március 18-án jelentette be gazdasági mentőcsomagját, amelyet azóta több intézkedés is követett. A kormányzat és a jegybank együttesen idén és a következő években a 2019-es GDP 18-20 százalékával egyenértékű több mint 9000 milliárd forintot biztosít a gazdaság megvédésére. A gazdaságvédelmi csomag ugyanakkor úgy szolgálja a vállalkozások megsegítését, így a munkahelyek megőrzését, hogy nem növeli az ország kitettségét. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az európai közösségben mindössze hat olyan állam van, amely a 2019-es GDP-je több mint 16 százalékának megfelelő összeget fordít a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.
Gazdaságvédelmi intézkedések
Regős Gábor, a Századvég Makrogazdasági üzletágának vezetője kérdésünkre a gazdaságvédelmi akciótervből a hiteltörlesztési moratóriumot emelte ki, amely szerinte vállalkozások és háztartások tömeges csődjét segíthet elkerülni. Ez az intézkedés 2500-3000 milliárd forintot hagy az érintettek zsebében.
– A leginkább sújtott ágazatokban működő cégek, mint például a turizmus, adókedvezményeket kapnak, esetükben így segíti a kormányzat a túlélést. Az MNB és a kormány több kedvezményes hitel-, garancia- és tőkeprogramot indított, melyek célja a vállalkozások forráshoz juttatása. Ez nem ingyenpénz, de segítheti a cégek túlélését, akár fejlesztéseit, ha lehetőséget látnak az előremenekülésre. Szintén fontos elem a kiemelt ágazatok támogatása. A háztartások jövedelmi helyzetét stabilizálja az is, hogy akiket a munkáltatójuk csak rövidített munkaidőben tud foglalkoztatni, azok bérét az állam átmenetileg kiegészíti. Az intézkedés már több mint százezer munkavállalónak segített – mutatott rá Regős Gábor.
Hozzátette, a fentieken kívül több, kisebb intézkedés is segíti a cégeket és a háztartásokat. A kormány több mint 50 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a vállalati szféra 99 százalékát kitevő kkv-szektort, amely a cégvilágban dolgozó munkavállalók 71 százalékát foglalkoztatja. A keretösszegből várhatóan 2600 vállalkozás részesülhet. A támogatásért cserébe a cégeknek vállalniuk kell, hogy a projekt megvalósítása során munkavállalóik 90 százalékát megtartják. A gazdaságvédelmi akcióterv másik fontos eleme a kfi- (kutatási, fejlesztési és innovációs) szektor magasan képzett szakembereinek munkában tartása, hiszen ez elengedhetetlen a gazdaság újraindításához.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint a kisvállalkozókra vonatkozó adókönnyítések közel 200 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál és a családoknál. Július 1-jétől 17,5-ről 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, ami fél év alatt mintegy 160 milliárd forint megtakarítást jelent a vállalkozásoknak. A kisvállalati adó kulcsa 12-ről 11 százalékra mérséklődik, ez jövőre tízmilliárd forintot hagy több mint 50 ezer vállalkozásnál. További kedvezmény, hogy a vállalkozások adókönnyítést kérhetnek bármelyik adó esetében, ha a járványhelyzet miatt kerültek nehéz helyzetbe. Ennek mértéke vállalkozásonként elérheti az ötmillió forintot. A turizmusban 2020. december 31-ig a vendégek helyett az állam fizeti az önkormányzatoknak az idegenforgalmi adót.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank intézkedései együttesen 3000 milliárd forint összegű forrást biztosítanak a gazdasági szereplőknek, amely eléri a magyar GDP hat százalékát. A Nemzeti Bank többek között elindította a Növekedési hitelprogram Hajrát (NHP Hajrá), amely a kkv-szektornak nyújt kedvezményes forrásokat, 1500 milliárd forintos keretösszegben.
Regős Gábor hangsúlyozza: nemzetközi összehasonlításban sokat jelenthet, hogy az egyes országoknak van-e saját monetáris politikájuk, azaz meg tudják-e hozni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország meg tudott, mint például az NHP kibővítése.
Negyedmillió munkahelyet védtek meg
A május közepén bejelentett 80 milliárd forint keretösszegű munkahelyteremtő bértámogatási program 70 ezer ember munkába állását segítheti. A támogatás célcsoportját az álláskeresési járadékban vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők alkotják, akiket a kormány minél előbb szeretne visszavezetni a munkaerőpiacra.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott, a válsággal összefüggésben több mint egymillió ember részesül valamilyen támogatási formában, beleértve a munkanélküli-segélyt is. Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a múlt héten úgy tájékoztatott, a kormánynak a munkahelyvédelmi bértámogatásokkal és a versenyképesség-növelő támogatási programmal már közel negyedmillió ember munkahelyét sikerült megőriznie. Az intézkedéseknek köszönhetően áprilishoz képest májusban már harmadával kevesebb új álláskeresőt regisztráltak. Az államtitkár azt is hozzátette, a munkahelyvédelmi bértámogatást igénylő 130 ezer munkavállaló mellett a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre több mint tízezer munkavállalóra érkezett be kérelem. A programok mostanáig összesen több mint tízezer vállalkozásnál teszik lehetővé a képzett dolgozók megtartását.
– A 2010 után elért eredmények alapján Magyarország képes a munkára alapozva nemzetközi összevetésben is kimagasló gazdasági teljesítményt nyújtani. Mivel a magyar gazdaság szerkezete egészséges, a veszélyhelyzet megszűnése után jó eséllyel ismét növekedési pályára tud állni, ezzel az átmeneti visszaesést követően a foglalkoztatás is újra bővülhet majd – mondta Bodó Sándor.
A pánikkeltés ellenében
Az ellenzék láthatóan nehezen emészti meg, hogy Magyarország az egyik legeredményesebben védekező ország, nemcsak az időben meghozott egészségvédelmi, hanem a gazdaságvédelmi intézkedések miatt is. Ahogy a járvány kapcsán tömeges haláleseteket vizionáltak, most tömeges munkanélküliségről beszélnek, emberek százezreiről, akik a kormány tehetetlensége miatt veszítik el a munkájukat, és semmilyen segítségre nem számíthatnak. Pedig az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarországon az eddigi jó foglalkoztatási tendenciáknak köszönhetően alacsonyabb lesz a munkanélküliségi ráta, mint az Európai Unióban. A rémhírkeltésben élen jár Gyurcsány Ferenc, akinek kormányzása alatt világjárvány nélkül is 7-8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Az egykori bukott kormányfő most azzal riogat, hogy „a tavalyihoz képest másfélszeresére nőtt a munkanélküliek száma, és közel félmillió ember él reménytelenségben”. A KSH legfrissebb tájékoztatása szerint 56 ezer fővel dolgoznak kevesebben, mint egy évvel ezelőtt. Az április végi foglalkoztatottság csupán 1,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint márciusban és 1,9 százalékkal alacsonyabb, mint 2019 áprilisában.
Az ellenzéki hírkeltéssel ellentétben szociális támogatásokért sincsenek kígyózó sorok. A Napi.hu című portál hívta fel rá a figyelmet, hogy tavaly január és április között 135 milliárd forint kiadása volt a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak, míg idén áprilisig összesen 125,7 milliárd forint. Vagyis tavalyhoz képest idén eddig tízmilliárd forinttal kevesebbet költött az állam álláskeresési járadékra és különböző szociális ellátásokra.
Regős Gábor a hazai munkanélküliség mértékével kapcsolatban a Demokratának elmondta: bár uniós adatok még nem állnak rendelkezésre, vélhetően európai összehasonlításban nem számít kiugrónak.
– Ha az amerikai adatokat nézzük, ahol a munkanélküliség már két számjegyű, kifejezetten alacsonynak is tekinthető, figyelembe véve azt is, hogy éves alapon Magyarországon 136 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottság. Még így is majdnem 700 ezer fővel többen dolgoznak, mint 2010 azonos időszakában.
A Századvég Makrogazdasági üzletágának vezetője úgy fogalmazott: a gazdaság újraindulásával a munkahelyek is újranyílhatnak, azaz júniustól a foglalkoztatás várhatóan ismét bővülni fog. Ahhoz azonban, hogy az eredeti szintjét elérje, több időre van szükség, tekintettel a külső kereslet és egyes iparágak, mint a turizmus és a szórakoztatás lassú helyreállására.
