Tudásra és innovációra kell építeni
Fontos, hogy az országban 2010 óta kialakított termelésalapú gazdaság tudásra és innovációra épülő gazdasággá váljon.Magyarország fenntartható fejlődése szempontjából fontos, hogy az országban 2010 óta kialakított termelésalapú gazdaság tudásra és innovációra épülő gazdasággá váljon – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a parlament fenntartható fejlődés bizottságában hétfőn Budapesten.
Fotó: Somfai Sándor/Demokrata, archív
Szijjártó Péter hozzátette: ha ez nem sikerül, az ország elveszítheti az elmúlt években szerzett versenyelőnyét. Kiemelte, hogy a sikeres átállás érdekében a digitális átalakulásban, illetve a dolgok internete – ami hálózatba kötött, egymással kommunikálni képes eszközöket takar – technológiai újításainak alkalmazásában Magyarország Európa vezető országai közé akar kerülni.
A miniszter szerint az autóipar átállása jelenti a vízválasztót az ország gazdasági növekedésének fenntarthatósága szempontjából, ezért a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar gazdaság gerincét adó iparágat sikeresen léptesse be az új, innovatív gazdasági korszakba.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az innovatív technológiák felhasználása határozza meg egy-egy nemzetgazdaság sikerét, ezért fontos, hogy Magyarország az Irinyi-tervnek és a Digitális jólét programnak köszönhetően élen járjon a digitális fejlesztésekben. Szavai szerint a kormány arra törekszik, hogy Magyarország töltse be a vezető szerepet a térségben az 5G technológia fejlesztésében, mindennapi elterjesztésében. Hozzátette, hogy a technológia fejlesztése nagyban meghatározza az autonóm járművek fejlesztési irányait is.
A tárcavezető elmondta, hogy az ENSZ által korábban meghatározott fenntartható fejlődési célok elérésében tett eredményekről Magyarország a jövő héten New Yorkban számol be először, úgynevezett önkéntes országjelentés formájában. A rendezvényen a víz és a migráció kérdése is kiemelt szerepet kap, és megjegyezte, a vízzel kapcsolatos feszültségek – amelyek hátterében a népesség növekedése, a klímaváltozás, illetve politikai okok állnak – világszerte 2 milliárd embert érintenek.
A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, a következő időszak technológiai és politikai folyamatainak kedvező irányú alakításában az éghajlatvédelem mellett elkötelezett, illetve a vízgazdálkodás terén nagy tapasztalattal rendelkező országok játszanak majd fontos szerepet. Szijjártó Péter szerint Magyarország is ebbe a körbe tartozik, és emlékeztetett arra, hogy Magyarország ratifikálta első alkalommal az Európai Unióban a kiotói egyezményt, valamint, hogy 2019-ben ismét az országban rendezik meg a víz világtalálkozót.
A tárcavezető beszélt az ország energetikai helyzetéről is, és kiemelte, hogy a nukleáris energia olcsó, tiszta és biztonságos energiaforrás, amely ma az ország villamos energia felhasználásának 40 százalékát fedezi, a paksi atomerőmű bővítését követően pedig ez az arány jelentősen emelkedni fog. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a nukleáris energia termelésének növelésére a jelenlegi alacsony energia árak fenntartásához is szükség van.
Kepli Lajos (Jobbik) a bizottság alelnöke egyetért Szijjártó Péterrel abban, hogy a víz és a migráció kérdése összefügg. A vízhiány különösen Afrikában, azon belül a szubszaharai térségben jelent égető problémát, ahonnan hatalmas tömegek indulhatnak el Európa felé – mondta.
Szijjártó Péter válaszában kifejtette, világszerte 60-65 millió ember érintett a migrációban, jelentős részük a vízhiányhoz kapcsolódó problémák miatt hagyta el az otthonát. Ez a szám pedig a miniszter szerint tovább nő majd. Közölte, a vízkérdés megoldásában Magyarország vízgazdálkodási tapasztalataival segíthet.