Újabb kitermelési engedélyeket nyert a Mol

Újabb három kőolajipari kutatási-kitermelési engedélyt nyert el a Mol Norvégiában, így már 20 tengeri kőolajmezőben van egy-egy engedélye, ezzel jelentősen erősítheti európai olajpiaci helyzetét – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek telefonon nyilatkozva, miután a norvégiai Tromsoben tárgyalt.

A Mol a következő 5 évben 500 millió dollárt (130 milliárd forint) fordít kutatásra Norvégiában. Az elnyert kutatási licencek Norvégia partjainál több mint 750 millió hordó – többségében kőolajat tartalmazó – földtani vagyont rejtenek, és az újabb norvégiai engedélyekkel a Mol csoport kutatási portfóliója globálisan a duplájára nőtt – tette hozzá a miniszter.

Norvégia mint az egyik legnagyobb európai gázexportőr (az európai gázfelhasználás mintegy egyharmada származik az északi országból) a jövőben fontos szerepet játszhat Magyarország gázellátás-biztosításában is – mondta.

„Korábban, 2016-ban már volt egy jó együttműködés a Statoillal. Szeretnénk, ha a jövőben is számolhatnánk a norvég gázzal mint a magyarországi gázellátás diverzifikációjának egyik újabb forrásával. Ehhez arra van szükség, hogy a közép-európai infrastruktúra a cseppfolyósított gázt is tudja fogadni és használni” – mondta. Megerősítette, hogy akár a lengyelországi  LNG-terminálok bővítésével, akár a horvátországi terminál megnyitásával, a norvég gázzal mint egy újabb forrással számolhat az ország. „Erre a norvég tárgyalópartnerek teljesen nyitottak voltak” – jelentette ki.

Norvégia a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb országa egyedülálló természeti kincsvagyonának köszönhetően, ezért Magyarország számára rendkívül előnyös az a tény, hogy a két ország közötti együttműködés fókuszába most már az energia kerül – jegyezte meg.

A magyar miniszter Tromsoben találkozott Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszterrel. Megállapodtak abban, hogy a két ország az ENSZ-ben kölcsönösen támogatja egymás törekvéseit, ennek értelmében Magyarország támogatja Norvégia tagságát a Biztonsági Tanácsban a 2021-22-es ciklusra vonatkozóan.

Szijjártó Péter a norvég külügyminiszter és Terje Soviknes olaj- és energiaügyi miniszter meghívására előadást tartott az északi sarkvidék fenntartható fejlődésével foglalkozó nemzetközi fórum idei konferenciáján.

Ami az északi sarkvidéken történik, az nemcsak a sarkvidéket érinti, hanem az egész világot, de elsősorban Európát. Noha egy új kereskedelmi útvonal nyílhat meg azáltal, hogy az északi-tengeri útvonal teljesen hajózhatóvá válik, a globális felmelegedés, az északi-tengeri jég megolvadása és a tengerszint emelkedése az egész világot érinti – mondta.

Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy kiegyensúlyozottan szem előtt tartja a versenyképesség növelése mellett a természet védelmét. „Úgy fejlesztjük Magyarország gazdaságát, hogy versenyképessége folyamatosan javuljon, de gazdasági stratégiánkban a felelősségvállalás a jövőért is megjelenjen. Ezt világosan megmutatta a párizsi klímamegállapodás kidolgozásában nyújtott teljesítményünk és az a tény, hogy a kiotói egyezményt Magyarország elsőként ratifikálta” – húzta alá Szijjártó Péter.

(MTI)