Újraéled a bányászat
Sokáig egy letűnt kor anakronisztikus iparágának tekintettük a bányászatot, amelyet hamarosan végleg felszámol a zöldforradalom. Mostanáig, ugyanis az energiaválság Európa-szerte, így hazánkban is mindent felülírt. Újraindul a Mátrai Erőmű, szükség lesz tehát a lignitre, a földgáz és kőolaj kitermelését is fokozzák az előttünk álló években.
A magyar lakosság és gazdaság energiaellátásának védelmére – több más országhoz hasonlóan – a magyar kormány is energia-veszélyhelyzetet és hét pontból intézkedési tervet hirdetett ki, amely augusztusban lép életbe. Ezek között meglepő módon olyan pontokat is találunk, amelyek egy mára szinte feledésbe merült iparág, a bányászat reneszánszát jelzik. Magyarország 1,5 milliárd köbméterről kétmilliárdra növeli a hazai gázkitermelést, illetve a kormány az év végéig jelentősen fokozza a hazai lignitbányászatot is – áll a cselekvési tervben.
Az ötlet nem légből kapott, ugyanis jóval több mindent rejt alattunk a föld méhe, mint amit az átlagember el tud képzelni.
– Magyarország kétévnyi GDP-jének megfelelő, több mint százezermilliárd forintnyi ásványkincs felett őrködünk. Amikor tehát Magyarország jövőjének építéséről beszélünk, a magyar bányászat és a földtan megkerülhetetlen. Előbbi ma is közel tízezer családnak nyújt megélhetést, és évente több mint 107 milliárd forint hozzáadott értéket előállító nemzetgazdasági ágazat – tudta meg a Demokrata a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától (SZTFH). A szervezet célja, hogy naprakész információkkal, kutatásokkal és javaslatokkal támogassa a kormánynak az energiaszuverenitás érdekében tett erőfeszítéseit, illetve a hazai gazdasági szereplők versenyképességét. Fontos megjegyezni, hogy a hazai bányákban kitermelt legfontosabb ásványi nyersanyagok mennyiségét tíz év alatt sikerült megduplázni.
Második esély
Az SZTFH adatai szerint Magyarország mintegy négymilliárd tonnás lignitvagyonnal rendelkezik, amely nemzetközi viszonylatban is jelentős. A jelenlegi termelési szint mellett 80-100 évig is kitarthat a hazai termelés. Lignitet a visontai és bükkábrányi bányákban hoznak felszínre. Ezenkívül barnaszenet termelnek ki a Felsőnyárád III., Izsófalva IV. és Dudar V. bányákban, és feketeszenet a Pécs-Vasas bányában. A lignitet a Mátrai Erőmű használja fel, kis részben lakossági tüzelőként értékesítik. A barnaszenet lakossági ellátásra és talajjavító anyagként hasznosítják. Magyarországon 2021-ben lignitből 4928 ezer, barnakőszénből 57,6 ezer, míg feketekőszénből 0,25 ezer tonnát bányásztak.
– Hazánk több mint száz évre elegendő kitermelhető lignit fölött diszponál, mégis úgy tűnt, a klímavédelem oltárán fel kell áldozni ennek legnagyobb felhasználóját, a Mátrai Erőművet. Most viszont az energiabiztonság szempontjából kiemelkedően fontos, hogy megmaradjon – mondta a Demokratának Zelei Gábor, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) igazgatója. Úgy látja: a bükkábrányi szénvagyon helyben történő felhasználását is el lehetne kezdeni, például a tisztaszén-technológiára ráépülve (ennek lényege, hogy a szén elégetésekor keletkezett szén-dioxidot nem hagyják a légkörbe kerülni, hanem az égési folyamat végén csapdába ejtik) vegyi üzemeket lehetne létrehozni; ezen metódusok Kínában már nagy léptékben fejlődnek. Ott a szénre alapozva az ipar számára szükséges vegyi anyagokat állíthatnának elő.
Saját forrásból
A mai Magyarország területén 1937-ben kezdődött meg az ipari méretű szénhidrogén-kitermelés, akkor még Magyarország teljesen önellátó volt.
– Szerencsés helyzetben vagyunk, viszonylag sok olyan medence található mélyen a föld alatt, amelyekben a régi földtörténeti korokban szénhidrogén képződött. Az algyői mezőben például akkora mennyiségben halmozódott fel szénhidrogén, hogy nemzetközi szinten is jelentősnek számított. 1965-ben fedezték fel, azóta folyamatos a kitermelés, a mai napig az ország egyik legjelentősebb termelőhelye – mondja Zelei Gábor.
Az olajipar bölcsője Zalában volt, az 1930-as években sok sikeres fúrás történt, sokáig itt centralizálódott a szénhidrogén-kutatás is. A második világháborút követően kezdődtek el az Alföldön is a fúrások, Hajdúszoboszló például nagyon híres lett gáztermeléséről, itt a meddő kutak is hasznosulhattak, ha a gáz helyett termálvíz tört elő a földből. A 2020 januárjában hatályba lépő nemzeti energiastratégia legfontosabb céljai a hazai földgázellátás kitettségének csökkentése, az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, amely különösen fontos a jelenlegi geopolitikai helyzetben. A tavaly kitermelt 1,66 milliárd köbméter földgáz a hazai felhasználási igények 16 százalékára volt elég, és a szükséges fejlesztések eredményeként a következő években elérheti a 20-25 százalékot is.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának adatai szerint kőolajtermelésünk az elmúlt hat-hét évben növekvő tendenciát mutat, mértéke 2015 óta közel 50 százalékos volt. Tavalyi termelésünk 0,89 millió tonna volt, ez a hazai felhasználási igények 13 százalékát adta. A hazai kőolaj kutatása távlatokat rejt, a jövőben is várható új mezők felfedezése.
A kitermelés reneszánsza
2022. április 22-én együttműködési megállapodást kötött a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Miskolci Egyetem. Ennek célja az SZTFH bányászati és földtani szakemberei utánpótlásának biztosítása, továbbá a megfelelő szakmai tapasztalatokra épülő együttműködés oktatási, kutatási, műszaki fejlesztési és szakmai érdekképviseleti feladatok terén. Erre Zelei Gábor szerint szükség is lesz, ugyanis Magyarország élen jár az egy főre jutó gázfogyasztásban, emiatt ki vagyunk szolgáltatva az importnak. A jelenlegi egy-másfél milliárdos földgázkitermelés mindössze a hatodát tudja fedezni a hazai igényeknek, mondja az OMBKE igazgatója, hozzátéve, képtelenség annyira felturbózni a folyamatot, hogy a teljes fogyasztást ki tudja szolgálni, a kapkodással ugyanis könnyen tönkre lehet tenni a lassabb tempóban sokáig működőképes lelőhelyeket.
– Ez hosszú távú befektetés, hét-nyolc év megtérüléssel. A világátlag azt mutatja, hogy a fúrások mindössze huszonöt százaléka hoz sikert. Magyarországon ennél jobb a helyzet, ugyanis viszonylag jól ismerjük a Kárpát-medence geológiáját – mondja a szakember.
További előny, hogy a Mol kifejezetten jó a másodlagos, harmadlagos termelés fokozásában, és a magyar olajcég birtokában vannak azok a hanyatlófélben lévő mezők, amelyek segítségével most fokozni lehet a kitermelést. Ugyanakkor Zelei Gábor arra is felhívja a figyelmet, hogy új kutatásokra is szükség lesz a tartósan növekvő pályára álláshoz, hiszen az egész országot lefedő földtani kutatásra a rendszerváltás óta nem került sor, a szocializmus idejében nyert adatok pedig már nem felelnek meg teljeskörűen a modern technológiákkal végzett kutatásoknak. A geofizikus szerint ugyanakkor viszonylag gyorsan lehetne eredményt elérni egy országos komplex légi geofizikai felméréssel, ez ugyanis olyan új földtani adatokat szolgáltatna, amiket bányászati és földtani kutatásra is használhatnának, de a régészeknek is jól jönne, elvégre nem árt tudni, mit rejt a föld mélye.
