A közvetlen költségeket tekintve mindössze 465 milliárd forint állami pénzt emésztene fel a budapesti olimpia, de az is megtérül – derül ki a Pricewaterhouse Coopers megvalósíthatósági tanulmányának aktualizálásából. Az eredetileg tervezett 2012 helyett azonban az elemzők legkorábban 2020-ra tartják megrendezhetőnek a játékokat.

Jóval nagyobb kiadást jelentenének ugyanakkor a játékokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások – ezeket azonban előbb-utóbb az olimpia nélkül is meg kell csinálni. Az olimpia eredményeként évi 0,2 százalékkal nőne a GDP, 43 ezer új munkahely jönne létre, s gyorsulna az ország felzárkózása az Európai Unió átlagához. A polgári kormány által felvetett 2012-es budapesti olimpiát végül 2003-ban elvetették a döntéshozók. Ismert hazai üzletemberek, korábbi világhírű sportolók, közéleti személyiségek azonban nem adták fel: 2005-ben megalapították a Budapesti Olimpiai Mozgalmat, amely ismét zászlójára tűzte a kérdést. Tavaly májusban felkérték a Pricewaterhouse Coopers (PWC) pénzügyi tanácsadót, mérje föl, mennyire reálisak a korábbi üzleti tervek. Az elemzésből kiderül: az öt évvel korábbi időszakhoz képest ma sokkal rosszabbak a költségvetés lehetőségei az olimpia finanszírozására. Ugyanakkor jelentős uniós támogatásra számíthatunk. A budapesti olimpia összes költségét mintegy 5600 milliárd forintban határozzák meg a könyvvizsgálók – függetlenül attól, hogy a játékokat 2016-ban vagy 2020-ban rendezik meg. Az összeg kisebb, mint az ezredforduló környékén 2012-re készített becslések (inflációval korrigált) 5800 milliárd forintja, azóta ugyanis több autópálya megépült az akkor előirányzott fejlesztések közül. Minden megtérül Bár az 5600 milliárd forint nagyjából megegyezik a magyar központi költségvetés teljes tavalyi bevételével, a jelentésből kiderül: valójában nem jelentene elviselhetetlen többletterhet az állam számára a rendezés. Az összeg 90 százalékát ugyanis meglepő módon nem a stadionok, a szervezés, vagy a játékok lebonyolításának a költsége adja, hanem az olimpiához kapcsolódó infrastrukturális beruházások – amelyeket úgyis végre kellene hajtani a következő években. Ezen belül a jelentés készítői 4100 milliárdban határozták meg azt az összeget, amelyet különböző hosszú távú tervekben már most is autópályák, vasúthálózat, a fővárosi tömegközlekedés, a csatornahálózat fejlesztésére szán a következő másfél évtizedben a kormány, s 562 milliárdban azt a fejlesztési igényt, amelyet előre kellene hozni az olimpia miatt. Ehhez képest már jelentéktelen az olimpiai stadionok építéséhez szükséges 513 milliárd, vagy a szervezésére-rendezésére feltüntetett 460 milliárdos összeg. A jelentésből azonban az is kiderül: az infrastrukturális beruházások jó részét nem a magyar költségvetésnek kellene állnia. E beruházások döntő része (3900 milliárd forint) ugyanis a közlekedés fejlesztéséhez kapcsolódik – márpedig ezekben jócskán számíthatunk az Európai Unió kohéziós alapjának támogatására. Ez máris 1300 milliárd forinttal csökkenti az állami költségeket. További terheket vesz le a központi büdzséről, hogy az olimpiához kapcsolódó szállodafejlesztéseket, sőt (későbbi hasznosítás reményében) az olimpiai falut és a médiafalut is vállalkozói körök építették föl az utóbbi évtizedek játékai során. A PWC becslése szerint így további 727 milliárd forint érkezik az olimpia kasszájába – ami többet is fedez, mint a rendezvényeket lebonyolító stadionok és háttérépületek építési költsége. Öszszességében tehát a különböző építkezések költségeinek 56 százaléka terhelné a központi költségvetést, 30 százaléka érkezne az uniótól, és 14 százalékot finanszírozna a vállalkozói szféra. Ez 2020-ig 2850 milliárd forint állami pénz feláldozását jelentené, ami viszont – egy-egy évre lebontva – már csupán a költségvetés bevételeinek 2,4 százaléka. Ráadásul ebből a szűken értelmezett olimpiai költségekre eső rész csupán 0,5 százalék! Elvileg további terhet jelent a szervezéshez-rendezéshez szükséges 465 milliárd forintos összeg, ez azonban a PWC számításai szerint a szervezőbizottság bevételeiből szinte teljes egészében megtérül. A közelmúltban rendezett olimpiák tapasztalatai szerint ugyanis mintegy 137 milliárd forint bevételre számíthatunk a televíziós jogdíjakból, 144 milliárd forintra különböző szponzoroktól, 106 milliárd forintra a jegyeladásokból, s mintegy 80 milliárd forintra kisebb tételekből. Később jobb A tanulmány szerint mind a 2016-os, mind a 2020-as olimpia körülbelül ugyanakkora költségből lenne megrendezhető. Egyetlen különbség, hogy 2016 esetében „előrehozott infrastruktúra-fejlesztésre” 562 milliárd forint helyett 1236 milliárdot kellene fordítani. A rövidebb idő miatt ugyanakkor nagyobb lenne a költségvetésből évente kimetszett összeg: immár az éves bevételek átlag 3,5 százaléka. Mégsem elsősorban emiatt vetik el a 2016-os olimpiát a tanulmány készítői. Sokkal inkább azért, mert – mint olvasható – ma sokkal rosszabbak a gazdasági feltételek, mint az öt évvel ezelőtt megfogalmazott hatástanulmány időszakában. A PWC szakértői 2009 helyett legalább 2010-ig számítanak a jelenlegi nadrágszíjmeghúzó politika fenntartására. Ennek keretében négy év alatt így is mintegy 4300 milliárd forinttal csökkennek az állami kiadások – aligha lesz tehát lehetőség még további százmilliárdokat átcsoportosítani az olimpiára. Problémát jelenthet az uniós források megszerzése is: a támogatott beruházásokra ugyanis az országnak 75-90 százalékos lehívási arányt kellene elérnie, amire még nem nagyon volt példa az unió történetében. Ráadásul megütközést kelthetne külföldön, hogy miközben hazánk ellen deficiteljárást folytat az unió, egy ilyen léptékű beruházásba kezdünk. A költségvetés stabilizációját épp ezért a 2020-as olimpiához is nélkülözhetetlennek tartják a PWC szakemberei. A játékokra csak akkor szabad nevezni, ha stabilan visszaáll az évtized első felében tapasztalt 3-4 százalékos gazdasági növekedés. Amennyiben a stabilizáció befejeződik 2010-ben, még mindig egy évtized lesz a beruházások megvalósítására – hisz a következő néhány évben vélhetően úgysem lenne ezekre forrás. Jellemző, hogy tízmilliárd forintnál nagyobb éves állami kifizetést csak 2013-tól tartanak szükségesnek a jelentés készítői, míg 2016-os rendezés esetén már 2009-ben 20 milliárd forintot kellene az olimpiába ölni. Azért is kedvezőbb a 2020-as dátum, mert a szükséges állami beruházások 40 százaléka addig vélhetően olimpia nélkül is megvalósulna – s az uniótól is csak mintegy 50 százalékos támogatáskihasználtságra lenne szükség. Kedvezőbb a későbbi dátum az ország kevésbé érintett része számára is. Bár az autópályák, vasútvonalak fejlesztéséből az egész ország hasznot húz, valójában az olimpia mégis Budapest és szűk környékének fokozott fejlesztését jelentené. S az ezzel kapcsolatos beruházások 2016-ig elszívnák az ország közlekedésfejlesztésre rendelkezésre álló pénzeinek 60 százalékát – ugyanez 2020-as olimpia esetén csak 40 százalék. Tanulságos megvizsgálni, mik azok az infrastruktúra-fejlesztések, amelyekre legalább 50 milliárd forintot tart szükségesnek a PWC. Mindenekelőtt a 4-es metró kiépítése 570 milliárd forintért. Aztán a Budapestről Lökösháza, Murakeresztúr, Szeged, valamint (a környező szálláshelyek miatt) Esztergom és Szob felé tartó vasútvonalak korszerűsítését. A budapesti körgyűrű keleti és északi szárnyának befejezését, az M7, M3 autópályák határokig történő bővítését, az M6 folytatását, az M8 és M2 megépítését, a ferihegyi gyorsforgalmi vasút megvalósítását, valamint 220 milliárd forintért a központi szennyvíztisztító- és a csatornahálózat fejlesztését célzó beruházásokat. Biztosabb kicsinek A lista is megerősíti: csupa olyan fejlesztés, amire egyébként is szüksége lenne az országnak, amelyek jelentősen gyorsítják hazánk felzárkózását az Európai Unió átlagához. A PWC-jelentés az olimpia számos egyéb előnyére is felhívja a figyelmet. A többletberuházások 43 ezer embernek adnának munkát, 0,2 százalékkal növelnék a GDP-t, ami 35 milliárd forintos állami többletbevételt generálna. S nem utolsósorban végleg eldőlne, melyik város lesz a közép-kelet európai régió központja. A 2020-as olimpia rendezéséről szóló döntést 2011-ig kell meghozni. Bár az időpont már a következő országgyűlési választások után van, a PWC szerint a célirányos felkészülést – jogi környezet megteremtése, diplomáciai erőfeszítések, amelyek nem igényelnek állami forrásokat – már 2007-től meg kell kezdeni. Emiatt vélhetően a tanulmány nem marad több gondolatkísérletnél: a kormány, amelyik már a 2003-as osztogatás idejében sem tartotta alkalmasnak hazánkat az olimpia megrendezésére, most különösen úgy gondolhatja: biztosabb kicsinek lenni. Pedig a tanulmányból az is kiderül: Magyarország fejlettsége 2020-ra már 80 százalékán áll annak, mint ahol Görögország állt az athéni olimpia időszakában. Kárász Andor