Ütik a forintot
Hétről hétre ér el újabb mélypontot a forint árfolyama, amely az orosz–ukrán háború kitörése óta több mint 10 százalékot gyengült, így 1 euróért már több mint 400 forintot kell fizetni. A bajok forrása lehetne a meglendült infláció vagy a koronavírus-intézkedések miatt nagyra nőtt költségvetési hiány, ám ezek jelenleg a fejlett világ összes országára jellemzőek. Valós indok híján inkább az feltételezhető, hogy a pénzpiaci befektetők elbizonytalanodásáról van szó, megfejelve a forint elleni spekulációval, amihez jelentősen hozzájárulnak a hazánkkal szemben ellenséges brüsszeli döntéshozók és nyugati sajtóvélemények.
Némi hullámzással, de folyamatosan romlik az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a forint árfolyama. A konfliktus kitöréséig 360 körüli szinten tartózkodó euróárfolyam a harcok első két hete után a 390-es szintig gyengült, majd miután láthatóvá vált, hogy az összecsapások Ukrajna határain belül maradnak, a 370-es értékig erősödött vissza. A folyamat hasonlóan zajlott le a térség többi országában: a forinthoz hasonlóan nagyot gyengült a lengyel złoty és a cseh korona is, majd két-három héttel később korábbi értékük közelébe tértek vissza.
Április közepétől azonban elváltak egymástól a közép-európai árfolyamok: míg a korona visszaerősödött a háború előtti napok árfolyamára, a złoty pedig napjainkig 3,9 százalékot gyengült, a forint rendkívüli, 12 százalékos értékvesztést szenvedett el az euróval szemben. Valutánk ugyanilyen mértékben gyengült a román lejjel vagy a horvát kunával szemben is, az ezekkel való összevetés azonban csalóka, mivel ezek mozgását nem a piaci folyamatok határozzák meg, hiszen Horvátország jövőre az euró bevezetésére készül, aminek feltétele a devizastabilitás, és Romániában is a jegybank intervenciókkal garantálja a nemzeti valuta árfolyamát. Mindennek eredményeként a forint euróárfolyama június végén átlépte a lélektani 400-as szintet, lapzártánkkor pedig egy euróért már 405 forintot kellett fizetni.
Forint kontra złoty
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még júniusban a globális folyamatokkal, vagyis az ukrajnai háborúval és a világszerte magas inflációval magyarázta a forint gyengülését. Tény, hogy szomszédos országként Magyarország különösen közel van a háborús tűzfészkekhez, amit kockázatként értékelhet a nyugati pénzvilág. Másrészt a magas infláció recesszióval fenyegeti a világgazdaságot, és ilyenkor rendre óvatosabbak lesznek a befektetők a feltörekvő gazdaságokkal, ami valutáik leértékelődésében is megnyilvánul.
A forint ilyen mértékű értékvesztését mégsem magyarázza teljesen ez a logika, hiszen az ugyanilyen helyzetben levő złoty lényegesen kisebb veszteséget szenvedett. Ennek okát nemzetközi elemzők abban látják, hogy a magyar gazdaság a lengyelnél több orosz energiaforrást használ, ez a kitettség pedig a szankciók idején kockázatot jelent. Lengyelország áramtermelésének háromnegyedét még ma is az országban kitermelt szén biztosítja, igaz, az országban felhasznált olaj több mint felét ők is Oroszországból hozzák be. Magyarország esetében ugyanakkor az energiamix 32 százalékát adó gáz és 29 százalékát adó olaj nagy hányada orosz import, és a pénzpiacok kockázatosnak érzik azt is, hogy a további 16 százalékot kitevő atomblokkok fűtőelemei is Oroszországból érkeznek. Emellett a magyar gazdaság négyszer kisebb a lengyelnél, és régi közgazdasági alapvetés, hogy a kisebb országokat kevésbé tekinti válságállónak a piac.
Lengyelország javára szól az is, hogy gazdasága stabilabbnak látszik az adósságmutatók kapcsán – bár ez valójában örökölt előny az előző évtizedekből. Noha a GDP 46 százalékáról a lengyel államadósság a 2020-as évben 57 százalékra ugrott, 2021-ben ezt sikerült 53,8 százalékra mérsékelni. Magyarország államadóssága ugyanakkor 2021 végén 76,8 százalék volt, ami szintén javult a 2020-as majdnem 80-hoz képest, de kérdés, ez a különbség tényleg indokolja-e az árfolyammozgásban látott rendkívüli eltérést…
Brüsszel visszavág
A forint kirívó gyengülését a legtöbb elemzés így kommentálja: hitelességi válságba került a magyar gazdaságpolitika, vagyis a nyugati pénzvilág nem bízik abban, hogy a jelenlegi úton haladva a magyar kormány képes lesz megrázkódtatások nélkül kezelni a koronavírus-járvány és a háború hatásainak egymásra rakódásából adódó válságot, ami az elemzések szerint jövőre világszerte recessziót okoz. Brüsszel Magyarországgal folytatott vitái április elején a Magyarország elleni jogállamisági eljárás megindításával élesedtek ki újra, amelynek keretében megakadtak az uniós újjáépítési források folyósításáról szóló tárgyalások is. Ez 15,5 milliárd eurót jelent, ráadásul ez a pénz év végével végleg elveszhet. Ugyanezen ok miatt megakadt az (összesen 21,7 milliárd eurós) uniós kohéziós források folyósítása is, bár ezek 2027-ig bármikor pályázhatók. A nyugati cégvilág emellett ugyanolyan ellenérzéssel fogadta az ezúttal extraprofitadónak nevezett többletadóztatást, ahogyan azt a 2010 utáni években az ágazati különadókkal tette. A külföldi lapokban ismét megjelentek a kommentárok a magyar gazdaságirányítás kiszámíthatatlanságáról és befektetőellenességéről.
Bár a hetedik éve hatalmon levő konzervatív lengyel kormány számára bevallottan mintát jelentenek az Orbán-kormány nemzeti politikai és gazdaságpolitikai döntései, így Lengyelországot az elmúlt években hazánkkal együtt támadta Brüsszel az újabb és újabb nemzeti-globalista viták során, az orosz–ukrán háború kapcsán a lengyel fél a konfrontatív nyugat-európai állásponttal azonosult. Ezzel párhuzamosan Varsó visszalépett az unió által támadott igazságügyi reformtól, és májustól ígéretesnek tűnő egyeztetést kezdett a befagyasztott támogatások folyósításáról. A piac szemében ez azt is jelentette, hogy Magyarország egyedül maradt az Európai Bizottsággal folytatott vitákban: májusban a złoty erősödni kezdett, miközben a forint változatlanul gyengült.
Ennek kapcsán ugyanakkor jó hír, hogy a helyzetet értékelve Orbán Viktor és Gulyás Gergely is bejelentette: a magyar kormány javaslattal fordult Brüsszelhez a finanszírozási keretterv kidolgozása érdekében, aminek részeként négy területen (állami megrendeléseknél, korrupciós ítélkezéseknél, a jogalkotás társadalmi egyeztetésénél, az energiafüggőség csökkentésénél) engedményeket tettek. Bár a múlt heti napközbeni 415-ös euróárfolyamról ezután némileg korrigált a forint, számottevő változás nem történt, lapzártánk idején is 410-es szinten állt, a miniszterelnök szerint azonban a javaslatok elhárították a technikai akadályokat a megegyezés elől.
Megint a spekuláció
Az elmúlt évtizedekben már megfigyelhettük: a kis ország valutájának számító forint feltűnően gyakran kerül spekulációk célpontjába. A múlt csütörtöki árfolyamcsapkodás például, amikor nemzeti valutánk egy napon belül 402-416-os euróárfolyam között is mozgott, nem lehet normál piaci reakciók folyománya. A devizatőzsdéken nőtt is a forint elleni rövid távú eladási tranzakciók volumene. Az Oeconomus Gazdaságkutató elemzése pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a spekulációs nyomást az uniós pénzek beáramlásának elmaradása is érinti, hiszen korábban arra számítottak, ezen eurómilliárdok beváltása forint iránti keresletet gerjeszt. Ez a kereslet azonban egyelőre hiányzik.
A forint elleni spekuláció mozgásterét szélesíti az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank többször leszögezte: nem tekinti feladatának az árfolyam karbantartását, csupán az inflációs célokra figyel. Matolcsy György jegybankelnököt pedig korábban a gyengébb forintárfolyam híveként emlegette a sajtó, az ugyanis kedvező Magyarország exportképességének. Ezúttal azonban az MNB ugyanúgy meglépte a kamatszint szükséges emelését, mint például a lengyel jegybank: a magyar alapkamat immár 7,75 százalék, a lengyel 6,75, a magyar egyhetes betéti kamat pedig 9,75 százaléknál tart. A magas kamatszint pedig erősíti a forintot, ugyanis forint iránti keresletet gerjeszt.
A brüsszeli hangulatkeltéstől is fűtött forint elleni spekuláció azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországot a nagyobb szakmai befektetők is kockázatosnak látnák. Júniusban az Államadósság Kezelő Központ közel négymilliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényeket, amelyeket kétszeres túljegyzés mellett kötött le a piac.
