Válságkezelés tíz éve és most

Válság és válság között is vannak különbségek, de még nagyobb lehet a különbség a kihívásokra adott válaszokban. A Medgyessy Pétert 2004-ben megpuccsoló, majd 2006-ban saját szavai szerint trükkök százaival és hazugságokkal választást nyerő Gyurcsány Ferenc kormányzása öt év alatt a GDP 59,3 százalékáról 80-ra hizlalta az államadósságot, Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt pedig 82,5 százalékra nőtt. Az országot különösen kiszolgáltatottá tette, hogy tartozásunk devizahányada, azaz a külföldi kitettség 2009-ben elérte a 69 százalékot (összehasonlításképp érdemes tudni, hogy adósságunk mára 66,3 százalékra mérséklődött, ebből a devizarész pedig már csak mindössze 15 százalék.) Magyarország tehát az előző évek fegyelmezetlen gazdálkodása miatt eleve legyengült pozícióban került a 2008–2009-es válságba, ami rendkívül szűkítette gazdasági mozgásterét.

Baloldali válságmélyítés

A Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok által szabadjára engedett, általánosan devizaalapú jelzáloghitelezésnek nevezett, nemritkán a törvényesség határát súroló, sok esetben rosszhiszemű banki akciók nyomán a lakossági hitelállomány kétharmada az elszálló devizaárfolyamok túsza lett: 2010-re az így könyvelt adósság elérte a 7300 milliárd forintot, aminek 90 százalékát svájci frankban tartották nyilván.

Mindemellett 2009-ben 10,1 százalékra nőtt a munkanélküliség, a költségvetés hiánya pedig a 2004-es uniós csatlakozás után csak 2012-ben csökkent az úgynevezett maastrichti kritériumokban előírt 3 százalék alá (2006-ban például 9,3 százalék volt), amiatt hazánk ellen folyamatos túlzottdeficit-eljárást tartott hatályban Brüsszel.

Ilyen, lelkileg és gazdaságilag is mélypontot jelentő állapotban zúdult Magyarországra 2008-ban a hitelválságból hetek alatt átfogó világgazdasági válsággá nőtt krízis. A megelőző hat év feszültségeket gerjesztő, lelkeket gyaluló társadalmi rombolása, valamint propagandisztikus nagyotmondásokban és ötletelésekben kimerülő gazdaságpolitikája látványosan megbukott, a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok pedig ebben a helyzetben is híján voltak bármiféle kreativitásnak. Ennek megfelelően a baloldal által történelmileg alkalmazott kétféle módszer (a fedezet nélküli osztogatás, illetve a társadalom derékhadának sarccal nyomorítása) közül az utóbbit választották. Bajnai Gordon be is jelentette, hogy programja mindenkit érint, és mindenkinek fájni fog. Ám ez nem volt teljesen igaz, a multinacionális cégeknek és a bankrendszernek nemigen fájt, a magyar polgároknak annál inkább.

Megszüntették például a 13. havi nyugdíjat és a közszférában a 13. havi fizetést, csökkentették a törvényben garantált nyugdíjemelés mértékét, a gáz- és távhőár-kompenzációt. Az általános forgalmi adót 23-ról 25 százalékra emelték, 10 százalékkal csökkentették a táppénzt, megrövidítették a családi pótlék folyósításának idejét, felszámolták az állami lakástámogatást, a gyest és a gyedet a korábbi három helyett csak két évig folyósították. Elvonták a tömegközlekedés, konkrétan a MÁV támogatását és az európai uniós agrártámogatások nemzeti kiegészítését is. Emellett az egészségügyi intézmények és a gyógyszerárak támogatásának megkurtításával összesen 30 milliárd forintot szivattyúztak ki az egészségügyből. Ezek a megszorítások összesen 1200 forintot vettek el a társadalomtól. 2009-ben 6,6 százalékkal zsugorodott hazánk GDP-je, és mindennek tetejébe a Bajnai-kormány összesen 20 milliárd euró hitelt is fölvett a Nemzetközi Valutaalaptól, a Világbanktól és az Európai Bizottságtól, kiszolgáltatva ezzel Magyarországot a globális gazdasági érdekeknek. A tények alapján megállapítható, hogy bő tíz évvel ezelőtt válságkezelés helyett válságmélyítés zajlott hazánkban.

Előrefelé verekszik

És bár a koronavírus-járvány okozta gazdasági világválság várhatóan hasonló mértékű lesz, ha ugyan nem drámaibb, mint a 2008-as, látványos a különbség az akkori balliberális kormány elnyomorító, forrásokat elvonó politikája és a nemzeti kormány szociális felelősségről tanúskodó, a nemzeti-társadalmi célokból nem engedő válságkezelése között.

Orbán Viktor kormánya nem elvon és megszorít, hanem – az elmúlt évtized okos, gyarapodó, adósságcsökkentő, a családokat megerősítő gazdaságpolitikájának eredményére alapozva – fiskális és monetáris eszközök bevetésével igen gyorsan és határozottan védőhálót szőtt a gazdaság számos szereplője, munkaadók és munkavállalók számára egyaránt, miközben nem feledkezik meg a családokról sem. Kulcsfontosságú, hogy most nem egy kivérzett, idegen érdekeknek kiszolgáltatott országot, hanem egy erősödő, a lábán szilárdan álló társadalmat és gazdaságot ért el a vihar. A mostani kormány nem hátrál, hanem előrefelé verekszik.

A gazdaságot és a társadalmat védő intézkedések első lépéseként év végéig felfüggesztették a magánszemélyek és a vállalkozások hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét, miközben a rövid lejáratú vállalkozói hiteleket meghosszabbították június 30-ig. A március 19. után fölvett fogyasztási hitelek teljeshiteldíj-mutatóját a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximálták, emellett a veszélyhelyzet idején nem kell munkáltatói járulékot fizetni a sportban, a szórakoztatóiparban, a turizmusban, a vendéglátásban, a kulturális szolgáltatások terén, a személyszállításban és az utazásszervezésben, a mezőgazdaságban, a film- és kreatíviparban, a logisztikában, valamint a médiaszolgáltatásban. Jelentősen csökken a munkavállalók járuléka, számukra június 30-ig elengedik a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítás díja pedig a törvényben szabott minimumra csökken. Az érintett szektorokban a helységbérleti szerződéseket nem lehet felmondani, a bérleti díjakat nem lehet megemelni, emellett a turizmusfejlesztési hozzájárulás beszedéséről is lemond az állam. Június 30-ig 81 ezer vállalkozás mentesül a kisvállalkozók tételes adója (kata) fizetése alól a fodrászat és a szépségápolás, az úgynevezett egyéb humán-egészségügyi szolgáltatás és a járóbeteg-ellátás, az előadó-művészet, a sporttevékenység-szolgáltatás, az üvegezés, a festés, a villanyszerelés, a víz-, gáz- és fűtésszerelés, a padlóburkolás terén.

Segít a jegybank

A munkahelyek lehetőség szerinti megőrzése érdekében rövidített munkaidő esetén a kormány átvállalja a bérköltségek egy részét, 450 milliárd forint értékben támogatnak munkahelyteremtő beruházásokat a turizmusban, az egészségiparban, az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a logisztikában, a közlekedésben, a film- és kreatíviparban. Emellett 2000 milliárd forint értékben kamat- és garanciatámogatott hiteleket biztosítanak a magyar vállalkozásoknak, amit a Magyar Nemzeti Bank – mely a járvány okozta visszaesés mellett is 2-3 százalék közé jósolja az idei GDP-bővülést – többek között a korábbi sikeres Növekedési Hitelprogram újraindításával és más döntésekkel mintegy 3000 milliárd forinttal told meg.

A kormány mindemellett fokozatosan, részletekben visszaépíti a 13. havi nyugdíjat 2024-ig, leállítják a kilakoltatásokat és a végrehajtásokat, meghosszabbítják a gyes, a gyed és a gyet időtartamát, és megtartanak minden eddig meghozott családvédelmi intézkedést, így a babaváró hitel támogatását is.

Mindez a minisztériumoktól a gazdaságvédelemre és -újraindításra felállított alapba átcsoportosított 1345 milliárd forinttal együtt több mint 8300 milliárd forint értékű gazdasági ráfordítást jelent. Ehhez jön még az egészségügyi kiadásokat fedező 663 milliárdos járványügyi alap, amelynek forrása többek között a multikra és a bankokra kivetett különadó, a költségvetésből származó párttámogatások fele, valamint az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó. Ezeket összeadva hozzávetőleg 9200 milliárd forint áll rendelkezésre a koronavírus-járvány kártételeinek enyhítésére, felszámolására, az egészségügyi beavatkozásra és a gazdaság újraindítására.