Válságkezelésben az emberekre is gondolni kell
„Nem lehet sikeres az a válságkezelés, amelyik azokat menti meg, akik a válságot okozták.”A közgazdasági szakma nem nőtt fel ahhoz, hogy ezt a nagyon változékony, válságoktól terhes világot jól írja le – mondta Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az M1 aktuális csatornán szombaton.
Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
Kifejtette: a régi modellek szerint a piacok mindent megoldanak, mert az emberek és a cégek racionális döntéseket hoznak. Csak az a fontos, hogy az állam be ne avatkozzon. De az emberek és az üzleti világ nem mindig racionális, van amikor eluralkodik a rövid távú szemlélet, a „mohóság”, „a bankok gyorsan nagyot akartak kaszálni”, erőltetik a hitelkihelyezést, miközben a hitelminősítők sem figyelmeztetnek a veszélyekre – mondta.
Hozzátette: a klasszikus közgazdasági gondolkodás csődjét jelzi például a görög helyzet, ahol azt ígérték az elemzők, hogy 1-2 év megszorítás után „minden csodálatos lesz”, de még mindig nehéz a helyzet. A görög GDP 2016-ban csak a fele volt a válság előtti utolsó évnek. Mire az elemzők csak annyit mondanak: úgy látszik nem jól működnek a modellek – jegyezte meg a szakember.
A régi modellek régen jók voltak, de változott a világ. „Nem lehet mindent pénz oldalról megoldani, az emberekre is gondolni kell”, és nem lehet sikeres az a válságkezelés, amelyik azokat menti meg, akik a válságot okozták, jelen esetben a bankokat – magyarázta Csath Magdolna.