Változó, mint az időjárás

Közel egy évvel ezelőtt, február 21-én a déli órákban elérte a 2030,5 megawattot az 50 kilowatt feletti napelemparkok termelése. Ezzel minden korábbi rekord megdőlt, és először sikerült a Paksi Atomerőmű 2026,6 megawattos teljes beépített kapacitása, illetve elektromos összteljesítménye fölé menniük az ipari méretű naperőműveknek. Az összehasonlítás természetesen igazságtalan, hiszen az atomerőmű stabilan tudja hozni ezt a teljesítményt, szemben a csapongó megújulókkal, mégis jól mutatja, mekkorát fejlődött hazánkban a napenergia hasznosítása. Az eredmény ráadásul nem a semmiből jött, a korábbi rekord is impozáns volt, 1953 megawatt, ezt pár nappal korábban, 2023. február 10-én rögzítették, sőt már 2022 júliusában is 1800 megawatt fölött alakult az akkori rekordtermelés. És ha hozzávesszük azt, amit a Mavir közölt, hogy a 2023. februári rekord során a villamosenergia-rendszer terhelésének felét (49,8 százalék), nagyjából 2300 megawattot a megújulókból fedezte az ország, ennek 43,8 százalékát biztosította a rekordmennyiségű naperőműves termelés, azt a kérdést is érdemes feltenni, vajon elérkeztünk-e a sokszor beharangozott zöldenergia-forradalom előszobájába.

Hazánkban kétféleképpen szokás érvelni a megújuló, helyesebben alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban. Meglehetősen zajos tábort alkotnak azok, akik német mintára harsogják az elborult frázisokat arról, hogy be kell zárni az atomerőműveket, sőt minden mást is, és azon nyomban át kell állni a tisztán megújuló energiaforrásokra, míg a másik oldalon állnak azok a honfitársaink, akik úgy vélik, soha nem lesz rentábilis a megújuló technológia, ezért felesleges váltani. Pedig lehetne mindehhez sokkal racionálisabban is közelíteni. Hogy mást ne mondjunk, éppen Magyarországon kifejezetten kardinális kérdés ez, hiszen a legtöbb energiahordozó, sőt éves szinten 25-30 százalékban a villamos energia terén is importra szorulunk, ami jelentősen növeli hazánk kitettségét. Ha jobban megnézzük a 2030,5 megawattos rekordot, a Pakssal való összehasonlításnál sokkal jelentősebb információ, hogy – amint arra a Mavir felhívta a figyelmet – Magyarország ez idő alatt nettó exportőri pozícióba került 15 és 355 megawatt közötti nagyságrendben. Már csak ezért is döntő kérdés, vajon készen áll-e a technológia arra, hogy ezt a szerepet valóban betöltse.

Napelem, az van

Érdemes leszögezni, hogy az összes energiaforrásból származó teljes hazai energiafogyasztáson belül már 2020-ban is kifejezetten jól álltak az úgynevezett megújulók: 13,9 százalék volt a részarányuk. Ezzel Magyarország nemcsak elérte, hanem meg is haladta az uniós irányelvben előírtakat, amely 13 százalékot célzott meg, amit elsősorban a napenergia-termelés és a bioüzemanyagok előállítása alapozott meg. Mivel „megújuló” alatt általában a nap- és a szélenergiát hasznosító eszközöket értjük (amelyek a legcsekélyebb mértékben sem újulnak meg, sőt viszonylag gyorsan elhasználódnak – a szerk.), ezek helyzetét nézzük meg most tüzetesebben.

Magyarországon 2020-ban az alternatív alapon áramot termelő erőművek beépített teljesítménye 3027 megawatt volt, ami az előző évhez képest jelentősen, 32,15 százalékkal ugrott meg. Hogyan sikerült ezt elérni? Elsősorban úgy, hogy napelemrendszerek tekintetében hazánk kifejezetten jól áll, 2020-ban az ipari és háztartási méretű napelemek együttes beépített kapacitása nőtt a legnagyobb mértékben. Tavaly július elején pedig már az 5000 megawattot is átlépte a teljes beépített kapacitás. Ebből az ipari méretű naperőművek összes beépített kapacitása június elején már a 3000 megawattot is felülmúlta, háztartási méretű rendszerekből pedig már több mint 200 ezer üzemelt Magyarországon. Érdekesség, hogy korábban azt prognosztizálták, erre a szintre csak 2030-ig sikerül eljutni. A további bővülést a közeljövőben is a napenergiától várhatjuk a legnagyobb mértékben, az összes beépített kapacitás a korábbi várakozás duplájára, akár 12 gigawattra nőhet 2030-ig.

Jönnek a szélerőművek

Míg a nemzetközi átlagot meghaladóan nőtt a napenergia felhasználása hazánkban, a szélenergia háttérbe szorult, mivel a döntéshozók úgy látták, hazánkban kevés a szél fújta terület ahhoz, hogy megérje turbinákat telepíteni, ráadásul a széljárás nehezebben jelezhető előre, mint a napsütés, valamint a keletkező energiát sem tudjuk eltárolni, kiegyenlítése pedig többletfeladatot ró az ellátórendszerre. Ez most megváltozik. Szél ugyan nem lesz, de Lantos Csaba energiaügyi miniszter tavaly november 22-én bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az Európai Bizottsággal a magyarországi szélerőművi szabályozás átalakításáról. Az úgynevezett védőtávolság a jelenlegi 12 kilométerről 700 méterre szűkül, vagyis ma már akár a lakott területek peremén is telepíthető szélturbina.

A szélerőművek által képviselt 324,9 megawatt kapacitás a hazai áramszükséglet alig másfél százalékát tudná fedezni, ha száz százalékban hasznosulna. De mivel a szél nálunk hol fúj, hol nem, a beépített kapacitás száz százaléka soha nem hasznosul. Tanulságos, hogy a 2010–2016 közötti időszakban a beépített szélerőművek kihasználtságának átlaga Magyarországon 23,3 százalék volt, míg az uniós átlag csak 22,1 százalék, ami annak köszönhető, hogy nálunk a kevesebb szélerőmű a lehető leghuzatosabb helyekre lett telepítve. Van lehetőség további fejlődésre is, egy 2018-as uniós tanulmány szerint Magyarország területének 11 százaléka lenne még alkalmas szélturbinák telepítésére, elsősorban a Dunántúl középső részén. A szakanyag azt állítja, hogy amennyiben hazánk teljes mértékben kihasználja földrajzi adottságait – és persze ideális a szélerősség –, 43 gigawatt kapacitással akár 86 terrawattóra villamos energiát is előállíthatnánk szélturbinák segítségével.

Tárolni kellene

Nem mindig fúj azonban a szél, és a nap sem mindig süt. Bármennyire szépek is a fenti számok, az uniós tanulmányban emlegetett 86 terrawattórás áramtermelés megbízható bázisa a Paks II. atomerőmű lenne. Nem véletlen a feltételes mód a szélerőművek kapcsán – „előállíthatna” –, ugyanis ez hangsúlyozottan az ideális körülmények között valósulhatna meg, mert egy szélcsendes év romba dönthetné a szép reményeket. De még ha sikerülne is egy vad, szeles évben ennyi áramot előállítani, jelen állás szerint az is gondot okozna. Ekkora kapacitást ugyanis a mai technikai szinten lehetetlen volna felhasználni, a tárolás feltételei pedig nem adottak. Ilyen mennyiségben az export sem jöhetne szóba, már csak azért sem, mert feltehetően a szél más országokban is hasonló erővel fújna akkor, vagyis nem lehetne az áramot értelmes módon felhasználni.

Bár a szélenergia a leghektikusabb, a napelem is éppen úgy függ az időjárástól. Arra pedig bőven láttunk már elrettentő példát, mi történik akkor, ha szélcsend áll be tartósan felhős időben. Márpedig erre a jövőben is van esély, miközben a világ és benne Magyarország energiaigénye folyamatosan nő. A két legfontosabb alternatív energiaforrás Achilles-sarka még mindig a tartós és tervezhető rendelkezésre állás hiánya. Nem lenne ez akkora probléma, ha az ideális feltételek között megtermelt, valóban impozáns mennyiségű áramot hatékonyan lehetne tárolni. De sajnos egyelőre nem lehet. Szinte hetente röppen fel valamilyen formabontó új ötlet, sőt különböző technológiák már működnek is, de vagy túlságosan költségesek, vagy csak kellően magas hegyekben tudnak működni, mint a vízzáró gátas-szivattyús megoldás, ami hazánkban nem volna életképes. Németországban jelenleg szivattyús hőenergia-tárolót fejlesztenek, ami elméletben olcsón és hatékonyan oldaná meg a problémát, de még évek kellenek ahhoz, hogy gyakorlati megoldás szülessen.

Hogy áll tehát a szél- és naperőművek forradalma? Változóan, mint az időjárás. A technológia kellően hatékony, és ha jó az idő, akár már versenyezhet is a hagyományos erőművekével. De mivel az időjárás nem szabályozható, soha nem jutunk el velük oda, hogy kiválthassák a hagyományos erőműveket. Sőt, minél több az alternatív energiaforrás, annál több gyorsan bekapcsolható gázerőművet kell rendszerbe állítani a pangó időszakok áramkimaradásának pótlására. Vagyis ha túlnőne az észszerűség határán az alternatív energiaforrások aránya az ország energiamixében, a túlzásba vitt zöldaktivizmus levét garantáltan a lakosság inná meg.