Van erő a gazdaságban

– A KSH legfrissebb jelentése szerint 2022 júliusában a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, azaz ilyen magas inflációra huszonnégy éve nem volt példa. Milyen mozgástere van a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak, hogy megfékezze az inflációt?

– Az infláció ellen a Magyar Nemzeti Bank alapkamat-emeléssel és a kamatfolyosó kiszélesítésével tud védekezni. Az alapkamat-emelés a jelenlegi helyzetben javítja a forint árfolyamát, olcsóbbá próbálja tenni az importtételeket, így a drágulás ellen hat, továbbá segíti a magyar államadósság finanszírozását is, hiszen az alapkamatból felépített állampapír piaci kamatai is emelkednek, amire most különösen nagy szükség van, hiszen elég sok állampapírt kell kibocsátanunk a szabadpiacokra, és azokat vonzóvá kell tegyük. Az ugyancsak 10,75 százalékos jegybanki betéti kamat pedig ösztönzi a jegybanknál történő betételhelyezést. A kereskedelmi bankokat ez arra készteti, hogy a náluk lévő szabad pénztöbbletet az MNB-ben helyezzék el, így mérséklődik a szabad pénz általi inflációs nyomás. A jegybank továbbá devizacsere-ügyletekkel is próbálja csökkenteni a forintmennyiséget. Emellett a kormányzati hatósági árszabályozás is inflációcsökkentő hatású. A kormány és a jegybank intézkedései nemcsak egy célra hangoltak, hanem hatékonyak is.

– Milyen szerepe van a kormány árkorlátozó intézkedéseinek? Az azokat bíráló közgazdászok szerint el kellett volna engedni az árakat, míg mások azt mondják, hogy nélkülük még súlyosabb volna az infláció.

– Ha ezek az intézkedések nem lennének hatékonyak, az infláció mértéke már meghaladná a húsz százalékot. Nyilvánvaló, hogy a hatósági árszabályozást nem lehet évekig fenntartani, de ameddig a háború tart, alkalmazni kell, mert különben az infláció akár harminc százalék is lehet, és az óriási társadalmi katasztrófát okozna. Gondoljunk az 1995-ös Bokros-csomagra, amikor harminc százalék fölé emelkedett az infláció, és társadalmi csoportok szegényedtek el, vállalkozások mentek tönkre, nagy volt a munkanélküliség. Ezzel szemben a mostani kormány felkarolja azokat a társadalmi rétegeket, amelyeknek szükségük van a segítségre.

– Miért magasabb nálunk az inflációletörő intézkedések ellenére is az infláció, mint Nyugaton?

– Minden országnak mások a gazdasági adottságai, a fogyasztási szerkezete, a versenyképességi pozíciója. Egyesek kevésbé vannak ráutalva a gáz- és olaj­importra, Spanyolországban és Görögországban mégis hasonló az infláció mértéke, mint nálunk. A nyugat-európai országok többségében azért kisebb, mert erős gazdasággal, versenyképes struktúrával rendelkeznek. Viszont Közép-Európában, a volt szocialista országok közül Magyarországon a legalacsonyabb az infláció. Sőt eléggé bizarr, hogy az euróövezeti Lettországban, Litvániában és Észtországban rekordmagas a pénzromlás, 19 és 20,5 százalék közötti. Adódik ebből az is, hogy az euró bevezetésével sem lennénk jobb helyzetben.

– Miben látja a legnagyobb veszélyt?

– A másodkörös inflációs hatásokban, amikor a suttogó propagandával elterjesztik, hogy a forintnak nincs értéke, és másnap már kevesebbet is ér. Ilyenkor az emberek felszabadítják a forintmegtakarításaikat, még hitelt is vesznek fel, hogy költekezzenek. A termékek és a szolgáltatások adott volumenével szemben egy emelkedő pénztömeg jelenik meg, amely felfelé nyomja az árakat. A baloldali ellenzék élen jár a kormány és az MNB működésével kapcsolatos bizalmatlanság gerjesztésében, ami még a háborús inflációnál is súlyosabb károkat okozhat. Hiába ér véget a háború, ha az ellenzék állandóan aláássa a forintba vetett bizalmat, és azt sulykolja, hogy a magyar állam csődbe megy. Az inflációs pálya kiszámíthatatlanná válik, sőt romlik a forint árfolyama is. A baloldali ellenzék nagyobb inflációs kockázat, mint az orosz–ukrán háború.

– Miért nem jó a gazdaságnak, ha sok pénz van az embereknél, és fogyasztásra költik?

– Konjunkturális időszakban – mint 2010 és ’19 között – kifejezetten jó hatása volt, de válság idején nem feltétlenül. A 2010-es években a gazdaság prosperált, a fizetőképes kereslet megugrott, emelkedett a GDP és a vásárlások tovább gerjesztették a termelést, a GDP gyarapodását. Helyesek voltak az MNB monetáris intézkedései is, hiszen 2013-tól gazdasági növekedést, pénzügyi egyensúlyt eredményeztek. A nemzeti jegybank hitelrefinanszírozás útján folyamatos pénzkibocsátást hajtott végre, így segítette a kkv-szektor beruházásait, a kormány pedig emelte a közkiadások mértékét, jelentős béremelések történtek. Az előző évtized végére már túlfűtött gazdaság alakult ki, amely egy idő után inflációs veszélyt rejt magában. A koronavírus csak tetézte az inflációt gerjesztő folyamatokat, mert a védekezés miatt az állami kiadások megemelkedtek, a termelés pedig leállt, a forgalom utáni adók nem folytak be a költségvetésbe, deficit jelentkezett. A deficit pedig alkalmas arra, hogy inflációs hatásokat hozzon létre. A kormány jól védekezett a járvány ellen, megtartotta a munkahelyeket, az MNB pedig időben felismerte és kezelte az inflációs veszélyt. A jegybank már 2021 tavaszán jelezte, hogy nőni fog az infláció, és a kormány az MNB javaslatára vissza is fogta az állami beruházásokat. A magyar állam tehát a pénzbőség és járvány okozta gazdasági problémákkal még sikeresen megküzdött, de jött az ukrajnai háború, hatalmas eszkalációt hozva a nemzetközi piacokon. Megdrágultak az energiahordozók, nemzetközi befektetők spekulálnak a forint ellen, és rövidesen élelmiszerválság is a nyakunkon lesz.

– Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója úgy látja, az építőiparon belül az áremelkedésnek csupán a fele valós, a másik fele az alapanyaggyártók indokolatlan haszonszerzése. Az egyéb iparágakra – élelmiszer, szolgáltatóipar – is igaz ez?

– Igaz. Ha válság idején túl sok pénz van a piacon, akkor a kereskedők, szolgáltatók automatikusan árat emelnek, mert van kereslet, és sajnos ezzel a helyzettel vissza is élnek. A termékek és a szolgáltatások volumene az energia- és alkatrészellátási problémák miatt alig tud bővülni, de ha a lakosságnál folyamatosan gyűlik a pénz, akkor a kereskedők is árat emelnek. Ha le akarjuk győzni a válságot, tudomásul kell venni, hogy ez most nem a bérkövetelések időszaka, ezért fontos, hogy az érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel szorosabb együttműködést építsen ki a kormány. Egy vállalat nem csak fizetések útján tudja megbecsülni a dolgozóit, vannak ennek kifinomultabb eszközei is, mint például a dolgozók családtagjainak juttatott kedvezmények, óvodai, bölcsődei ellátás. A kormány és a jegybank pedig teszi a dolgát, fékezi a válságot, racionalizál, felelősen viselkedik.

– Egyes elméletek szerint ciklikusan működik a gazdaság, és épp itt volt az ideje az újabb válságnak. A járvány és a háború nélkül is válság volna?

– Konjunktúra után mindig dekonjuktúra következik. Mindenképp jött volna egy válság, de nem ekkora. Háború nélkül egy évtizedekig elhúzódó, békés fejlődési időszak várt volna ránk, hasonló, mint a dualizmusban, amikor Magyarország kiegyensúlyozottan fejlődött, gyarapodott fél évszázadon át. Ezért kell minél előbb talpra állni, hogy a rendszerváltás utáni újjáépítés folytatódhasson. Van esélyünk felzárkózni a nyugat-európai országokhoz, mert a válság alatt a magyar GDP jobban nő, mint a nyugat-európai. Van erő a magyar gazdaságban, de ezt a versenyképesség irányába kell mozdítani.

– Hogyan?

– Folytatni kell azt a munkát, amit 2018-ban az MNB javaslatai alapján a kormány elkezdett, mert a versenyképes gazdaság az infláció igazi ellenszere. A kkv-szektorban, ahol a piaci alkalmazottak fele dolgozik, növelni kell a diplomások arányát, mert Magyarország ebben a tekintetben sereghajtó az unióban. Új, magasabb szintű hozzáadott értéket csak szakképzett dolgozókkal lehet megvalósítani. A felsőoktatási intézményeink jelenleg csak arra alkalmasak, hogy a multik munkaerőigényeit kielégítsék. Probléma még a kkv-k elaprózódottsága. A néhány főt alkalmazó cégek nehezen tudják még a minimálbért is kigazdálkodni. Ha a kormányzati ösztönzők arra irányulnának, hogy a kkv-k egymással szorosabban kooperáljanak, akkor versenyképesebb termelési struktúrát lehetne megvalósítani.

– Virág Barnabás, az MNB alelnöke húszszázalékos inflációt is elképzelhetőnek tart az idei évre. Hol tetőzhet a folyamat?

– A háború valószínűleg elhúzódik, és az infláció húsz százalék fölé is emelkedhet, az élelmiszerválság és a hazánkban nagy mértékű aszályos időszak miatt is. Év végére elfogy az emberek pénze, a hitellehetőségek is beszűkülnek, magas lesz a kamat, és a gazdaság eléri azt a kritikus pontot, amikor tovább már nem süllyedhet. Időközben a kormánynak fel kell építenie egy hatékonyabb, versenyképesebb termelési struktúrát, amely visszanyomja a válságot. A koronavírus és a háború gazdasági kára együtt nagyobb lesz, mint a 2008-as válságé volt. Olyan helyzet előtt állunk, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek intenzívebben kell gazdasági kérdésekkel foglalkoznia, hiszen neki van a legnagyobb tekintélye és ereje, a gazdasági minisztériumok tevékenységeinek összehangolására is csak ő képes. A fő veszély már nem a migránsok bejövetele, hanem a lakosság életszínvonalának csökkenése, a vállalkozások működésének olyan mértékű beszűkülése, amely társadalmi konfliktusokhoz is vezethet. Ezért az érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel más típusú kommunikációt kell folytatni, mint eddig. Szükség van a Bankszövetségre, az Iparkamarára, a vállalkozásokra, a pedagógusokra, az ápolókra, orvosokra. Arra kell figyelni, hogy a romló makrogazdasági mutatók ne váltsanak ki társadalmi konfliktusokat. Egyetértek azzal, hogy szükség volt a kata szabályainak megváltoztatására, mert az államháztartásnak szüksége van az adóbevételekre, de annak szakmai előkészítése és a kommunikációja alapvetően elhibázott volt. A kormányt a baloldali, liberális pártok nem tudják megbuktatni, de működését beszűkítheti a hibás kommunikáció.

– Mi ad okot optimizmusra?

– A jelenlegi válságot nem a kormány okozta, hanem külső tényezők hatására állt elő. Ha megszűnnek a külső okok, akkor a magyar gazdaság is a gyógyulás útjára lép. De addig fel kell készülni arra, hogy minden kormányzati igyekezet ellenére jelentős munkanélküliség alakulhat ki, főleg a kkv-szektorban, ahol nem tudják kigazdálkodni a megemelkedett üzemanyagárakat, béreket. A világpiacon vannak arra utaló jelek, hogy év végére megállhat az infláció növekedése. Az Egyesült Államokban júniusról júliusra 9,1-ről 8,5 százalékra mérséklődött az infláció. Az amerikai gazdaságban, pénzpiacokon zajló folyamatok mindig irányadóak voltak a nemzetközi relációkra, tehát minden esély megvan rá, hogy ez a mérséklődő infláció szétterjedjen a világban. Jó hír, hogy a gazdaságpolitikánkat, az adótörvényeinket, az MNB intézkedéseit Brüsszel érdemben nem képes befolyásolni, így a kormány olyan döntéseket tud hozni, amelyek a magyar társadalom javát szolgálják.