Van mit megvédenünk

Ha munka van, minden van – szokta mondani a miniszterelnök. Ám e mondat drámaiságának teljes mélységét leginkább azok érzik át, akik felnőttként élték végig a kilencvenes évek rendszerváltoztatását kísérő gazdasági összeomlást és a rablóprivatizációt, ami együtt járt azzal, hogy szinte néhány hónap alatt vált füstté másfél millió munkahely. A rosszul fizető állások megszerzéséért, megtartásáért folyó küzdelem velünk maradt több mint húsz évig. Az embereknek meg kellett tanulniuk a jég hátán is megélni.

Beváltott ígéret

A regisztrált álláskeresők száma a 2002-ig tartó folyamatos növekedés után a 2008-as pénzügyi válság idején érte el a csúcspontját, amikor megközelítette a hatszázezret – szögezi le Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa. Mint mondja, a megrendítő nagyságú számhoz még hozzá kell adni azokét az inaktívakét is, akik akkorra rég kiestek az álláskeresők, vagyis a segélyre jogosultak köréből. A foglalkoztatási rátát tekintve pedig Magyarország leküzdötte magát az Európai Unió leggyengébben teljesítő államává. Az emberek reménytelenségét fokozta, hogy az egekbe szökött az ifjúsági munkanélküliség is: a pályakezdő fiatalok közül legfeljebb minden második talált magának állást. Megkezdődött a fiatal és a jól képzett munkavállalók kiáramlása az országból.

Pestisesen szólva, mondja Szalai Piroska, innen volt szép nyerni, de sikerült. A 2010-es kormányváltás után kevesen hitték el, hogy a Fidesz–KDNP koalíciós kabinet teljesíteni tudja azon ígéretét, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt. Különösen, mert mindenki tudta vagy a bőrén érezte, hogy a 2010-ben hatalomra került konzervatív pártoknak először az uniós segédlettel leplezett államcsőddel kell megküzdeniük. A közvetlen vészhelyzetben már az is komoly eredménynek számított, hogy nem nőtt jelentősen a munkanélküliség és nem csökkent tovább a foglalkoztatási ráta. 2010-tól kezdve először lassan, majd egyre gyorsabban nőni kezdett a foglalkoztatás és csökkenni a munkanélküliség. A 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 2019-re megközelítette a 78 százalékot, a regisztrált álláskeresők létszáma pedig 251 ezer alatt maradt a Szalai Piroska által összegyűjtött adatok szerint. Valóban megszületett az egymillió munkahely, Magyarország gyakorlatilag elérte a teljes foglalkoztatottságot, és megkezdődött a korábban külföldön szerencsét próbálók lassú visszaáramlása az országba. Mindez úgy, hogy a balliberális közgazdák és szakértők minden parlamenti és kormánydöntés után a vállalkozások és az állam csődjét vizionálták, a szakszervezetek pedig egekbe szökő munkanélküliségről zengtek próféciákat.

Járványkezelésből jeles

A 2020-ban kezdődött Covid-járvány hirtelen megakasztotta az addig folyamatos fejlődést. Ám mint a szakértő leszögezi, a gyors és határozott kormányzati intézkedéseknek és a vállalkozások gyors reagálásának köszönhetően a munkaerőpiac gyorsan visszapattant a Covid-válság idején. A munkahelyvédelmi bértámogatás nagyjából 200 ezer embert mentett meg a munkanélküliségtől. A frissen beindított át- és továbbképzési programok pedig a válságtól leginkább sújtott ágazatokban, például a turizmus és a kultúra területén dolgozóknak segítettek megújítani és kibővíteni szakértelmüket, készségeiket. Az erőfeszítések ellenére Szalai Piroska szerint néhány hónap alatt 100 ezer munkahelyet veszítettünk, a foglalkoztatottak száma 4,5-ről 4,4 millióra apadt a krízis hónapjaiban. Ám a magyar gazdaság rekordgyorsasággal magára talált, és megkezdődött a munkahelyek visszaépülése. Július végén már százezerrel többen dolgoztak, mint a tavaszi mélyponton.

A válságkezelésben a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Fejlesztési Bank is komoly szerepet vállalt a gazdaság előremenekülését szolgáló támogatási és hitelkonstrukciók kidolgozásával. Ezek elsősorban a high-tech és a zöldberuházásokat támogatták. Bővültek a Széchenyi-kártyához kötődő lehetőségek, beindult a turizmus fejlődését szolgáló Kisfaludy-program, hogy csak néhány elemét említsük az akkori össznemzeti válságkezelésnek.

Történelmi siker

Szalai Piroska szerint Magyarországnak 2022-ben is sikerült megőriznie a teljes foglalkoztatottságot az ukrajnai háború, az uniós szankciós politika számlájára írható energiaaár-robbanás, valamint az alapanyaghiány és a felpörgő infláció ellenére. A 20–64 éves foglalkoztatottak aránya meghaladja a 80 százalékot, ami jócskán magasabb az uniós átlagnál. A regisztrált álláskeresők száma történelmi mélypontra, 238 168 főre süllyedt. Még napjainkban is arról beszélhetünk, hogy feszített a munkaerőpiac, jóval több az állásajánlat, mint a szabad munkaerő.

A szakértő úgy látja, jó eséllyel elkerülhetjük, hogy az embereknek újra szembe kelljen nézniük a felpörgő munkanélküliséggel, hiszen a kormány ezúttal is gyors és határozott intézkedéseket hozott. A gazdasági védvonal értéke meghaladja a 2000 milliárd forintot. Elindult a gyármentő program, amelyhez hitel- és garancia­program társul. Célzott támogatásokhoz jutnak az energiaintenzív kkv-k, amelyeket segíti a hitelkamatstop is.

Szalai Piroska optimizmusa indokoltnak tűnik annak fényében, amit Orbán Viktor miniszterelnök mondott a Kossuth adón sugárzott pénteki interjújában. A miniszterelnök felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarországnak korábban soha nem látott pénzügyi tartalékokat sikerült felhalmoznia a válság kezelésére. Nem kis részben azoknak a cégeknek a befizetései révén, amelyek az energiaár-emelkedés és az infláció következtében extraprofithoz jutottak. A cégek megértették, hogy a gazdasági válságot, a recessziót csak úgy kerülhetjük el, ha a mostani vészterhes időkben ők is áldozatot hoznak a közösség, vagyis a magyar társadalom érdekében.