Megépülhet az új millenniumi városközpont?
Város a szemétdomb helyén
Jelenleg illegális szemétlerakók tömkelegét, romos épületeket, valamint hajléktalanok rögtönzött szálláshelyeit találjuk az egykor teherpályaudvarként, KGST-átrakodóhelyként működő Rákosrendező melletti több kilométeres sávban. A kormány nagyszabású fejlesztést, egy új városközpontot tervez a kilencvenes évek óta alig használt, elhanyagolt helyszínre. Ám ahogy azt megszokhattuk, a gigaberuházást máris célkeresztbe fogta az ellenzék.
Felhőkarcoló épül Budapest közepén – ezzel riogat az ellenzéki média hetek óta. Hogy egy kétmilliós városban miért kellene félnünk egy jellegzetesen nagyvárosi épülettípustól, azzal most nem foglalkozunk, mivel a hírekben csupán annyi igazság van, hogy rég nem látott léptékű fejlesztést határozott el a kormány Budapesten. A célt úgy fogalmazta meg a kabinet, hogy érdemes létrehozni egy új millenniumi városközpontot, méghozzá valóban központi helyen, a Hősök terétől alig pár kilométerre, Rákosrendező pályaudvar területén.
Állami és magánbefektetések
Fontos, jó fekvésű parcellák ezek, amiket már csak részben használ a MÁV, nagyobbik része évtizede pusztul, logikusnak tűnik tehát, hogy visszaadják őket a városi életnek. A rendezési terv 130 hektárt, azaz 1,3 millió négyzetmétert érint, amiből 30-35 hektárt használna a továbbiakban is a vasút, nagyjából 60-65 hektáron pedig megvalósulhatna az építkezés. A projekt volumenét jól mutatja, hogy csak az itteni közlekedési, azaz vasúti, közúti, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztésére egymilliárd eurót, azaz nagyjából 380-400 milliárd forintot szán, a szennyezett terület megtisztítására pedig 20 milliárd forintot fordítanának.
Ezenfelül, noha magyar állam a többségi tulajdonos, kisebb részben magántulajdonosok is befektetnének az új városrészbe, bár a kormány erről még nem hozott döntést. Mindenesetre a projektért felelős Lázár János építési és közlekedési miniszter egy sajtótájékoztatón arról beszélt: ezúttal ugyanúgy állhat össze a magántőke és a politika, mint ahogy a XIX. század végén, amikor szintén ennek köszönhetőn vált jelentős nagyvárossá Budapest. Most ezzel a partnerséggel egy új városközpont jöhet létre. Így született egyébként a fővárosban az ezredforduló időszakában a Művészetek Palotája is, mint ahogy jóval korábban például a Lánchíd beruházása mögött is volt görög tőke. A miniszter szerint a magánbefektetőnek az állami egymilliárdon felül legalább ötmilliárd euróval kellene beszállniuk, ez nagyjából 2000 milliárd forint. Összesen pedig 2500 milliárd forintba kerülne a teljes fejlesztés, sőt Lázár János azzal is számol, hogy akár a kétszerese, 10 milliárd euró is lehet a végösszeg. Viszonyításképpen, az ország legnagyobb stadionja, a 40 ezer férőhelyes Puskás Aréna 150 milliárd forintba került.
Rozsdaövezet a város közepén
Rákosrendező állapota évtizedek óta kritikus, már 2012-ben azt írta az Iho.hu vasúti szakblog, hogy „ha valaki a Nyugatiból indul észak felé vonattal, és nem ismeri a hazai viszonyokat, csodálkozva látja, hogy már a pályaudvar területén helyenként olyan állapotok uralkodnak, mintha az éjszaka még Liberatorok bombázták volna az állomást. Jobb oldalon az egykori motorszín összefirkált romjai láthatók, balról a felszámolt Nyugati TP (teherpályaudvar) gazzal benőtt maradványai.”. Mintegy kontrasztként hozzáteszik, Rákosrendező valamikor Magyarország egyik legforgalmasabb vonalának legnagyobb rendező pályaudvara volt. Az 1800-as évek végén erre, a Budapest Nyugati–Párkány–Pozsony–Bécs vonalon bonyolították le a két főváros közötti személy- és áruforgalom többségét, és itt, Pest határában építették ki az ország akkori legnagyobb teherpályaudvarát.
Bár Trianon után jelentősége valamelyest csökkent, továbbra is nagy volt itt a vasúti forgalom. Az 1990-es évekig ide érkeztek és innen indultak többek között a dorogi szénvonatok, a pilisvörösvári kő, a Szob felől érkező rengeteg teherkocsit pedig itt rendezték a rakományuk rendeltetésének megfelelő irányvonatokba – innen a rendező pályaudvar név.
A nagy múltú pályaudvar pusztulása a rendszerváltás után kezdődött, ugyanis a kilencvenes évek elején visszaesett a teherforgalom, így a hatalmas vasúti komplexumra sem volt már szükség. A 45 sínpárból ma már mindössze néhányat használ rendeltetésszerűen a MÁV. A használatlan épületek évről évre mind jobban lepusztultak, a síneket belepte a gaz, egyes részeken szinte mindent visszahódított a természet. A XIII. kerület és Zugló találkozásánál kialakult rozsdaövezeti térséget az évek során felfedezték a hajléktalanok és az illegális szemétlerakók, és bármennyire próbált is küzdeni ellenük a vasúttársaság, sokan napi rendszerességgel hordják ide szemetüket, így a kommunális hulladéktól a kidobott háztartási gépeken keresztül a gumiabroncsig minden megtalálható itt. Ezt a szeméttelepet szüntetné meg a kormány, és építtetne a helyére egy új városrészt.
Mini- vagy éppen Maxi-Dubaj?
Azt már megszokhattuk, hogy ha egy lepusztult területen valami új és nagyszabású épülne, a baloldal támadja a kezdeményezést. Ezúttal minidubajoznak, miután felröppent a hír, hogy a projektbe bevonni tervezett külföldi szereplő nem más, mint Mohamed Alabbar arab befektető, akinek nevéhez többek között a világ legmagasabb épülete, a Dubajban felhúzott 828 méteres Kalifa-torony köthető. Innen indult a találgatás a felhőkarcolóról. Valós információ azonban minderről nincs, mivel lapunk értesülései szerint nemhogy felhőkarcolót nem terveztek a lerobbant pályaudvar területére, hanem egyelőre semmilyen konkrét terv nem készült arra, hogyan is nézzen ki az új városrész. Hivatalosan még a befektető kilétét sem hozták nyilvánosságra, noha a sajtóhíreket Lázár János cáfolni sem kívánta. Annyit ugyanakkor elárult, hogy a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjéről van szó, aki a XXI. század Magyarországának a legnagyobb ingatlanberuházására készül. És hogy lesz-e végül felhőkarcoló vagy sem, a miniszter erről annyit mondott, hogy ősbűnnek és tájsebnek tartja a főváros első felhőkarcolóját, a 11. kerületi Mol-tornyot, ezért azt gondolja, hogy Budapesten nem kellene újabbnak épülnie. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem kötelezték el magukat semmi mellett, és a hatályos építészeti törvény szerint 90 méternél magasabb épület egyébként sem épülhet Budapesten a pesti oldalon.
A kormány terveiről annyit mindenesetre máris tudni lehet, hogy meghatározták, középszerű nem épülhet. És bár a projekt a sajtóban Mini-Dubajként híresült el, Lázár János erre úgy reagált, ha megépül, csakis Maxi-Dubaj lehet.
Azt is leszögezték, hogy ha elkezdődik az építkezés, a tervek és a kivitelezés a magyar építészet hagyományai szerint kell hogy végbemenjen, illetve Orbán Viktor kifejezetten azt mondta, „Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel”, azaz olyan építészeti megoldásokat alkalmaznak majd, amelyek a főváros lakói számára is elfogadhatók.
Az építkezés újra életet lehelhet a mostanában vergődő magyar építőiparba. A tervek között szerepel, hogy a megmaradó vasúti pályákat lefednék, és efölött jönne létre egy közpark. Az infrastruktúra fejlesztéséről Lázár János több konkrétumot is elárult, többek között egy új pályaudvar épülne, és elkészülne a ferihegyi gyorsvasút is, amelyet ki tudnának adni koncesszióba, valamint meghosszabbítanák az M1-es metró vonalát.
