Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Hirdetés

Jakab István magyar újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: „vészjósló híreket kaptunk Brüsszelből”.

Szavai szerint Brüsszel azon dolgozik ugyanis, miként lehetne az agrártámogatásokat átalakítani, hogyan lehetne azokat a forrásokat, amelyek kiszámíthatóan rendelkezésre álltak, teljesen más csatornákon máshova, többek között Ukrajnába elirányítani. Az ukrajnai háború nehéz helyzetbe hozta a szomszédos országok gazdáit is – hívta fel a figyelmet.

Ukrán gabonával árasztották el Európát, a helyzet tarthatatlan.

Az orosz-ukrán háború kapcsán az európai agrárpiac romba dőlt, a gazdák kiszámíthatatlan helyzetbe kerültek. Az ellenőrzés és a szigorú szabályozások nélküli ukrán mezőgazdaság uniós integrációja pedig az élelmiszerbiztonságot is veszélyezteti – hangoztatta.

„Visszautasítjuk, hogy Brüsszel elfogadhatatlan körülményeket akar teremteni a gazdák számára” – fogalmazott.

Korábban írtuk

Jakab István arra hívta fel a figyelmet, hogy a ciklusokban gondolkodó brüsszeli bürokraták programokat hirdetnek, amelyek a mandátumukat letöltő politikusok után is megmaradnak. A gazdák nem öt-, illetve hétéves ciklusokban gondolkodnak, hanem hosszú távra terveznek. Ehhez viszont kiszámíthatóságra van szükség. Sajnos ezt a magyar gazdák nem kapták meg Brüsszeltől – jelentette ki.

Átgondolt, a gazdákkal egyeztetett agrárpolitikára van szükség és nem hitegető ígéretekre. A gazdák az Európai Unióban élni akarnak, valós és intenzív, az adottságaikat és erőforrásaikat kihasználó módon akarnak gazdálkodni. Ez valamennyi uniós és valamennyi magyar polgár érdeke – hangsúlyozta a MAGOSZ elnöke.

A jelenlegi száj- és körömfájás járvány kapcsán Jakab István azt mondta, a gazdaszervezetek megfelelő hozzáállást várnak az Európai Uniótól, segítséget, valamint megfelelő forrásokat ahhoz, hogy az adott országok mihamarabb úrrá tudjanak lenni a helyzeten.

Cseh Tibor András NAK-alelnök nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió következő, 2028-tól érvényes hétéves időszakára vonatkozó európai bizottsági javaslatok egyértelmű célként tűzték ki azt, hogy az agrártámogatások területalapú rendszerét teljesen átalakítsa, visszaszorítsa, majd megvonja. A javaslatban továbbá kimondott cél az állattenyésztés és a húsfogyasztás visszaszorítása is, amit a magyar gazdák szintén nem tudnak elfogadni – emelte ki.

„A magyar gazdák részéről mindezt elfogadhatatlannak tartjuk. A magyar földek kétharmadát egyéni gazdaságok, családi gazdaságok, őstermelők használják, amelyek számára a javaslat megvalósulása ”óriási érvágás lenne„ – fogalmazott.

Közölte, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara petíciót indított az agrártámogatások megőrzéséért. A petíciót, mely a területalapú támogatások megőrzése mellett, valamint az európai piacok megőrzése mellett áll ki, több mint negyedmillió magyar gazda, – szavai szerint – szinte minden magyar gazdálkodó aláírta.

”Abban bíztunk, hogy az Európai Bizottság a nagy gazdaösszefogás után végre jó irányba állítja az agrárpolitikát és újra stratégiai ágazatként tudja kezelni az európai mezőgazdaságot„ – fogalmazott.

Emlékeztetett továbbá, hogy Magyarországtól néhány száz kilométerre Ukrajnában nagy mezőgazdasági birtokok vannak, elsősorban nyugat-európai és amerikai kézben. Szavai szerint rendkívüli versenyhátrányt jelentene, ha ez az ”óriási piac„ hozzáféréssel bírna az európai piacokhoz, továbbá ez – mint kiemelte – Magyarországon a gazdák egyértelmű kárára válna.

”Ezért jöttünk, ezért hoztuk el a magyar gazdák üzenetét„ – tette hozzá nyilatkozatában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke.