Világszínvonalú fejlesztéseket jelent a Rheinmetall és a ZalaZONE

Az innovációs és technológiai miniszter a harcjárműgyár műszaki átadása és a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya avatása kapcsán beszélt arról, hogy a magyar állam és a német Rheinmetall közös beruházásában, 60 milliárd forintból épült meg a Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem a zalai megyeszékhelyen. A mintegy 18 hektáros területen a közel 30 ezer négyzetméteres gyártócsarnok épülete már áll, a termelés várhatóan 2023 elején megindul.

A fejlesztéshez kapcsolódóan a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya meglévő elemei kiegészülnek az off-road járművek speciális igényeihez igazodó tesztkörnyezettel is, mintegy 30 hektáros területen. Megépült már egy klímakamra, egy 250 méter hosszú, tesztelési célú lőcsatorna, és az off-road járművek összesen 15 különböző képességének vizsgálatára, ellenőrzésére alkalmas tesztpályaelemek – ismertette a miniszter.

A harcjárműgyár közvetlen szomszédságában valósult meg 45 milliárd forintos fejlesztésként a ZalaZONE Európában egyedülálló, ugyanakkor világszínvonalú kutatás-fejlesztési infrastruktúrája. Abban áll az egyedisége, hogy a hagyományos járműdinamikai tesztek mellett az automatizált, hálózatba kapcsolt, illetve elektromos járművek vizsgálatát, fejlesztését is lehetővé teszi – jelezte Palkovics László.

Hozzátette: a beruházás első ütemeként 2019-re készült el a felhasználók számára irodákat, műhelyeket biztosító tesztközpont és az első három pályaelem, vagyis a dinamikai felület, a nagy sebességre tervezett kezelhetőségi pálya, illetve a Smart City, amelyekkel már megkezdődött az üzleti célú hasznosítás is. Az elmúlt két évben a létesítmény a Smart City Zóna további szakaszai mellett újabb nyolc modullal bővítette szolgáltatási portfolióját, köztük fékfelülettel, autópályaszakasszal, országúti modullal, egy egyetemi pályamodullal, alacsony tapadású kezelhetőségi pályával, valamint zajmérőfelülettel és emelkedőkkel.

A miniszter kitért arra is, hogy a ZalaZONE működésében már kezdetektől jelen vannak az egyetemek és a kutatóintézetek is. Kutatási hálózati együttműködés jött létre mostanra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és több nyugat-európai felsőoktatási intézmény részvételével. A tesztpályához kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenységek helyszíne a létesítmény szomszédságában kialakított Science Park.

Mindezeken felül saját fejlesztőközpontot alapít a ZalaZONE környezetében az osztrák AVL független mérnöki cég magyar leányvállalata, a járműipari gyártó Robert Bosch, valamint a piacvezető műszaki minősítő TÜV Rheinland. A járműipari tesztpályán ötmilliárd forintos beruházással hozza létre egyik vidéki bázisát a Védelmi Innovációs Kutatóintézet. Már most több mint 500 fejlesztő számára létesülnek új munkahelyek, miközben további cégekkel is előrehaladott tárgyalások folynak – fűzte hozzá Palkovics László.

Úgy értékelt, hogy a high-tech gyártási és kutatás-fejlesztési kapacitások bővítése megalapozza Magyarországon a tudásalapú gazdaság megerősítését és megteremti a fenntartható növekedés feltételeit. A versenyképes kutatási infrastruktúráknak és a köréjük épülő innovációs ökoszisztémáknak köszönhetően hazánk európai szinten is élenjáró szerepet tölthet be a korszakváltó technológiák meghonosításában – mondta.

A gazdasági növekedésben, foglalkoztatásban és kivitelben egyaránt meghatározó járműipar globális trendjeivel lépést tartva, a nemzeti önrendelkezésben és önellátásban is meghatározó védelmi ipart újjáépítve, új munkahelyek létesülnek a magas hozzáadott értéket termelő szektorokban, s ezzel az ország innovációs teljesítménye tovább javul – részletezte.

Palkovics László kijelentette: ezen páratlan kapacitások, a köréjük épülő vállalati, egyetemi, kutatóintézeti és szakképzési bázisokkal együtt, megkerülhetetlen járműipari és innovációs központtá teszik Zala megyét.