A múlté az inflációs sokk
Vissza a jóléti pályára
Decemberre 5,5 százalékra mérséklődött a magyarországi infláció, és a várakozások szerint idén 5 százalék környékén stabilizálódik majd. Két bizonytalanabb év után visszaállhat tehát a magyar gazdaság a fejlődés pályájára: az alacsony infláció mellett újra nőhetek a reálbérek, kigazdálkodhatóvá csökkennek a hitelek kamatai, emelkedhet a fogyasztás.
Gazdaságtörténeti szempontból is ritka inflációs hullámzást élt meg az elmúlt két évben a magyar és az európai társadalom. A koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború által okozott válsághelyzet következtében Magyarországon 2022-re például hirtelen 14,5 százalékra ugrott éves átlagban a pénzromlás, amit 2023-ban 17,6 százalék követett. Két év alatt tehát bő harmadával lettek magasabbak az árak, majd 2024 elejére sikerült 5 százalék körüli szintre lenyomni a drágulást. Mivel mindez jelentős részben pszichológia is, vagyis a magas inflációt önjáróvá tehetik az úgynevezett inflációs várakozások, hasonló hirtelen csökkenésre alig van példa. A rendszerváltozás gazdasági válságának 1988-tól két számjegyűvé vált pénzromlását például csak 2002-re, vagyis 14 év alatt sikerült 5 százalék körüli szintre mérsékelni – egyébként szintén egy fideszes kormányzati ciklus végére.
26-ról 5 százalékra
A tavalyi év mellbevágó adatokkal indult. Az előző év azonos időszakához mért inflációs ráta januárban 25,7 százalék volt, és a következő hónapokban is csak nagyon-nagyon lassan mérséklődött. Bár tudható volt, hogy szeptembertől, amikor majd kikerül a bázisból a 2022-es nagy gáz- és villanyáremelés hatása, illetve decembertől, amikor ugyanez történik a 2022 végén megszüntetett hatósági üzemanyagár-sapkával, mindkét tényező némileg mérsékelni fogja a pénzromlást, valójában más remény nem igazán akadt. Különösen, hogy az infláció fő tényezőjévé az élelmiszerár-emelkedések váltak, ahol januárban például 44 százalékos drágulást mért a KSH annak ellenére, hogy a kormány már 2022 elejétől ársapkát vezetett be hat alapvető termékre. Mindezzel együtt még áprilisban is 24 százalék volt az infláció, és csak ezután kezdett hónapról hónapra jelentősebben mérséklődni.
Az inflációt a kormány és a Magyar Nemzeti Bank szoros együttműködésével sikerült letörni. A kudarcnak bizonyuló ársapkák helyett (amelyek a jegybank szerint épp ellentétes hatást értek el a helyettesítő termékek árának meredek emelése miatt) például bevezette a kormány a boltok kötelező akciózását, augusztustól 15 százalékos erőteljes árnyesést írva elő váltakozó termékkörökben. Az árakat pedig a szintén nyártól indult online árfigyelő tette nyomon követhetővé a vásárlóknak. Az élelmiszer- és egyéb termékárak tekintetében segített a forint árfolyamának alakulása is. Míg 2022/2023 fordulóján a 400 forintot is meghaladó euróárfolyam drágította az importtermékeket, a 2023 tavaszától 380 körüli szinten stabilizálódó árfolyamnak hála akár csökkenhetett is az importált élelmiszerek ára. A forint árfolyamát az év második felében az erősítette, hogy a kormány állhatatos tárgyalásainak eredményeként a pénzpiacok egyre inkább biztosak lettek abban, hogy Magyarország végül megkapja az uniós forrásokat, amelyek aztán decemberben meg is nyíltak. Az árfolyamot ugyanakkor intervenciókkal akár a jegybank is erősíthette, amelynek törvényben rögzített feladata az infláció kordában tartása. Szintén együtt őrködött a kormány és az MNB a kamatok alacsony szinten tartása fölött, a 3 százalékon rögzített kamatstop a lakáshitelek költségeinek elszállását akadályozta, a kis- és középvállalkozások számára pedig 8 százalékon rögzítették a kamatokat.
Az élelmiszerek mellett az infláció másik fő feszítője az energiahordozók ára volt. Itt 2023 januárjában még 52 százalékos drágulást mért a KSH, az év további részében azonban újabb árintézkedések nem történtek. A kormány a lakossági kedvezményt változatlan feltételekkel biztosította, a vállalkozások energiaköltségei pedig kifejezetten olcsóbbak lettek az ukrajnai háború energiapánikjának csillapodásával, valamint a forint erősödésének köszönhetően. Sőt, az MNB friss elemzéséből kiderül, hogy decemberben a háztartási energia 13,9 százalékkal még olcsóbb is volt, mint egy évvel korábban, a szabad piacról beszerzett energiaforrások áresése miatt.
Nőnek a bérek és a fogyasztás
Az infláció hirtelen letörése azt is jelenti, hogy idén rendkívüli mértékben fognak emelkedni a reálbérek. Mint köztudott, a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal emelkedett már decembertől. Mivel e két tétel alakulása az összes följebb levő bérkategóriára is kihat, a várhatóan inkább 15 százalékhoz közelítő általános béremelés jelentősen meghaladja majd az 5 százalék körüli inflációt 2024-ben. Ami jócskán pótolja majd a tavaly elszenvedett veszteséget, akkor ugyanis mintegy 3 százalékkal csökkent a magyarországi reálbér.
Valamelyest bővülnek a nyugdíjasok lehetőségei is. Őket elméletileg nem sújtotta az elmúlt két év pénzromlása, mivel a kormány nyugdíj-kompenzációs emelésekkel szinten tartja e juttatásokat. A gyakorlatban azonban, mivel az élelmiszer-infláció tavaly az inflációnál magasabb, 25,9 százalék volt, a nyugdíjasok pedig jövedelmünk nagyobb hányadát költik élelmiszerre, sokan érezhették életszínvonaluk romlását. Idén januártól ugyanakkor 6 százalékos emelés mellett döntött a kormány, ami, ha valóban csak 5 százalék lesz az árszínvonal-emelkedés, 1 százalékos reálnyugdíj-növekedést jelent. Ha pedig a GDP-növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, amire a Pénzügyminisztérium szerint jó esély van, akkor novemberben újra érkezhet a tavaly kimaradt nyugdíjprémium is.
A növekvő bérek és nyugdíjak, valamint a gyorsan csökkenő kamatok eredményeként újra felpöröghet a fogyasztás és beruházások, megalapozva a már említett számottevő gazdasági növekedést. Itt is van honnan visszakapaszkodni, hiszen tavaly mintegy 1 százalékkal esett a magyar GDP, megszakítva az előző két év 4-7 százalék közötti növekedését.
Turbulencia után nyugalom
Az alacsony inflációnak köszönhetően tehát idén jó eséllyel ugyanott folytathatja a magyar gazdaság, ahol másfél éve, az orosz–ukrán háború hatásainak begyűrűzésekor vagy akár 2020 elején, a Covid-járvány kitörésekor abbahagyta. A két válság együtt így is a rendszerváltozás óta nem látott kihívást hozott Európa, és így Magyarország számára is. Csak az inflációs vetületet nézve: valószínűsíthető, hogy az elmúlt két év hirtelen emelkedésében az energiaválság mellett szerepet játszott az is, hogy a pandémia hatásainak csillapítására Európa-szerte rengeteg pénz áramlott lényegében támogatásként a gazdaságba, amikor a járványhelyzet miatt hónapokig nem dolgozott szinte senki, vagy jelképes munkát végzett. Márpedig közgazdasági alapvetés, hogy a bankóprés fedezetlen beindítása a pénz értékvesztését okozza. Másrészt inflációs nyomást jelenthetett az is, hogy a Covid alatti zárlatok, visszaeső kereslet a boltok nyereségkiesésével járt, amit azok a normál működés visszaállása után megpróbáltak pótlólag beszedni.
A legfrissebb mutatókból azonban úgy tűnik: a válságsorozat hullámzása lenyugodni látszik. Az év elején még 44 százalékos élelmiszer-drágulás például decemberre 4,8 százalékra mérséklődött, vagyis immár lefelé húzta a görbét. A jegybanki alapkamat év közepére 6-7 százalékra mérséklődhet, elemzők pedig 4-5,5 százalék közötti inflációt várnak a 2024-es évre.