Az elnök rámutatott: az Állami Számvevőszék alaptörvényben rögzített egyik kiemelt feladata a központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése, amely összesen 108 szervezetre terjedt ki.

Hirdetés

Rámutatott: a törvényjavaslatot a Pénzügyminisztérium az államháztartásról szóló törvény irányadó rendelkezései szerinti szerkezetben és tartalommal készítette el, az a költségvetési évben teljesített bevételek és kiadások adatait megbízhatóan és valósághűen mutatja be.

A költségvetési törvény végrehajtásával összefüggésben felidézte, hogy a 2023. évi központi költségvetést az Országgyűlés 2022. július 19-én fogadta el. A hazai és nemzetközi gazdasági tendenciák, bizonytalan körülmények, különösen a megugró infláció és annak negatív hatásai, a 2022. év végétől kezdődően indokolttá tették a költségvetési folyamatokat megalapozó makrogazdasági előrejelzések felülvizsgálatát, amelyre két alkalommal, a 2022. év utolsó hónapjában és a 2023-as év elején is sor került.

Kifejtette: a makrogazdasági pálya nemcsak a 2022 nyarán prognosztizált értékekhez, hanem a felülvizsgált előrejelzésekhez képest is kedvezőtlenebbül alakult. A nemzetgazdaság teljesítménye a 2022. év végén aktualizált középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzés szerinti 1,5 százalékos növekedéssel szemben a 2023-as év egészét tekintve 0,9 százalék visszaesést mutatott. A fogyasztói árindex éves átlagban a 2022. év végén figyelembe vett 15,0 százalék helyett 17,6 százalék volt. Az általános kamatkörnyezet, ezzel együtt a jegybanki alapkamat, valamint a különböző állampapírpiaci kamat- és hozamszintek a tervezésnél figyelembe vett értékekhez képest magasabban alakultak.

A megváltozott makrogazdasági környezet, amely érintette többek között a beruházásokat, a fogyasztást, az államháztartás finanszírozását, a nyugdíj és egészségbiztosítási kiadásokat is, jelentős hatást gyakorolt a költségvetés végrehajtására – közölte.

Korábban írtuk

Az ÁSZ elnöke kitért arra is, hogy a 2022. év végén megalkotott kormányrendelet Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól rendelkezett, a költségvetési törvényben foglaltaktól eltérő előirányzatokat, valamint hiánycélt állapított meg. A bevételi főösszeg 17 százalékkal, a kiadási főösszeg csaknem 19 százalékkal emelkedett, a hiánycél pedig 44,5 százalékkal lett magasabb. A számvevőszéki ellenőrzés az ezen kormányrendeletben rögzített, a 2023-as költségvetési év első napján hatályos előirányzat összegeket vette figyelembe a zárszámadási törvényjavaslat teljesítési adatainak viszonyítási alapjaként.

Az államháztartás központi alrendszerének 2023. évi bevétele az eredeti előirányzatot 1,3 százalékkal meghaladva, 36 831,9 milliárd forintban teljesült. A kiadások a tervezetthez képest 3,8 százalékkal voltak magasabbak, 41 267,4 milliárd forintot tettek ki, a pénzforgalmi hiány így a tervezettet 30,4 százalékkal meghaladva, 4 435,5 milliárd forint lett.

A központi költségvetés hiányának a tervezetthez képest kedvezőtlenebb alakulására jelentős hatást gyakoroltak egyes jól meghatározható, egyébként jelentős összegben tervezett előirányzatok. A központi költségvetés adóbevételei a 2023. évben az előirányzotthoz képest jelentősen elmaradtak – jegyezte meg Windisch László.

A legnagyobb, ezer milliárd forintot meghaladó kiesés az általános forgalmi adónál jelentkezett, a tervezettnél közel 10 százalékkal alacsonyabban teljesültek a jövedéki adóból származó bevételek, és csaknem minden adónemnél megfigyelhető volt valamilyen mértékű alulteljesülés.

Az uniós programok bevételei 180,4 milliárddal, valamint az energia ágazat befizetései 281,4 milliárddal alacsonyabb összegben teljesültek. Kedvező hatású volt a teljesítés szempontjából, hogy az eredeti előirányzathoz képest az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések 100,3 milliárddal, a kamatbevételek 18,2 milliárddal, illetve – jellemzően az előző év végén kötelezettségvállalással terhelt maradvány bevételként való megjelenítése miatt – a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 1 305,8 milliárddal nagyobb összegben teljesültek.

Kiadási oldalon a legnagyobb mértékű túllépések az egészségügyi feladatokhoz és az állami vagyonhoz kapcsolódó előirányzatokon, az adósságszolgálati, valamint a nyugdíj kiadásoknál jelentkeztek. Kiemelte, hogy az adósságszolgálattal kapcsolatos nettó, azaz a kamatbevételekkel csökkentett kiadások összege 2 363,5 milliárd volt, megközelítve a GDP 3,2 százalékát.

A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 3,8 százalékkal lépték túl az előirányzott összeget, és a tervezett egyensúlyi költségvetés helyett közel 330 milliárd forint hiánnyal zárta a Nyugdíjbiztosítási Alap a 2023-as évet, elsősorban annak következtében, hogy a prognosztizáltnál magasabb infláció miatt az év folyamán pótlólagos nyugdíjemelésekre került sor.

A 2023. év végére a GDP arányos államadósság, azaz az államadósság-mutató a 2022. év végi 73,8 százalékhoz képest 0,4 százalékponttal, 73,4 százalékra mérséklődött, így a tervezett 70,2 százalék felett alakult. Az államadósság-mutató annak ellenére is mérséklődött, hogy a 2023. évben az éves bruttó hazai termék reál értékének csökkenése következett be.