Zöld út a szegénységnek
Jelentősen emelné az áram, gáz, sőt az üzemanyag árát is Brüsszel az úgynevezett kibocsátáskereskedelmi kvóták lakossági díjakba építésével. A klímaadónak is nevezett tétel mintegy 22 ezer forinttal növelné a háztartások havi energiakiadásait, a szintén Brüsszel által követelt liberalizáció pedig további 35 ezer forint terhet jelentene. Az energia nyugat-európai árrobbanása ijesztően világít rá a közszolgáltatások liberalizálásának veszélyeire, miközben Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként a legalacsonyabb lett a gáz és második legalacsonyabb az áram ára az Európai Unióban.
Nem törődve azzal, hogy rohamosan nőnek a nyugat-európai földgázárak, sőt ennek nyomán már a szén és az olaj is egyre drágább, az Európai Bizottság egy újabb terhet, a klímaadónak is nevezett kibocsátáscsökkentési kvótákat építené a lakossági árakba. Frans Timmermans, a testület zöldügyekért és klímatörvénykezésért felelős biztosa munkáspárti háttere ellenére egy interjúban ki is jelentette: „Nem engedhető meg, hogy a szociális szempontok felülírják a klímavédelmieket.”
Eközben Spanyolországban és Portugáliában fél év alatt megháromszorozódtak a nagykereskedelmi gáz- és villanyárak, Észak-Írországban a lakossági szolgáltatók sorra jelentenek be 20-35 százalék közötti gázáremeléseket, miközben az áram az elmúlt egy évben 41 százalékkal drágult, a francia kormány pedig szeptemberben közölte, hogy energiautalványokat ad 5,5 millió háztartásnak, így kívánja elejét venni a téli energiaszegénységnek, amit a következő hónapok során tovább emelkedő gázárak okozhatnak.
Sokkterápia klímaadóval
A magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk az átmenetet a zöldenergiára, hogy megszüntethessük Európa függőségét az importált fosszilis energiahordozóktól, reagált a folyamatokra Frans Timmermans.
A politikus hozzátette: miközben a hagyományos energia ára rekordszintre nőtt, a megújulók termelési költségei változatlanok maradtak.
Az átmenet ösztönzésére az Európai Bizottság már nyáron elővezetett egy javaslatot, ami egyfajta sokkterápiaként egy új adót terhelne az amúgy is magas árakra, hogy az így beszedett pénzből a megújuló energiatermelést támogathassa. A terv a „Fit for 55” stratégiai csomag része, amelynek lényege, hogy 2030-ra az eddig tervezett 40 helyett 55 százalékkal kell csökkenteni a tagállamok szén-dioxid-kibocsátását. Ennek érdekében például a légszennyezés mértékéhez igazítanák a teherautók útdíját, és a következő másfél évtizedben fokozatosan kivezetnék a forgalomból a benzin- és dízelüzemű gépjárműveket. A háztartásokat érintő súlyos teherként pedig bevezetnék, hogy az itt felhasznált energia is részévé váljon az úgynevezett kvótakereskedelmi rendszernek. Az újonnan létrehozandó kvótapiacon a lakossági szolgáltatóknak, továbbá az üzemanyag-kiskereskedőknek kellene vásárolniuk légszennyezési jogosultságokat az általuk használt fosszilis energia arányában, majd az így keletkezett többletköltségeiket a számlákra terhelnék. Hasonlóan az iparban már működő rendszerhez, a forgalomban levő kvóták mennyiségét évről évre csökkentenék, így áruk egyre emelkedne, az Európai Bizottság szerint ezzel ösztönözve a szolgáltatókat a zöldátállás gyorsítására.
A kvótarendszer bevezetése jelentős többletköltséget hozna magával a lakosság energiakiadásaiban. Becslések szerint a lakások áram- és gázfogyasztása után a háztartásoknak mintegy havi 12 ezer forintot kellene az „új klímaadóra” költeniük, a közlekedés szén-dioxid-kibocsátása pedig további havi tízezer forintba kerülne. A jelenlegi magyar energiaárak szintjén tehát csak a gáz és az áram többletadó-terhelése mintegy 50 százalékos áremelést okozna.
Rezsicsökkentés kontra díjrobbanás
A klímaadóról szóló brüsszeli javaslat térségünkből több tagország ellenállását is kiváltotta, és a franciák is fenntartásokat hangoztatnak. Megfelel ugyanakkor a német, holland vagy belga gyakorlatnak, ahol már most is komoly többletdíjakat fizetnek a háztartások a zöldátállás érdekében.
– Brüsszelben a klímavédelmet az energiaárak emelésével szeretnék elérni, de mi ezt nem hagyjuk – mondta a témáról pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor, hozzátéve: a gázból származó energiáról az emberek csak akkor tudnak áttérni máshonnan származó energiaforrásra, ha kellő mennyiségben létezik ilyen, de ha nincs, akkor az intézkedésnek csak annyi eredménye lesz, hogy felmegy a gáz ára.
Magyarország azon az állásponton van, hogy a háztartások helyett a szennyező multinacionális vállalatokkal fizettessék meg a környezetvédelmi költségeket. Kormányzati politikusok ezért többször is leszögezték: hazánk a többi V4-országgal együtt meg fogja vétózni a lakossági klímaadó tervét.
Az energiapiac liberális kezelése valójában már így is rendkívüli terhet rakott a nyugat-európai lakosságra. Miközben hazánkban az áram és gáz ára a 2014-es rezsicsökkentés óta változatlan, a szabadpiaci modellt alkalmazó tagállamok idén már-már földgázválsággal kénytelenek szembenézni. A koronavírus után újraélénkülő gazdaságok kereslete, főleg Ázsia, elszívja ugyanis az energiahordozókat az európai piac elől, aminek következtében rekordmagasra drágult a gáz (ld. Demokrata, 2021/40. szám), ráadásul a tárolókat is csak alacsony szintre sikerült feltölteni. A fölfelé rohanó gázárak miatt továbbá az illetékesek sokáig halogatták is a tározók feltöltését, most viszont ez további keresletet gerjeszt, ami még magasabbra tolja az árszintet.
Az energiapiac friss válságába korábbi nyugat-európai intézkedések is belejátszanak. Németországgal az élen az EU törzsállamai már évek óta erőltetik a hagyományos energiatermelés leépítését, beleértve az atomerőműveket is. A liberális modell szerint minden országnak fölösleges saját termelőkapacitást fenntartani, hiszen exportból sokszor olcsóbban lehet például áramhoz jutni. Az úgynevezett zöldáram termelésének ösztönzése közben pedig elmaradtak a hagyományos rendszert érintő beruházások, állagmegóvások – a koronavírus-járvány miatti keresletcsökkenés ráadásul másfél évig el is fedte a kapacitáshiányt.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai államtitkára szerint a magyar háztartások most is évi 200 ezer forintot takarítanak meg a rezsicsökkentés következtében, aminek előfeltétele volt, hogy hazánk a liberalizáltról a szabályozott piacra térjen át az energiahordozók esetében. Így a magyar lakosság fizeti a legalacsonyabb gáz- és a második legalacsonyabb áramárat az Európai Unióban.
Adó helyett beruházások
A klímaadó bevezetésének az Európai Parlamentben is vannak ellenzői. Pascal Canfin, a környezeti bizottság francia elnöke például úgy véli, „a döntés politikai költsége rendkívül magas, miközben a klímavédelmi hatása nagyon alacsony”.
Frans Timmermans ugyanakkor épp fordítva érvel: szerinte a koronavírus-időszakban a fenntarthatósági szempontok háttérbe szorultak, most pedig gyorsabban kell növelnünk megújulóenergia-ellátásunkat, mint hogy a háztartások szembesülhessenek a hagyományos energia áremelkedésével. Érvelése szerint ha a klímaválság problémáját nem oldjuk meg, rövidesen még súlyosabb válságok keletkeznek, például az élelmiszerek esetében.
Magyarország adóemelés helyett azonban inkább a környezetbarát beruházások állami ösztönzésének útján jár. Ezt a célt szolgálja például a lakásfelújítási támogatás, ahol az épületek korszerűsítésre, szigetelésre, környezetbarát fűtésre is fel lehet használni a 3 millió forintos állami keretet. De az ITM pályázatai közvetlenül is támogatják a napelemes rendszerek vagy korszerű fűtési technológiák létesítését, és szintén komoly állami támogatásra számíthatnak az elektromos autók vásárlói.
