Zsigó Róbert előadásában példaként említette, hogy Európa GDP-termelő képessége az elmúlt 30 év alatt 95-ről 80 százalékra esett vissza. Európa részaránya a minőségi publikációkból 25-ről 19 százalék alá csökkent 2007 óta, míg Kelet-Ázsia részaránya 20-ról 32 százalék fölé emelkedett – tette hozzá.

Hirdetés

Új modern technológiai iparágak nem épültek ki Európában, miközben a kockázati tőkeforrások mindössze 5 százalékát birtokolja földrészünk az Egyesült Államok 52 százalékával és Kína 40 százalékával szemben – folytatta, megemlítve azt is, hogy a világ 50 legnagyobb technológiai vállalata között mindössze négy európai.

Az európai tendenciával szemben Magyarország innovációs teljesítménye folyamatosan növekszik és fejlődik – mutatott rá. A kormány, valamint a KIM az innováció- és a kutatás fejlesztésére kiemelt prioritásként tekint, aminek a kulcsa a megújuló infrastruktúrában és a kiváló magyar kutatókban rejlik – hangsúlyozta.

Magyarországon a kutatók, fejlesztők száma 2010-hez képest megduplázódott, ez a harmadik legnagyobb növekedés az Európai Unióban. A cél, hogy 2030-ra a világ legjobb 25, 2040-re pedig a világ legjobb 10 innovátorai közé kerüljön Magyarország. Ehhez az egymillió főre jutó kutatófejlesztők számának a jelenlegi 6500-ról 9000 fölé kell emelkednie – tette hozzá.

Ezt szolgálja szerinte a tavaly elindított Neumann János Program is, amelynek a „fókuszterületei” között van a gazdaság és társadalom digitális átállása, az egészséges élet, a zöld átállás és körforgásos gazdaság, valamint a biztonság és a védelem.

Korábban írtuk

Az államtitkár stratégiai célnak nevezte a magyar kutatók és az innovátorok bekapcsolását a nemzetközi tudományos és innovációs hálózatokba, ennek érdekében több programot indított a tárca. Beszélt arról is, hogy a kormány 2024-ben a teljes kutatói életpályát lefedő támogatási rendszereket, programokat és ösztöndíjrendszert alakított ki.

„Méretünket, és természeti erőforrásainkat meghaladó módon járulunk hozzá Európa tudományos teljesítményének megőrzéséhez és megerősítéséhez” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ebben kulcsfontossága van a magyar felsőoktatási intézményeknek, illetve képzési-rendszernek.

„A felsőoktatásban történt sikeres versenyképességi fordulatot az is mutatja, hogy egyetemeink egyre előkelőbb helyen szerepelnek a világranglistákon” – mondta. A Semmelweis Egyetem például továbbra is a világ egyetemeinek legjobb egy százalékában szerepel, míg a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, a Pannon Egyetem és az Óbudai Egyetem előbbre lépett a korábbi helyezéseinél – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy idén a tavalyihoz hasonlóan 120 ezer felett van a felsőoktatási intézménybe jelentkezők száma. A felvettek közül tízből nyolc hallgató állami ösztöndíjjal kezdi meg a tanulmányait. Öt év alatt sikerült megkétszerezni a doktoranduszok számát.

Zsigó Róbert rámutatott, hogy az innovatív technológiák megjelentek a képzésben, aminek köszönhetően ma Magyarország előkelő helyen áll a gyártási csúcstechnológiában. A teljesítményfinanszírozásnak köszönhetően pedig az egyetemek tudományos teljesítménye 30 százalékkal nőtt – tette hozzá.

Leszögezte, a magyar gazdaság versenyképességének jövőbeni záloga az innováció. Stratégiai célnak nevezte a tudásalapú magyar gazdaság építését, hogy 2030-ra Magyarország Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő tudásközpontja legyen.

„Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt ezeket az eredményeket és célokat ajánljuk az Európai Unió figyelmébe, mert Európa versenyképességi kátyúba szorult, ahonnan ki kell rángatnunk, illetve ki kell mozdítani” – fogalmazott, hozzátéve, fordulatra van szükség, egy erős és versenyképes Európára, ebben Magyarországnak komoly szerepe lehet.