December 20-ig nyilatkozhatnak az evás vállalkozások: megmaradnak-e az egyszerűsített adó hatálya alatt, vagy visszatérnek a normál adózási rendszerbe. A jelenlegi 100 ezres szint nagyjából hét év óta változatlan – annak ellenére, hogy a kezdeti 15 százalékról 2007-ben 25, majd 2010 januárjában a bruttó bevétel 30 százalékára nőtt az eva adókulcsa. A vállalkozások azonban úgy számoltak, még az adóteher megduplázódásával együtt is jobban járnak, mint ha a hagyományos társasági adót választanák.

Uniós minimum

Az idei évben bejelentett adócsökkentések azonban jókora rétegeket szakíthatnak ki az eva-alanyok köréből. Könyvelők kiszámolták: mintegy egyharmados költséghányad fölött érdemes visszatérni a hagyományos adózási rendszerbe. Utóbbi eddig csak azoknak a cégeknek érte meg, amelyek bevételük legalább 50 százalékára rúgó költségeket tudtak elszámolni.

Az evás cégek kétharmada szellemi szabadfoglalkozású: műszaki vagy tudományos kutató, kommunikációs szakember, esetleg könyvelői, adószakértői funkciókat lát el. Esetükben már nem elképzelhetetlen, hogy elérjék az egyharmados költségszintet.

Ebből is látszik: az elmúlt hónapok döntéseinek eredményeként nagyot csökkent a magyar vállalkozások adóterhelése. A társasági adó például a legalacsonyabb lett Európában. Emlékezetes: még kormánypártként az SZDSZ mennyire vállalkozásbarátnak hirdette magát, amikor 2004-ben kiharcolta, hogy 18 százalékról 16 százalékra csökkenjen az adónem. Ami ráadásul nem is tartott sokáig: 2006 őszén Gyurcsány Ferenc 4 százalékos különadóval növelte azt, vagyis gyakorlatilag 20 százalékra emelte a vállalkozások nyereségadóját. 2010 elején aztán a Bajnai-kabinet 19 százalékon összevonta a két adónemet. Ehhez képest most a 10 százalék akkora zuhanás, hogy az időközben ellenzékbe szorult MSZP szóhoz sem jutott a témában.

Hasonlóan alacsony adószint az unióban csak Bulgáriában és Cipruson, az unión kívül pedig Szerbiában van érvényben. Még az egykor mintaállamként emlegetett Írország is magasabb, 12,5 százalékos társasági adókulcsot alkalmaz – az ír kormány egyébként a megszorító intézkedések ellenére is kitart az adószint mellett. A sorban 16 százalékos adókulccsal Románia következik, majd 19 százalékkal Szlovákia, Csehország és Lengyelország. Nyugat-Európában ennél jóval magasabb adókulcsokat jegyeznek: Ausztria 25, Nagy-Britannia 28, Németország pedig közel 30 százalékot – ám az adó mértéke arrafelé is csökkent az utóbbi években.

A KSH összehasonlítása szerint az uniós társasági adó átlagos szintje az 1995-ös 35 százalékról az idei évre 23 százalékra mérséklődött. Januártól pedig Magyarországon a cégeket sújtó másik adónem, az osztalékadó is hatalmasat zuhan. Ezt a kivett nyereség után fizetik a cégtulajdonosok, kvázi jövedelemadónak tekinthetjük.

Mértéke az előző kormány alatt szintén jelentősen növekedett: Gyurcsány Ferenc 2005-ben a korábbi 20-ról 25 százalékra emelte – mértéke most 16 százalékra csökken. Ugyanarra a szintre, amivel a jövőben a munkabérek, a kamatok, illetve minden, magánszemélyek számára bevételt hozó tételek adóznak. Egyúttal tehát az is látszik: a kormány a 19 százalékos szlovák példából tanulva egy még annál is kedvezőbb, 16 százalékos egyenadót céloz meg. Azzal a különbséggel, hogy a társasági adót még annál is alacsonyabb, 10 százalékos szinten húzza meg, az áfa viszont magasabb, 25 százalék marad. Igaz, a szlovák kormány épp most döntötte el, hogy kilép a „varázslatos 19-esből”, és a válságintézkedések keretében januártól ők is 20 százalékra emelik az áfát…

Versenyképes összadóterhelés

A két adócsökkentés eredményeként harmadával több pénz marad a nyereséget bevalló és a nyereséget a cégből ki is vevő vállalkozók zsebében. Bruttó 100 ezer forint árbevételből (a költségek levonása után) jelenleg 20 ezer forint az áfafizetési kötelezettség, 15 200 a társasági adó (19%), 16 200 az osztalékadó (25%), és az összeget még 9 072 forintos (14%) százalékos) egészségbiztosítási hozzájárulás is terheli. Így a vállalkozó 100 ezer forint bevételből 39 528 forintot vihetett haza.

Most a következő módon változik a képlet: az áfa változatlanul 20 ezer forint, a társasági adó (10%) viszont 8 000 forintra, az osztalékadó (16%) 10 368 forintra csökken. Az osztalék után fizetendő eho (14%) ebben az esetben 10 080 forint. Vagy is 100 ezer forintból most 51 552 forint marad.

Mindez persze még mindig elég jelentős elvonást jelent – de az adóteher legalább már versenyképes a környezettünkben működő többi országéval. Furcsa ellentmondás: a cégek magyarországi adóterhelése még mindig csak „versenyképes”, noha nálunk szedik januártól Európa legalacsonyabb társasági adóját. Az ellentmondás oka, hogy Magyarország a szokványosnál több címen, és szigorúbban veti ki az adót vállalkozásaira. Európa sok országában például – a kettős adóztatás elkerülése érdekében – lehetőség van az osztalékadót csökkenteni a befizetett társasági adóval, vagy annak egy részével. Görögország, Lettország és Szlovákia pedig egyáltalán nem alkalmaz osztalékadót.

Ám az új helyzetben, ha összeadjuk a társasági adó és az osztalékadó mértékét, kiderül, hogy a magyar elvonás még együtt is csak 25 százalék – vagyis még így is kedvezőbb, mint a francia, a spanyol vagy a brit adóterhelés – s alig több a szlovákiai 19 százalékos társasági adónál. Igazán kuszává egy eddig nem említett tétel, az iparűzési adó teszi a magyar adórendszert. Ennek megszüntetését vagy a többi adóba való beépítését már régóta követelik a szakmai érdekképviseletek.

Az árbevétel 2 százalékára rúgó teherről van szó, amely a többi adóval szemben nem a központi költségvetésbe, hanem a helyi önkormányzatokhoz folyik be. Bár a 2 százalék látszólag nem magas, a terhet megsokszorozza, hogy nem a nyereség után számítják – mindössze a beszerzett áruk anyagköltségét lehet levonni az adó alapjából. Vagyis egy átlagos profitrátával működő vállalkozás esetében a 2 százalékos iparűzési adó 15-20 százalékos nyereségadónak felel meg, de még mértéktartó becslések szerint is eléri a 7-8 százalékot – ami viszont még mindig versenyhátrányt jelent a magyar vállalkozásoknak uniós konkurenseikhez képest.

Az iparűzési adó ugyanis igazi kuriózum Európában. Csupán Olaszországban létezik hasonló adónem, az összes többi nagy uniós tagállamban a kifizetett jövedelemre vetített adóból oldják meg az önkormányzatok finanszírozását. S talán mondani sem kell: Szlovákia ezen a jogcímen sem terheli a vállalkozásokat. Megszüntetésére, könnyítésére ugyanakkor szinte semmi esély nincs: bár a kormányok rendre tettek erre vonatkozó ígéreteket, azok végül mindig elvéreztek azon, hogy az iparűzési adó az önkormányzatok egyetlen számottevő önálló bevétele – jelenleg nagyjából évi 500 milliárd forint összegben. Azé az önkormányzati szektoré, amelynek épp rekordszintű eladósodottságával, várható csődhullámával riogatnak a híradások.

Átstrukturálás a kicsik javára

Mindezek alapján kissé úgy is tűnhet: mézesmadzag a 10 százalékra csökkentett társasági adó. Amivel Magyarország kétségtelenül éllovas lesz a cégek adóterhelését összehasonlító nemzetközi táblázatokon, ám ezzel együtt sem lesz fenékig tejfel az itt működő cégek élete. Tény ugyanakkor, hogy az eddigiekhez képest jelentősen csökken a hazai kis- és középvállalkozások adóterhelése.

Amit különösen annak tükrében kell értékelni, hogy a nagyobb cégek esetében messze nem ennyire kedvezőek a folyamatok. Az 500 millió forintnál nagyobb árbevételű vállalatokra már a 10 százalékos társasági adó sem igaz – esetükben 2013-ig marad az eddigi 19 százalékos teher. Nem is beszélve a frissen bevezetett ágazati adókról: a bankokra 0,53, a biztosítókra 6,2, az infokommunikációs cégekre 6,5, az energetikai cégekre 1,05, a kereskedelmi láncokra pedig 2,5 százalékos válságadót rótt ki a kormány. Ráadásul nyereség helyett az árbevételükre, ami – ahogy az iparűzési adónál már említettük – a profitra vetítve többszörös terhelésnek felel meg. Vagyis a mostani intézkedések egyfajta átstrukturálást is jelentenek: a hazai kis- és középvállalkozások terheit úgy csökkentik, hogy annak terheit a nagy cégekkel fizettetik meg.

Társasági adóból 2011-re 110 milliárd forint bevételkieséssel számol a Költségvetési Tanács, miközben az említett különadókból ennél lényegesen több, 360 milliárd érkezik a költségvetésbe. Magyarországon tavaly a vállalkozások 46 százaléka vallotta magát veszteségesnek. Nyugat-Európában ugyanez az arány 15-17 százalék között mozog. A most bejelentett adócsökkentések hatására talán a veszteséges vállalkozások száma is csökkenni fog.

Kárász Andor