Kövér László: Napjaink Európájában nincs fontosabb kérdés a népesedésnél

A belvárosi evangélikus templomban tartott ünnepi eseményen mondott beszédében Kövér László leszögezte: reformátusként több oka is van arra, hogy részt vegyen az evangélikus rendezvényen. Egyrészt az Adorjáni Dezső Zoltán püspökhöz fűződő barátsága, másrészt a református és evangélikus egyház közötti évszázados együttműködés, melynek megfogalmazása szerint nemcsak múltja, hanem jövője is kell legyen.

Rámutatott: a protestantizmus új civilizációs lendületet adott a keresztény Európának, mely sajnos épp napjainkban látszik kifulladni. „Ez is arra int bennünket, tisztelt zsinat, hogy az európai keresztények – katolikusok, protestánsok és ortodoxok – együttműködésére a jövőben nagyon nagy szükség lesz, hiszen a közös tapasztalataink szerint napjainkban több értelemben is deformálódó Európát szellemi és lelki értelemben ismét a kereszténységnek kell reformálnia, azaz megújítania” – mondta.

Látogatása harmadik okának nevezte, hogy Gyulafehérváron Szent István alapította meg az első erdélyi püspökséget. „Ezért mi, keresztény magyarok több mint ezer esztendeje a Kárpát-medencén belül Erdélyben is itthon vagyunk, mindig hazajövünk az erdélyi földre, amely a románoknak, németeknek és más nemzeti közösségeknek is történelmi otthona lett” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett: miközben a magyarok és románok között állandó a vita arról, ki volt előbb Erdélyben, a jövő szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy ki marad meg ezen a földön? „Erre a kérdésre pedig a választ alapvetően a demográfia fogja megadni” – jelentette ki Kövér László.

Az elmúlt több mint száz évben az erdélyi magyarok mindig értékteremtő állampolgárai voltak Romániának – mondta, hozzátéve, „ma is egyidejűleg lojálisak a román államhoz, és hűségesek a magyar nemzethez, s ilyenként a romániai etnikai béke és a regionális politikai stabilitás erősítői is”. Külön méltatta a romániai magyar evangélikus egyház teljesítményét.

Felidézte: Magyarország és Románia az elmúlt húsz évben csatlakozott az Európai Unióhoz, mely akkor még a béke, a demokrácia és a jólét megtestesítője volt. Azt kívánta a jelenlévőknek, hogy a zsinati ciklus végére ez „ne deformálódjon, ne torzuljon el nemzetek feletti, arctalan hatalmak birodalomépítő ambícióinak mindannyiunkra csak háborút, diktatúrát és elszegényedést hozó eszközévé”. Aláhúzta: ennek érdekében a magyar, román és más európai keresztény egyházak képviselőinek egyre szorosabban együtt kell működniük, a közjó és közérdek szolgálóiként nem szabad engedniük, hogy eltérítsék őket ettől a szolgálattól.

Az eseményen Adorjáni Dezső Zoltán püspök lelkészi szolgálatának 35., püspöki szolgálatának 20. évfordulóját, valamint 60. születésnapját is ünnepelték, akinek Kövér László a magyar állam nevében mondott köszönetet.

Adorjáni Dezső Zoltán prédikációjában hangsúlyozta: az egyház nem magánügy, hanem közügy, és ma a „küzdő egyház” korszakába léptünk, ez pedig erősebb keresztény magatartást, erősebb hitet, bátrabb kiállást követel.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke köszöntőbeszédében Adorjáni Dezső Zoltán munkásságát méltatta, mivel püspöksége alatt teljesedett ki az evangélikus-lutheránus egyház társadalmi szerepvállalása. Közölte: a püspök nemcsak értelmezi, magyarázza a világot, hanem utat is mutat, ami a nemzetépítés meghatározó szereplőjévé tette.

Ciprian Vasile Olinici román vallásügyi államtitkár a püspököt a romániai kereszténység egyik meghatározó hangjának nevezte, és a felekezetek közötti összefogás szükségességét hangsúlyozva.

Kollégái egy jubileumi tanulmánykötettel lepték meg az ünnepeltet. Mint a méltatásokban elhangzott: emberként és egyházi elöljáróként változatos, fölfelé ívelő életutat járt be és nem mondott le a nemzeti és közéleti felelősségről, a politikában is „nevén nevezte a dolgokat”.

A nyitóistentisztelet a Himnusz eléneklésével zárult, a szombaton ülésező zsinat a következő hatéves ciklusra választ tisztviselőket.