125 év műszaki csodái

A Közlekedési Múzeum idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A jeles alkalomból május 1-jén klasszikusjármű-felvonulás várta az érdeklődőket a Városligetben. Több mint 250 veterán autó és motorkerékpár rajtolt el, hogy – követve az elköltöztetett múzeum útját – végül megérkezzen az Északi Járműjavítóba.

A felvonulók között olyan járműcsodák tették tiszteletüket, mint egy 1916-os Indian PowerPlus motorkerékpár, egy 1913-as Studebaker nyitott személygépkocsi, egy 1929-es Mercedes Benz Nürburg autó, Lukács Ottó 1929-es magyar Méray Jap 600-as motorkerékpárja, amellyel tavaly 6000 kilométeres túrát teljesített Amerikában. De olyan matuzsálembe is belefutottunk a forgatagban, amelyről első ránézésre is látszott, hogy az autózás hőskorából, sőt annak is az elejéről származik.

Ló nélküli kocsi

Egy 1986-os Panhard & Levassort mutat be lapunk munkatársának a tulajdonos.

– A cég faipari gépgyárnak indult az 1800-as években, de mint kiderült, alkalmas volt arra is, hogy autókat készítsen, miután a tulajdonosok megszerezték a Daimler motorjának licencét – mondja a Demokratának Kisapáti István, akinek húsz évvel ezelőtt egy csere folytán jutott a birtokába ez a rendkívül ritka közlekedési eszköz.

– 1891-ben kezdődött a gyártás, akkor még nem is autónak, hanem ló nélküli kocsinak nevezték. A tulajdonos hozzáteszi, a rendkívül ritka példánnyal ritkán mozdul ki otthonából, csak a mostanihoz hasonló jeles alkalmakkor csodálhatja meg a közönség. Okkal félti a patinás járművet, ugyanis ízig-vérig eredeti benne minden, így az is veszteség, ha az eredeti festés egy darabkája lepattan.

A matuzsálemkorban verhetetlennek bizonyuló Panhard & Levassor kapta a rendezvényen a legrégebbi járműnek járó díjat, míg a közönség kedvence díj a Kaáli Autó-Motor Múzeum 1973-as Lamborghini Espadájának jutott.

A széntől az áramig

Az ünnepi alkalomra egy új időszaki kiállítással is készült a múzeum, amihez május 1-én ingyenes tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódtak.

– A kiállítás a Mivel megyünk? Energiamix a közlekedésben címet kapta, és nagyon aktuális kérdéssel foglalkozik, a közlekedéssel összefüggő energiaforrásokkal – mondja lapunknak Hidvégi János muzeológus.

A tárlat négy szekción keresztül járja körül, hogy az egyes korszakokban milyen energiahordozók felhasználásával közlekedett az emberiség, és eközben hogyan nőtt járműveinek hatásfoka. És bár ez első hallásra talán nem tűnik túl látványosnak, a valóságban rendkívül impozáns kiállítást sikerült tető alá hozni az Északi Járműjavító egykori Dízelcsarnokának 6000 négyzetméteres kiállítóterében. Évszázados automobilok láthatók itt, köztük egy 1920-as években használt elektromos autó! Vagy a MÁV 242.001-es pályaszámú, 1936-os építésű, MÁVAG gyártmányú mozdonya, amellyel 1961-ben sebességrekordot állítottak fel, ugyanis óránként 161 kilométeres sebességre gyorsult. Itt azt is megtudhatja az érdeklődő, hogy a hatalmas mozdony működése közben 2,5 tonna szenet és 1-2 ezer liter vizet fogyasztott el száz kilométerenként. De egy Árpád sínautóbusz is gazdagítja a kiállítást, amely arról híres, hogy a Bécs–Budapest útvonalat három óra alatt tette meg a két világháború között. A sort hosszan lehetne folytatni, 36 különleges jármű és 65 műtárgy várja az érdeklődőket, akik a jeles napon jöttek is szép számmal. A Közlekedési Múzeum közleményéből kiderül, hogy a nyitásra több mint 3000 látogató volt kíváncsi.

Vidékre is nyitnak

Meglepődött a látogatók nagy számán Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója.

– Nem gondoltuk volna, hogy ilyen sok embert érdekel a közlekedési múzeum alapításának 125 évfordulója, hiszen mi nagyjából száz, legfeljebb százhúsz veterán autóra és néhány száz érdeklődőre számítottunk – mondja a Demokratának, hozzátéve, a látogatók nagy száma is azt bizonyítja, hogy sokan kötődnek a közlekedés tárgyi emlékeihez.

Az új kiállítás kapcsán a főigazgató úr kiemelte Kandó Kálmán villanymozdonyát, amelybe be is szállhatnak a látogatók, illetve a Bergmann elektromos meghajtású kisteherautót, amelyet a Magyar Királyi Posta szerzett be az 1920-as évek végén, de annyira jónak bizonyult, hogy a hatvanas évekig közlekedett.

– Ez is azt mutatja, hogy a villamos meghajtás nem új találmány, száz évvel ezelőtt is voltak már működőképes példányok, csak az energiahálózat és az energia tárolása nem volt még úgy megoldva, mint napság – mondja Schneller Domonkos. A Demokrata kérdésére elárulja, készülnek a tervek a múzeum budapesti telephelyének megújítására, de emellett az is a céljuk, hogy a nagyobb vidéki városokban, elsősorban ott, ahova jelentős autóipari kapacitások települtek, például Debrecenben is helyet kapjon közlekedési múzeum.